Ez mozgatja a kriptovalutákat: a blockchain titka

Ez mozgatja a kriptovalutákat: a blockchain titka

Írta: Ambrus András - Készült: 2018. február 11.

A bitcoinláz még semmi, az igazi változásokat a BLOCKCHAIN hozza el, vélik komoly pénzügyi szakértők is. De mit jelent ez a fogalom? Mire jó, és csakugyan felforgatja majd az életünket? Megmagyarázzuk!



A blockchain szó szerint blokklánc, szűkebb értelemben „megosztott könyvelés/főkönyv” (shared ledger). Persze ettől még nem lettünk okosabbak, ám a válasz sem egyszerű. Ugyanis a blockchain (a nethez hasonlóan) egyszerre technológia és infrastruktúra. Lényegében egyszerű elveken működő, de rafinált titkosítási (kriptográfiai) módszerekkel védett és hitelesített „közösségi adatkezelés”. Erre épül a híres-hírhedt bitcoin és ezernyi más kripto­valuta (a szavak magyarázatát lásd keretben). Ám ettől még a blockchain nem egyenlő a bitcoinnal, hanem sokkal több annál. Várhatóan egy új korszak nyitánya a pénzügyek, a tulajdonok (ingóságok, ingatlanok) és velük együtt sokféle adat hiteles, pontos kezelésében.


Szemléletesebben
Képzeljünk el egy olyan – tetszőleges méretű – Excel-táblázatot, amelyben bármilyen adat szerepelhet: pénzbeli átutalás, tulajdoni lap, személyi azonosítók vagy akár fotók, hangfelvételek, sőt végrehajtható utasítások is (például EDCC). Ám a közönséges Exceltől eltérően a blockchain még a következőket is tudja:

■ a táblázat bejegyzéseit utólag sem törölni, sem megváltoztatni nem lehet (ez a nyilvános főkönyv avagy public ledger)

■ az egyes sorok (blokkok) a táblázaton belül úgy vannak titkosítva, hogy csak a mindenkori tulajdonos férhet hozzájuk (a valóságban ez bonyolultabb, de a bemutatáshoz elég)

■ általában nem egyetlen személy vagy egy „hivatalos” központ ellenőrzi a táblázatot – bár erre is van mód –, hanem tetszőleges számú résztvevő

■ ezek a résztvevők egymás közt rendszeresen és automatikusan adatot cserélnek, így az mindig egyezik az aktuális állapottal

■ a táblázat olyan szabályok szerint működik, amiket minden használója ismer

■ ezeket a szabályokat csak a többség beleegyezésével lehet módosítani, de a korábbi bejegyzéseket így sem lehet átírni

■ a rendszer üzemelhet teljesen zártkörűen, de részben vagy egészen nyilvánosan is

■ a decentralizált és sokszoros tárolás miatt az adatok nagy biztonságban vannak

■ a blokkok egymáshoz kapcsolódnak, innen a „blokklánc” név: az előző blokk azonosítóját (hash, ld. keretben) tartalmazza a következő – és mindegyik saját időbélyegzőt kap.
 
Hasznos szavak
A cikkünkben szereplő fogalmak rövid magyarázata.

Atomic swap – a felek úgy tudják kicserélni a javakat (pl. kriptovalutát) két teljesen független blockchain rendszer közt, hogy egyikük sem tud ezzel visszaélni. Ha a feltételek adott határidőn belül teljesülnek, az ügylet magától végbemegy. (Ez korábban csak egyazon rendszeren belül működött, annak rövidítése HTLC: Hashed Time-Locked Contract, időzáras hash szerződés.)

Bitcoin – digitális valuta és az ezt nyilvántartó meg előállító rendszer. Létezése és a „pénzérmék” (coins) száma nem függ se központi banktól, se kormányoktól. Nyilvántartását és biztonságát a blockchain rendszer adja. A legelső és legismertebb kriptovaluta.

EDCC (Executable Distributed Code Contract) – digitálisan rögzített és végrehajtható egyezség az ethereum kriptovalutánál. A megadott feltételek esetén teljesül, és elvileg igen sokféle dologra alkalmazható. Ilyen pl. az autó vagy ingatlan átíratása, sportfogadás, alkalmi munka kifizetése, házassági szerződés teljesítése válás után.

Escrow számla – feltételhez kötött banki számla (jellemzően alszámla). Ha a kikötések teljesülnek, a kedvezményezett megkapja az elkülönítve őrzött pénzt. (Részben hasonlít a letéti számlához.)

Hash-érték (hasító érték) – számokból és betűkből álló karaktersorozat, amely egyedi azonosítéként szolgál. Bármilyen nagy méretű adatból készülhet (hash-függvénnyel) egy kívánt hosszúságú karaktersor. Ebből nem lehet „kilopni” az eredetit, mégis pontosan azonosítja azt.

Kriptovaluta – titkosítást (kriptográfiát) használó digitális pénzeszközök gyűjtőneve. Elektronikus készpénzként (névtelenül) és felhalmozásra is használhatók, ám árfolyamuk szélsőségesen és hirtelen változhat. Minden változat (kb. 1200-féle) a blockchain technológián alapul. A fontosabbak: bitcoin (BTC), ethereum (ETC), bitcoin cash (BCH), litecoin (LTC).

Miért jó nekünk?
Sokféle tranzakciót egyszerűbbé tesz, tehát amikor valamit cserébe adunk/kapunk valamiért (ez jóval tágabb kör, mint a pénz–áru viszonylat). De maradjunk egy hétköznapi példánál: bemegyünk a boltba, megpakoljuk a kosarunkat. Ha készpénzzel fizetünk, egyszerű a dolog, hiszen jelenlévők közt zajlik az üzlet. De ha kártyát használunk – akár boltban, akár webáruházban –, komoly gépezet lendül mozgásba a háttérben: bekapcsolódik az eladó elfogadó bankja, továbbá a kártyatársaság, az elszámolóház, a kiegyenlítő meg a kibocsátó bank. És egy kis részt sorra lecsípnek a tranzakcióból. Lényeges, hogy szükség van egy hitelesítő harmadik félre – itt az elszámolóházra. Mindez szükségtelenné válik, ha blockchain rendszert használunk, ami működhet árucsere vagy bérbeadás esetén is. Közben gazdát cserélhet a virtuális és anonim készpénz is (amitől erősen tartanak az adóhivatalok és bűnüldöző szervek).

Mi ebben a kunszt?
Megoldást ad a többszereplős és többlépcsős vásárlási folyamatokra is – emberi beavatkozás nélkül. Ilyenkor alkalmazható az ún. smart contract (okos szerződés), amely lehet olyan egyszerű, mint egy kólaautomata használata – vagy nagyon összetett, mint mondjuk bankhitellel vásárolni jelzáloggal terhelt házat. A teljesítésre pedig garanciát jelent az escrow számlához hasonló működési elv.

Az internet gyökeresen megváltoztatta azt a módot, ahogyan információt közlünk és cserélünk. A blockchain pedig átalakítja a javak cseréjének módját, legyen szó tárgyi, pénzügyi, szellemi vagy virtuális javakról. „A gazdasági tranzakciók kikezdhetetlen, digitális könyvelése a blockchain. Úgy is programozható, hogy ne csak a pénzügyi tranzakciókat jegyezze meg, hanem virtuálisan bármit, ami az értékhez kapcsolódik.” (The Blockchain Revolution)
A számítógépes banki technológiák alapját még az 1960-as, 70-es években fejlesztették ki. Az állami, hivatali és egészségügyi adatbázisok digitalizálása Európa-szerte nagyjából a 80-as évek óta tart, és számos országban máig sem fejeződött be. Alapvetően még ma is így zajlik a banki és hivatali procedúra: papírok aláírása, pecsét, ellenjegyzés, archiválás… Egyes lépéseket digitalizáltak, az alapelv változatlan.

Bár a blockchain ma még csak ott tart, ahol az internet 1992-ben, a következmények egy része máris belátható – véli Anton Golub fizikus, aki a blockchain alapú Lykke globális piactér alapítója. A „régi” pénzügyi világ központi szabályozó szervei és jutalékért működő közvetítői helyett eljön a közvetlen ügyletek kora (amin sokat lendít az atomic swap nevű megoldás). Például a budapesti tőzsdén jegyzett részvényeinkért – ha van rájuk érdeklődő – direktben vehetünk egy osztrák ingatlant. Vagy elcseréljük fölösleges szerszámgépünket egy teherautóra. Ehhez azonban szigorú szabályozókra is szükség lenne, amit a blockchain átláthatósága miatt elvileg egyszerű megoldani. „Úgy fogunk majd kereskedni a javakkal, ahogy ma emaileket küldünk” – jósolja Anton Golub. „És ehhez csupán egy mobiltelefon kell.” A technikai részletek (maga a blockchain vagy mondjuk az atomic swap) pedig érdektelenek lesznek a felhasználók tömegei számára, elvégre az emailezéshez sem szükséges az SMTP protokoll ismerete. És ha levelünkben magyar ékezetek vagy kínai írásjelek szerepelnek, azt elintézi a Unicode, akkor is, ha sose hallottunk róla.



Árfolyamok

EUR: 323.53CHF: 284.98USD: 283.87
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12