Offshore-technikák

Írta: Haszon - Készült: 2006. december 26.
Összesen néhány tízezer forintos társasági adó, illeték- és adómentes ingatlanbefektetés – mindez ma már a hazai vállalkozóknak sem álom csupán.

Mindössze pár órás utánajárással, néhány százezer forintért Magyarországról is lehet olyan speciális, külföldi céget alapítani, amellyel sokmilliós adómegtakarítás érhet? el, ráadásul teljesen legálisan. Ezzel a lehet?séggel nem egy nagy tekintély? magyar cég is él.


Tíz- vagy százmillió forintos nyereség után 16 százalékos, vagy évente fix 22 ezer forintnak megfelel? társasági adót fizetne szívesebben? Egyre több magyar vállalkozó választja ez utóbbit, és a Seychellesszigeteken alapít céget. Ezek a honfitársaink nem szállodaépítés vagy hajókölcsönz? vállalkozás indításán törik a fejüket. A gazdag amerikai turisták kedvelt pihen?helyén céget alapítani csupán technikai jelleg? lépés. Célja pedig az, hogy közbeiktatásával adót takarítsanak meg – például Magyarországon.

Kövesse a nagyokat!

A Seychelles-szigetek nem az egyetlen adóparadicsom: Ciprustól a Bahamákig a világon ma közel 50 olyan fejlett pénzügyi szektorral rendelkez? állam van, amely rendkívül alacsony adókulccsal versenyez a külföldi t?kéért. A nagy nemzetközi konszernek már évtizedek óta élnek az általuk nemzetközi adótervezésnek nevezett technikával, és a hazai nagyvállalatok is szívesen csökkentik így a fizetend? társasági adót. A magyar közép- és kisvállalkozások közül ugyanakkor a nemzetközi adóoptimalizálási lehet?ségeket ma még csak kevesen aknázzák ki – osztja meg tapasztalatait Rybaltovszki Péter, a cégbejegyzésre szakosodott budapesti székhely? Crystal Worldwide ügyvezet?je. Nyugat- Európában ez a technika már a kisebb cégeknél is évtizedes divat. Igaz, a hazai vállalatok pénzügyi kultúrájának fejl?dését mutatja, hogy egyre többen tervezik tudatosan adózásukat: tavaly már százas nagyságrendben alapítottak külföldi céget adószempontok miatt. Ám több tízezres azon érintett társaságok köre, amelyek még nem élnek ezzel a lehet?séggel.

Minden egy helyen

 Egyetlen jellemz? feltétele a kedvez? adózásnak, hogy a társaság a bejegyzés színhelyén (tehát a példánál maradva: a Seychelles-szigeteken) ne végezzen üzleti tevékenységet. (Innen ered az ilyen cégek nemzetközileg elterjedt elnevezése is: „offshore”, azaz területen kívüli társaságok.) Ezek az államok sem szeretnének ugyanis nemzeti vállalkozóiknak konkurenciát. Ám az idetelepül? cégek ezen a területen nem is akarnak versenyezni a helyiekkel. A cél ugyanis csaknem minden esetben a fizetend? adó csökkentése, bár egy New York-i cégbejegyzésnél presztízsszempontok is érvényesülhetnek. Az offshore cégközpontok jellemz?en Magyarországtól távol vannak (sok például a karib-tengeri szigetvilágban található), a cégalapítás mégis meglehet?sen könny?. Ugyanis itthonról is elintézhet? – nyugtat meg mindenkit Váradi László, a Laveco budapesti els? embere.

Sokat ér? inkognitó

Devizahatósági bejelentésre sincs már szükség, így a magyar tulajdonú offshore cég azonnal megkezdheti m?ködését. Lehet már bejegyzett, üzleti tevékenységet azonban még nem végzett céget is vásárolni. Bizonyos pályázati kiírásokon, tendereken például csak olyan cégek indulhatnak, amelyek többéves múltra tekinthetnek vissza. Mások presztízsokokból kiindulva döntenek úgy, egy már korábban létrehozott cég jó benyomást tesz üzleti partnereikre. Ezek a kész cégek jellemz?en drágábbak az újonnan alapított vállalkozásoknál, mert a vev?nek az alapítás díján felül meg kell fizetnie a m?ködés éveinek fenntartási költségeit is. A társaság m?ködése is itthonról irányítható; a döntéseket a (magyar) tulajdonos hozza, és az offshore cég ügyvezet?je írja alá. Ha a cég tulajdonosa meg kívánja ?rizni inkognitóját, külön éves átalánydíjért (750–2000 euró) helyi névleges igazgatót is biztosítanak, aki általában egy helyi ügyvéd. Ekkor hivatalosan ? irányítja a céget, a magyar tulajdonos pedig a cégbejegyzést szervez? vállalkozáson keresztül küldi ki a szerz?déseket aláírásra. A névleges igazgató azonban csak azt teheti, amire a tulajdonos utasítja. Például kezelheti az offshore cég bankszámláját is. Igaz, ezt a bizalmi jogosultságot jellemz?en maguknál tartják a tulajdonosok. A bankszámlanyitást és az átutalásokat a cégtulajdonos általános meghatalmazottként tarthatja a kezében (a meghatalmazásért 100–200 euró közötti összeget kell fizetnie). Házibankként pedig olyan neves pénzintézeteknél vezetheti számláját, mint a sok adóparadicsomban fiókot üzemeltet?, világhír? brit Barclay’s Bank.

Szabad az, ami nem tilos

 Kinek éppen melyik az optimális helyszín a félszáz adóparadicsomból, azt csak a vállalkozás konkrét tevékenységének és terveinek ismeretében lehet megmondani – magyarázzák a megszólalók, miért tartják elengedhetetlennek a személyes konzultációt. Ma a magyaroknál Ciprus a sláger. Ott az alacsony – 10 százalékos – adókulcs mellett az uniós tagság és a Magyarországgal fennálló kétoldalú adóegyezmények kihasználásával jócskán lehet adót spórolni. Más-más helyszín ugyanakkor másmás tevékenységhez passzol. Azt azonban már könnyebb kitalálni, hogy kik és hogyan profitálhatnak a legjobban az offshore cégek nyújtotta el?nyökb?l. Mégpedig teljesen legálisan. Nem ütközik jogszabályi el?írásba ugyanis, ha az adózó olyan szerz?dést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvez?bb helyzetbe kerül – hivatkozik a 2/1998. közigazgatási jogegységi határozatra Rybaltovszki Péter.

Keresked?k (adó)el?nyben

Különösen el?nyös lehet az offshore cég alapítása export- vagy importtevékenységet végz? hazai vállalkozások számára. Ha az üzletet nem közvetlenül, hanem egy offshore cég közbeiktatásával bonyolítják le, az ügyletb?l származó nyereség az offshore társaságnál csapódhat le.

Például ha egy magyar cég 100 millió forint értékben közvetlenül exportál Németországba, miközben 80 millió forint költséget számol el, a 20 millió forintos nyereség után 16 százalékos (3,2 millió forint) adót kell fizetnie. Amennyi ben viszont a vállalkozás tulajdonosai ciprusi céget alapítanak, és azon keresztül szállítanak, az elszámoló árak jó megválasztásával elérhetik, hogy a nyereség nagyobb része a ciprusi cégnél csapódjon le. Ha tehát a 80 millió forint bekerülési érték? exportárut ugyanennyiért továbbadják a ciprusi cégnek, majd az értékesíti azt jelent?s haszonnal Németországban, a 20 millió forintos nyereség Cipruson adózik, 10 százalékos kulccsal (2 millió forint adó).

A különbség ekkora tételnél is milliós nagyságrend?. Azonban az adóparadicsomokban a jogszabályok a Magyarországon megszokottnál jóval liberálisabbak. Az adóalap – már ahol van – tovább csökkenthet?. Teljes mértékben elszámolható például a reprezentációra, kapcsolatépítésre költött összeg. A céges hajó-, illetve repül?gép-vásárlás is bevett szokás, a nyereségalap tekintélyes része pedig olyan offshore cégekhez vándorol pl. jutalék címén, ahol – mint a Seychelles-szigeteken – elenyész? az adóteher. Adóellen?rzés a legtöbb helyen nincs, ahol pedig van, ott a cégbejegyz?k tapasztalatai szerint a hatóságok is engedékenyebbek a megszokottnál. Ha hibát találnak, inkább figyelmeztetnek, mint büntetnek.

Ártó árak

 Jó tudni az offshore közvetít?cég felé megállapított elszámoló árakkal kapcsolatban, hogy ha azok a piacon megszokottnál jelent?sen alacsonyabbak, a magyar adóhatóságnak lehet?sége van azt felülbírálni. Az adótörvény szerint ugyanis a kapcsolt vállalkozások (azaz ahol a tulajdonosi, illetve vezet?i kör részben vagy egészben megegyezik) egymás közötti szerz?déseit piaci áron kell megkötni. Ilyenkor az adóalap n?, és a fizetend? adó is ennek megfelel?en magasabb lesz.

Az el?z? példánál maradva, ha a magyar adórevizorok úgy vélik, a ciprusi cégnek kiszámlázott 80 milliós ár túl alacsony, és, mondjuk, 90 millió forint lenne indokolt, a magyar cégnek a 10 millió forintos „kiszabott” nyereség után meg kell fizetnie a 16 százalékos társasági adót. A tulajdonosi összefonódás azonban csak akkor szúr szemet a magyar vállalkozást vizsgáló adóellen?röknek, ha mindkét cég aláírója ugyanaz a személy. Ha az offshore céget például a már említett névleges igazgató vezeti, erre nincs esély. Másrészt több olyan megalapozott üzleti indok is létezik, amellyel akár bíróság el?tt is védhet? a vitatott árképzés. Ha az offshore cég például nagyobb kontingenst vállal be, indokolt a „nagykereskedelmi” ár. Mindezt éves szerz?dés keretében vállalva a kereslet–kínálat változékonyságát és a devizaárfolyamkockázatot is át lehet ruházni. Utóbbit azért, mert az offshore cégek tetszés szerinti valutanemben vezethetik számláikat. A rájuk terhelt üzleti kockázatok pedig jogalapot szolgáltatnak a további kedvezményhez. Az APEH-hel pereskedni persze senki sem szeret. Viszont ha a magyar cégben is marad némi adóalap, a hatóság is elnéz?bb lehet.

Megspórolt áfa

Bár számos adóparadicsom létezik, el?bbi példánkban nem véletlenül emeltük ki Ciprust. Az Európai Unión belüli kereskedelemben ugyanis olyan offshore-helyszínt érdemes választani, amely szintén tagja az Uniónak. Ebben az esetben ugyanis mindhárom, a kereskedelemben részt vev? cég rendelkezhet uniós áfa-számmal. Azaz nem kell20 százalékos áfát terhelni a számlákra. Ciprus mint EU-tag megfelel a kritériumoknak, és az uniós tagországok közül a legalacsonyabb társaságiadókulccsal rendelkezik.

Az áfa-mentes értékesítés el?nyét a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozók jól ismerik. A számla kibocsátásától az ellenérték befolyásáig több hónap is eltelhet, így viszont legalább a forgalmi adó összege nem hiányzik az eladó kasszájából. Olaszországban 67 nap a hivatalos fizetési határid?, de ha a vev? késedelembe esik, további 30 napig szinte illetlenség sürgetni. A Creditreform követelésbehajtó cég statisztikája szerint a számla ellenértéke átlagosan 89 nap alatt érkezik meg. Ausztriában ugyanez 41, Németországban 40 nap. A ma jellemz? 12 százalékos kamatozású bankhitellel számolva egymilliárd forintos éves forgalomnál országonként 6 millió, illetve 2,5-2,5 millió forintos áfafinanszírozási költséget spórol a magyar szállító, ha körültekint?en választ székhelyet.

El?z a Távol-Kelet

Már nem ciprusi cégen keresztül érdemes lebonyolítani az Európai Unión kívüli exportot vagy importot. A tízszázalékos nyereségadó jóval alacsonyabb ugyan, mint a magyar, ám ha az EU-tagsággal együtt járó áfael?ny már nem számít, egy Hongkongi bejegyzés? zártkör? részvénytársaság még jobban megéri. A távol-keleti területen bejegyzett cégek ugyanis egyáltalán nem fizetnek adót külföldr?l szerzett jövedelmük után. Nem véletlen, hogy tavaly messze a legtöbb, els?sorban az USA-val keresked? offshore vállalkozást (kb. 75 ezret) Hongkongban alapították.

Cégek eladósorban

Nemcsak a hazai vállalkozás nyereségességét lehet offshore cég(ek) közbeiktatásával javítani. A magyar tulajdonú és bejegyzés? társaság eladását is érdemes ily módon lebonyolítani. Sok olyan hazai cégtulajdonos van, aki már nem tud vagy nem akar vállalkozásával foglalkozni, és a családi céget gyermekei sem viszik tovább. Ekkor kerül sor a társaság, üzletrész értékesítésére, az eladási ár után viszont 25 százalékos árfolyamnyereség- adót kellene fizetni. Ha viszont az eladásra szánt vállalkozás (bt., kft., rt., kkt.) üzletrészeit (részvényeit) el?ször elcserélik egy újonnan alapított ciprusi társaság részesedéseire, majd a cégét eladó vállalkozó tulajdonában lév? ciprusi cég adja el a vev?nek a magyar társaságot, az így kapott vételár után nem kell megfizetni az adót. Magyarország az európai uniós csatlakozással ugyanis számos közösségi irányelvet is átvett, így többek között az átalakulási direktívát is. Eszerint pedig az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó uniós vállalkozások közti legalább egyszer? többségi részesedéscsere nem adóztatható. A cégbe bevitt külföldi üzletrész értékesítése Cipruson árfolyamnyereségadó- mentes. Csak akkor keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség, ha tulajdonosa a ciprusi céget is eladja. A befolyt vételár felhasználására a magyar tulajdonosnak számos lehet?sége van: a ciprusi vállalaton keresztül újra befektetheti (lásd keretes anyagunkat) vagy a ciprusi t?zsdére való belépéssel kedvezményes, 10 százalékos adókulccsal osztalékként saját magának kifizetheti.

Gavalléros osztalék

Nemcsak cégeladásnál jön jól a részesedéscserével átalakított cégstruktúra. Az bármelyik hazai társaság adófizetésének elhalasztására is alkalmas. A két ország között hatályos, a kett?s adózás elkerülését célzó egyezmény szerint ugyanis a külföldi illet?ség? tulajdonosnak fizetett osztalék – csakúgy, mint a hitelre visszafizetett kamat és a jogdíj – adómentes. Így a magyar cég nyereségét osztalékként a ciprusi „anyavállalatnak” kifizetve az osztalékra sem vonnak le forrásadót. Vegyünk például egy olyan magyar céget, amely belföldi tevékenységéb?l egymillió forintos adózás el?tti nyereséget ér el. Erre mindenképpen meg kell fizetni a 16 százalékos társasági adót (ez 160 ezer forint), ám a megmaradt 840 ezer forintot csak a 20 százalékos osztalékadó (168 ezer forint) megfizetése után lehet „kivenni” a cégb?l – azaz 672 ezer forint marad meg tisztán a vállalkozónál. A ciprusi cégnek fizetett osztalékból ugyanakkor nem vonnak le adót, mind a 840 ezer forint megmarad a – ciprusi – cégszámlán. A különbség a példában „csak” közel 170 ezer forint, ám tízszer ekkora nyereségnél már közel kétmillió.

Illetéktelen ingatlanok

Érdemes lehet külön offshore céget létrehozni a céges vagy magánvagyon befektetéséhez is. Nagy érték? ingatlanvásárlásnál például célszer?bb, ha a kedvez?bb adókörnyezetben bejegyzett cég vásárol, és nem a magánszemély. Ha kés?bb az eredeti elképzeléseknek megfelel?en az ingatlant sikerül nyereséggel értékesíteni, a magyar jogszabályok alapján a profit után 25 százalékos adót kellene fizetni. Egy Seychelles-szigeteken bejegyzett vállalkozás ugyanakkor összesen a már említett 85 eurónyi (22 ezer forint) adó befizetésére kötelezett a nyereség után. A külföldi cég belépésével ugyanis a tranzakció kikerül a magyar adózás b?vköréb?l. Ha a vev? nem közvetlenül az ingatlant, hanem az azt tulajdonló offshore cég üzletrészeit vásárolja meg, a lakásvagy házvásárlás után fizetend? 2+6 százalékos illeték alól mentesül. Ezt az el?nyt az eladó magasabb árban is érvényesítheti. Ugyanakkor, ha valaki ingatlant, term?földet vásárol, gondolnia kell arra is, hogy a külföldiek tulajdonszerzését ma Magyarországon (is) engedélyhez kötik.

Saját bérlemény

Az illetékmentesség miatt nagy érték? jachtokat, magánrepül?gépeket is érdemes céggel együtt adnivenni. Hajók esetében a libériai, panamai offshore cégek kínálják a legkedvez?bb feltételeket, de egy egyesült államokbéli delaware-i cég tulajdonát képez? vízi járm? regisztrálása sem kerül többe, mint mérett?l függ?en 5– 45 amerikai dollár. Gyakori megoldás, hogy az értékes, több tíz- vagy százmillió forint érték? ingatlanokat, ingóságokat az offshore cég egy másik – például egy, a tulajdonos érdekeltségi körébe tartotó magyar – vállalkozásnak adja bérbe vagy lízingeli. Az adóparadicsomokban keletkez? nyereség után legfeljebb minimális adót kell fizetni, míg a másik vállalkozás költségként leírja a fizetend? díjakat, kamatot, és ezzel adóalapját is csökkenti.




Árfolyamok

EUR: 330.39CHF: 300.49USD: 295.89
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12