Szlovákiába települt magyar vállalkozások

Írta: Haszon - Készült: 2006. december 27.
Szlovákiában sok magyar vállalkozó találja meg a számítását. Kinek éri meg céget alapítani, magyarországi tevékenységét áttelepíteni északi szomszédunkhoz?

Hogyan lehet egy nap alatt milliókat nyerni a céges gépkocsi beszerzésén? Miként tudunk versenyel?nyt kovácsolni az általános forgalmi adók közti különbségb?l az európai piacon? Valóban csábítóak az alacsonyabb munkabérek és az átlátható, egykulcsos adórendszer? Ezekre a kérdésekre válaszolunk össze állításunkban.


Magyar rendszámú Jaguárral érkezik, de ennek hamarosan vége. Molnár Gábor (36), a Technonet vagyonvédelmi cég résztulajdonosa és biztonsági igazgatója biztosra mondja, hogy a következ? flottacserénél már Szlová kiá ban szerzi be a cégautókat. Az ár csak az egyik szempont. „Vegyünk egy 2,5 literes, turbódízel VW Touareget. Magyarországon 13 millió forintba kerül, itt 9,5 millióért megkapom. Autónként 3,5 millió forintot nyerek a beszerzésnél” – mondja Molnár Gábor. Tegyük hozzá, hogy Szlovákiában nincs regisztrációs adó, a forgalomba helyezés költsége, a rendszámtábla ára 1500 korona(10 500 forint). Ezenfelül személyautóknál 2000 korona (14 000 forint) úthasználati díjat kell fizetni évente. Ráadásul a céges használatú autók üzemben tartási költségeit – mint például a vizsgadíj, az üzemanyag ára, illetve az amortizáció – a hazai gyakorlattól eltér?en teljes egészében le lehet írni. Ráadásul az áfát is vissza lehet igényelni a vásárláskor. Molnár Gábor úgy tervezi, hogy a szlovák Technonet megveszi, a magyar Technonet pedig kibérli t?le az autókat, a tulajdonos a szlovák cég, így a szlovák rendszám használata Magyarországon is teljesen törvényes.

A megtakarítás tízmilliókban mérhet?. Az ügylethez persze kell a két cég, ami a Technonet esetében nem akadály. A magyar vállalkozás 1997-ben, az önálló, Révkomáromban bejegyzett szlovák vállalkozás 2001-ben alakult.

Cég nélkül is megéri

Magánszemélyek is belevághatnak az autóvásárlásba, elegend?, ha ideiglenes lakcímmel rendel-keznek az országban, és megszerzik a tartózkodási engedélyt. Így nyugodtan, mindenfajta további igazolás nélkül furikázhatnak Magyarországon szlovák rendszámú gépkocsival. Az egyetlen hátrány az, hogy magánszemélyként nem igényelhetik vissza az autó áfáját, igaz, ezt Magyarországon sem tehetnék meg. Szlovákiában olcsóbb a biztosítás, mint a magyar oldalon. Minél értékesebb az autó, annál nagyobb a megtakarítás. Az adókülönbségb?l azok is profitálhatnak, akik a tengerentúlról nem Magyarországon, hanem Szlovákián át hozatnak be drága luxuskocsit. Annak is megéri átruccanni egy hétköznapi vagy éppen ünnepi bevásárlásra Szlovákiába, akinek nem lapulnak milliók a zsebében. Az élelmiszerek, a háztartási cikkek átlagosan olcsóbbak, mint a magyar oldalon. Egy húszezer forintos nagybevásárláson öt-hatezer forintot lehet megtakarítani. A sörök kedvel?i nyilván értékelik, hogy Szlovákiában a nagyobb üzletközpontokban átszámítva 110 forintért adják a félliteres palackozású, remek min?ség? helyi csúcsmárkát.

Kiszámítható adók

Szlovákiában nem kell sokat számolgatni. 2004-ben bevezették az egységes, egykulcsos adórendszert. A személyi jövedelemadó 19 százalék. Itthon évi 1 550 000 forintig érvényes a 18 százalékos személyi jövedelemadó, az ezt meghaladó részt már 36%terheli. Aki céget alapít, jellemz?en ez utóbbi kategóriába tartozik. A társasági adó 19 százalék, ami meghaladja a magyar 16-ot de a szlovák állam más adónemeknél b?ségesen kárpótol bennünket.

Nincs ipar?zési adó, amit Magyarországon a helyi önkormányzatok vetnek ki, és az árbevétel 2 százalékát is elérheti. Nincs osztalékadó (nálunk ez akár 25%), örökösödési, ajándékozási, ingatlanátíratási adó, a kett?s adóztatást elkerülend?. Az igazgatósági és felügyel?bizottsági tagok juttatásait (beleértve a reprezentációs költségeket is) szintén 19%-os adó terheli, szemben az akár 70-80%-os magyar elvonással.

Érdemes még szólni az árfolyamnyereség- adóról, amely érzékenyen érinti például a t?zsdén is beruházó cégeket. Itthon ez 25 százalék, szlovák oldalon csak 19. A rendszer legnagyobb el?nye az áttekinthet?ség, a kiszámíthatóság, igaz, az adózás rendjér?l szóló törvények itt is gyakran változnak. Ezért célszer? helyi könyvel?t és helyi adószakért?t megbízni, aki folyamatosan nyomon követi a módosításokat. A könyvelési díj méltányos, a négy-ötmillió koronás éves forgalmat bonyolító Technonet például havi 1700 koronát (11 900 forint) fizet a teljes kör? könyvelési szolgáltatásért, bérszámfejtéssel és mérleggel.

A munkaer? költségei

A munkáltatónak és munkavállalónak nem kell attól félnie, hogy az éves elszámoláskor nagy összeget kell pótlólag befizetnie, az eltérés legfeljebb hat korona lehet – mondja Balagya János (50), a révkomáromi nyomda gazdasági igazgatója. A könyvel?k is jól jártak, egyszer?södtek a bérszámfejt? programok. Szlovákiában a munkáltatók a bérek után összesen 35,2, a munkavállalók pedig 13,4 százalék járulékot fizetnek.

A minimálbér jelenleg 6900 korona (48 300 forint), ez alacsonyabb a magyarországinál. Az átlagfizetés 13 000 korona. (91 000 forint) Termel? vállalkozásoknál ez is szempont lehet, amikor a magyarországi és a szlovákiai költségeket mérik össze. A foglalkoztatási szabályok szigorúak, Molnár Gábor elmondta, Szlovákiában például nem is értik, hogy egy vagyon?r miként dolgozhat vállalkozóként. Itt mindenki bejelentett alkalmazott, a fekete foglalkoztatás jelent?sen visszaszorult, részben a komoly bírságoknak köszönhet?en.

A hatóság következetes, ha a büntetés elkerülhetetlen, az induló összeg félmillió korona (3,5 millió forint), ami több mint elgondolkodtató. Azt is megjegyzi, hogy itt a köztartozást felhalmozó cégeknek sokkal nehezebb elt?nni, mint például Magyarországon. Az adóhatóság nem szívbajos, utánuk megy, és behajtja a tartozást.

Záruló kiskapuk

A szigor az adóreformmal, Szlovákia uniós csatlakozásával, a külföldön is tevékenyked? cégek számára kötelez?en el?írt uniós adószám megjelenésével er?södött meg – mondja Sz?cs István (36), a szállítmányozással foglalkozó EuroLogistics Kft. tulajdonosa. A hatóság ugyanis az interneten percek alatt ellen?rizni tudja, hogy az üzleti viszonyban álló cégek rendelkeznek- e uniós adószámmal, jogosultak- e az adott tevékenységre. Ennek az áfa miatt van jelent?sége.

– Vegyünk egy egyszer? példát – javasolja Sz?cs István. – Egy angol vállalat 24 tonnányi árut vásárol egy székesfehérvári magyar cégt?l. A rakományt az angliai Birmingham városába kell eljuttatni. A vállalási ár kétezer euró. Ha a székesfehérvári cég magyar fuvarozót kér fel a feladatra, akkor a magyar fuvarozó erre rápakol húsz százalék áfát. Ezt ugyan vissza lehet igényelni, de azt senki sem szereti, ha áfában áll a pénze, ráadásul a visszaigénylés kifizetése csúszhat.

– Ám ha egy szlovák cég viszi el a munkát, nincs áfa, hiszen ? magyarországi megrendel?nek dolgozik, akinek így csak a nyolcezer euró alapdíjat kell kifizetnie, nem kell várnia a viszszaigénylésre, marad pénz a kasszában. Mindenki jól jár, kivéve a magyar fuvarozókat, akik emiatt nem is kedvelik túlzottan a szlovákiai versenytársakat. Fuvarszervezési cég beiktatásával bonyolultabb köröket is lehet futni, a lényeg mindig az, hogy legyen mozgástér az áfával. Arra is ügyelni kell, hogy az engedélyekkel, adószámokkal minden rendben legyen.

Néhány évvel az uniós csatlakozásel?tt nagy volt a rendetlenség, szállítmányok, papírok, álfuvarok jöttekmentek a határon, és a végén valaki jogtalanul visszaigényelte az áfát. 

- Ennek azonban vége – mondja Sz?cs István, aki nem titkolja, annak idején a nyílt utcán szólította le egy ismeretlen, hogy rávegye, a sof?rje nézzen félre, amíg elkötik az értékes rakományt szállító kamionját. Elhajtotta az illet?t, de tudomása szerint voltak, aki belementek a piszkos alkuba. A biztosító akkor fizetett, ma már nem, teszi hozzá Sz?cs István, aki maga is kárvallottja egy rablásnak. A sof?rje hibázott, a rakományt elvitték, a biztosító nem fizetett – és 116 ezer eurót bukott. A cég azóta is nyögi a törlesztést.

Olcsó az épít?anyag

Házépít?knek megéri Szlovákiában vásárolni. A falazótégla kivételével szinte minden olcsóbb, mint Magyarországon. Faárunál 50 százalék a különbség. Még nagyobbat lehet nyerni, ha nem magánszemély, hanem magyarországi cég a vásárló, ilyenkor ugyanis az eladó nem számítja föl az áfát. (Emlékszünk, ez az adótétel Szlovákiában általánosan és egységesen 19%.) Érdemes azonban tiszta lapokkal játszani. Ha a szlovák adóellen?r kideríti, hogy a magyar cégnek nincs uniós adószáma, esetleg nem jogosult ilyen tevékenységet végezni, akkor pótlólag beszedi az áfát – az egyszer?ség kedvéért a szlovák eladótól.

Vannak persze ügyesked?k, akik vállalják a kockázatot, és papíron rendben lév? magyar cégek nevében vásárolnak szlovák eladóktól, az épít?anyag pedig magyarországi magánszemélyek építkezésein bukkan föl. De az adóhatóság ismeri a trükköt. Az áfa más területeken is kikerülhet?. Sz?cs pél dául Magyarországon javíttatja a kamion jait, az alkatrészeket is itt szerzi be, így nem kell áfát fizetnie. Id?t és pénzt takarít meg.

Cégek gyorsan és olcsón

Néhány nap alatt be lehet jegyeztetni egy céget Szlovákiában. Számos helyi vállalkozás alakult, amely teljes kör? szolgáltatást nyújt magyar érdekl?d?knek, vállalja a bejegyzést, könyvelést, irodabérlést. Szükség esetén az ideiglenes lakcím bejelentését, a tartózkodási engedély megszerzését is. Az ár a cég méretét?l, tevékenységét?l függ.

Költségek, hitelek

Az irodabérlés – némileg meglep? módon – sokkal drágább itt, mint a magyar oldalon. Molnár Gábor azt mondja, hogy Komáromban egy 30–40 négyzetméteres üzlethelyiség bérleti díja 35 ezer forint, plusz a rezsi, ugyanilyen min?ség? üzletet Révkomáromban 30 ezer koronáért lehet kivenni.

A különbséget a kereslet és a kínálat eltérése indokolja. A Technonet ezért például azt fontolgatja, hogy vásárol egy lerobbant irodaházat, saját költségén felújítja, a munkálatokra felvett hitelt pedig az alsó szinteken található üzlethelyiségek bérbeadásából befolyó összeg b?l törleszti. Hitelt felvenni egyébként nem nehéz, a kamatok is kedvez?bbek, mint Magyarországon. Balagya János például azt mondja,hogy a nyomda nemrégiben 62 millió koronás kölcsönt vett fel gépvásárlásra. A futamid? hat év, a kamat négy százalék. Ez kedvez?bb az átlagosnál, de a révkomáromi nyomda jó adósnak számít, megbízhatóan törleszt. Molnár Gábor pedig azt említi, hogy a szlovák bankok magyarországi kereseti igazolást is elfogadnak magánszemélyt?l. Üzlettársa nemrég vett fel jelzálog alapú hitelt házfelújításra, 6,2 százalékos kamatra.

Miért vonzó Szlovákia?

Mindenkinek másért. A Technonet itthon a Mol Rt. min?sített szolgáltatójaként tevékenykedik. Amikor az olajcég Szlovákiában terjeszkedett, a biztonsági cég is vele tartott. Ez a piac még nem volt annyira telített, a szakma sem hígult fel, komoly képzés, rengeteg engedély kell a m?ködéshez. A megrendel?k pedig hajlandóak magasabb árat fizetni a szolgáltatásért, mint Magyarországon. Ráadásul tisztább a piac.

Molnár Gábor azt mondta: beruházásuk két év alatt megtérült (félmillió koronás költséggel indultak 2001-ben). Pénzt nem vesznek ki a szlovákiai cégb?l, inkább fejlesztenek. Reklámra nem kell költeniük, hírnevüket a munkájuk alapozta meg. A Slovnaft részvényesi közgy?lésének biztosítása jó referencia.

Sz?cs István abban bízik, hogy a nagy autógyártó cégek letelepedésével sikerül több megrendelést szereznie Szlovákiában is. Nagy a konkurencia, ezért a fejlesztésben látja a kiutat. Azt tervezi, hogy néhány hónapon belül lecseréli az elöregedett kamionokat, és újakat lízingel. Mindketten említik, hogy Szlovákiában jobb a fizetési morál, a körbetartozás csekély. Balagya János tapasztalatként megjegyzi, hogy a magyar vállalkozók szélesebb látókör?ek, tapasztaltabbak, mint a szlovákok, viszont beszélni jobban szeretnek, mint fizetni.

Attól nem tart, hogy a magyar nyomdák a magasabb fizetéssel elcsábítanák a legjobb szakembereit. Megfizeti ?ket, a béren kívüli juttatások is b?kez?ek. Reggelente 40-50 busz viszi a szlovák dolgozókat a magyar ipari parkokba a komáromi hídon át. A térségben a munkanélküliség húsz százalék körüli, sokan járnak át dolgozni a túlpartra. De Balagya János a helyi mondást idézi: „Ha a Duna fölött er?s szél fúj, bajos az átjutás.” Aki teheti, otthon próbál boldogulni. Nem számít, melyik parton.




Árfolyamok

EUR: 328.82CHF: 299.35USD: 294.11
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12