Nyugdíj-el?takarékosság

Írta: Haszon - Készült: 2006. december 27.
Élet- halál kérdése havi néhány ezer forint. Ett?l függ, hogy valaki nyugdíjas korában luxus körülmények között él majd évtizedeken keresztül, avagy még a számlákat sem tudja kifizetni.

A "kés?n ébred?" vállalkozókra és átlag felett keres?kre óriási életszínvonal-csökkenés vár. Megmutatjuk, hogyan lehet a legkisebb áldozattal úrrá a nehéz helyzeten.


Már havi néhány ezer forintból biztosítható, hogy legyen elég pénz a nyugdíjas évekre. Hogyan? El?bb egy kvízkérdés: tegyük fel, hogy valaki havonta 10 ezer forintot tesz félre, 15 éven keresztül, évi 10 százalékos átlagos hozam mellett. Azaz összesen 1,8 millió forintot. Majd további 30 éven keresztül egyetlen további fillért sem tesz hozzá, csak hagyja, hagy dolgozzon a pénz, a 10 százalékos éves nyereség mellett (kés?bb kitérek még rá, mivel lehet ezt a 10 százalékot elérni). Szóval, a 15+30 év elteltével mekkora összeg lesz a számlán?

A: 4,1 millió forint

B: 45,2 millió forint

C: 72,3 millió forint

A jó válasz a „C”; azaz 72,3 millió forint. Meghökkent?en magas összeg, ami azért ekkora, mert a pénz befektetve kamatos kamattal gyarapszik. Egy egyszer? példán szemléltetve: ha valaki 100 forintot fektet be éves 10 százalékos kamattal, egy év múlva 110 forintja lesz. A második évben azonban nem 120 forint,, mert a 10 százalékos hozam a 110 forintot gyarapítja. Így a második év nyeresége 110*10 százalék, azaz 11 forint lesz; az évvégi egyenleg pedig 110+11=121 forint. Ezek a plusz „egy forintok” pedig a hosszú évek, évtizedek alatt óriási vagyonná n?nek. Ha 100 helyett havi 10 ezer forinttal számolunk, például 72,3 millió forintra.

Hiányzó milliók

A JÓ HÍR TEHÁT AZ, hogy csekély havi megtakarítással is sok pénzt lehet félretenni. A rossz pedig az, hogy szükség is lesz ilyen nagyságrend? vagyonra a nyugdíjba vonuláskor. Sokan sajnálkoznak, mások megmosolyogják, hogy szüleink, nagyszüleink milyen kevés pénzb?l kénytelenek hónapról hónapra megélni. Azzal viszont már kevesen számolnak, hogy a majd kés?bb nyugdíjba vonulók még ennyire sem számíthatnak majd az államtól. Els?sorban a demográfiai trendek miatt. A nyugdíjrendszer ugyanis úgy van kitalálva, hogy a mindenkori, ellátásban részesül?ket az akkor dolgozók befizetései finanszírozzák. Ma körülbelül 1:1 az arány, ám néhány évtized múlva 1:2 lehet, mert a népesség öregedik, a ma 3-4 évesek (akik majd a ma dolgozókat tartják el), kevesen vannak. Azaz minden eltartóra 2 eltartott jut majd. Így várható, hogy kevesebb nyugdíjat állapítanak meg, mint ma.

Legalább ekkora probléma, hogy sokan azt sem tudják, mi alapján állapítják majd a nyugdíjat. István (45) sikeres f?városi építési vállalkozó, aki havi hatszázezer forintnál is többet költ, miközben „hivatalosan” csak havi 200 ezer forintra van bejelentve. Ez utóbbi 120 ezer nettó; a fennmaradó összeget (havi félmilliót) pedig vállalkozásából veszi ki. Minek fizessen annyi adót – mondja. És hogy nem lesz majd nyugdíja? „Hát majd 60 évesen bejelentem magam egy jóval magasabb összegre” – gondolkodik trükkös megoldáson. De rosszul gondolja – és ezzel közel sincs egyedül. Ma a magyar lakosság 70 százaléka nincs tisztában vele, hogy a nyugdíjat nem az utolsó néhány év bevallott jövedelme után számítják, hanem a teljes életpályát veszik alapul – idézi egy közelmúltban készített felmérés megdöbbent? eredményét Paál Zoltán, a Generali-Providencia Zrt. ügyvezet?je.

Sokba kerül a számla

AMI AZT JELENTI, hogy sokaknak jóval kevesebb állami nyugdíja lesz, mint azt korábban gondolta volna. 

A legnagyobb nehézséggel a valósnál jóval alacsonyabb bejelentett – sokszor minimálbéres – jövedelemmel dolgoÉlet-zó, számlára dolgozó vállalkozók néznek szembe. István például csak 110 ezer forintos havi állami nyugdíjjal számolhat, "akkor is, ha mondjuk utolsó, munkával töltött éveiben havi egymillióra jelenti be magát. Ez viszont azzal is jár, hogy jelenlegi életszínvonalához képest havi félmilliós összeg hiányozni fog. Ennek jó részét saját magának kell pótolnia, hogy fenntarthassa megszokott életszínvonalát – ne kelljen mondjuk kisebb házba költöznie a magas havi rezsi miatt.

A másik „veszélyeztetett” csoportot az átlagosnál magasabb jövedelm?ek képezik. A bruttó fizetésb?l levonásra kerül? nyugdíjjáruléknak ugyanis minden évben meghatároznak egy fels? plafont. 2006-ban például ha valaki többet keres havi 527 ezer forintnál, erre az évre akkor sem vonnak le több járulékot. De nem is kap többet az erre jutó hányadnál (40 év igazolt munkaviszony után annak 80 százalékát).

Ezrekb?l tízmilliók

Valamennyi mindenkinek hiányozni fog majd a kasszából. Annyi, amilyen életszínvonalra tart igényt. ESZTER (35) egy dunántúli nagyvállalat középvezet?ként, 10 év karrierépítés után havi nettó 260 ezer forint fizetést kap. Ha átlagos béremelkedéssel számol, akkor is csak 215 ezer forintos nyugdíjra számíthat. Így havonta 45 ezer forintot kell majd pótolnia – saját er?b?l.

Ha csak ma kezd el félretenni, 62 éves koráig 27 éve lesz még a takarékoskodásra. Ha 20 nyugdíjas évre szeretne kiegészít? járadékot magának, akkor nyugdíjba vonulásakor 20*12*45 ezer=10,8 millió forintra lesz szüksége. Ehhez – a példában szerepl? 10 százalékos éves hozammal számolva – a következ? fizetést?l kezdve havi 6600 forintot kell félretennie. Ez a nyugdíjkorhatár eléréséig 10,8 milliós megtakarítássá duzzad, ami 20 nyugdíjas évre biztosítja a hiányzó összeget.

Ha már 25 évesen, els? fizetését?l fogva elkezdett volna félretenni, ennél is jóval kevesebb?l megúszhatta volna a „pótnyugdíját”. 37 év alatt, 10 százalékos hozam mellett csak havi 3500 forint kell, hogy összegy?ljön a 10,8 milliós fedezet. Vagy, ha a pénz átlagosan 3 százalékos romlásával, azaz inflációval is számolunk, akkor évente ezzel a 3 százalékkal többet. Azaz például a második évben havi 100 forinttal többet. Ez pedig még egy pályakezd? fiatal számára is vállalható összeg. A józan gondolkodásukról híres németek egyébként a havi nettó jövedelem átlagosan 7,9 százalékát teszik félre "nyugdíjkiegészítésre"; a volt NDK-s területeken ennél is többet, 8,6 százalékot - mutat példát a F.A.Z. kutatóintézet tavalyi felmérésének adatait idéz? Ercsey Szabolcs, a Skandia Biztosító magyarországi vezet?je.

Mexikó, havi ötezerb?l

A HOSSZÚ FUTAMID? miatt olyan keveset kell havonta félretenni, hogy – ha magasabb életszínvonalat szeretne – akár emelhet is a havi befizetéseken. Ha például úgy dönt, hogy nyugdíjas éveire a horvát Adria-parton, Rovinjban vásárolna apartmant (egy kétszobás, tengerparti apartman ára kb. 40 millió forintnyi euró), havi 25 ezer forintot (azaz fizetésének 10 százalékát) kell rá félretennie a nyugdíjig.

De választhatja a Közép-Amerikában fekv?, óceánparti Mexikót is. Ott télen is 27-29 fok az átlagh?mérséklet, az élet pedig kifejezetten olcsó. Egy, a strandtól csak 10 percre fekv?, 2 hálószobás kis nyaraló mindössze 45 ezer dollár (9 milimellett. Az ingatlan megvásárlása 5500 forint havi plusz kiadást (azaz megtakarítást) jelent Eszternek.

Negyvenszeres pénz

MIEL?BB KEZDI EL valaki az el?gondoskodást, annál könnyebben vállalható lemondást jelent az id?skori biztonság megalapozása. Térjünk vissza ismét kvízkérdésünkhöz. Ha nem 10 ezer, hanem kétszer annyi: 20 ezer forintos összeget kétszer annyi ideig: tehát nem 15, hanem 30 évig teszünk félre minden hónapban a 10 százalékos éves átlagos hozam mellett, vajon mekkora összegre számíthat a lejáratkor?

A: 4,1 millió forint

B: 45,2 millió forint

C: 72,3 millió forint

A válasz most „B”. Tehát, 60 százalékkal kevesebb pénz gy?lik össze, miközben összesen több, mint háromszor annyit (összesen 7,2 millió forintot) fizetett be. Persze még ez sem rossz arány, hiszen az összes befizetés hatszorosára rúg a futamid? végén a számla összege. Ám aki el?bb „kapcsol”, az kisebb lemondással (azaz feleakkora havi befizetésekkel), kevesebb összes befizetéssel (1,8 millió forint) negyvenszeres pénzt (72,3 millió forintot) gy?jt össze.

Megéri kockáztatni

AZÉRT IS FONTOS minél el?bb elkezdeni a takarékoskodást, mert a hosszabb hátralév? futamid? miatt nagyobb kockázatú, de magasabb hozamú befektetéseket lehet eszközölni. A bankbetétek, államkötvények például a lejáratkor biztosan kifizetik az el?re ígért hozamot. A részvényeknél viszont se lejárat, se garancia nincs. Viszont a t?zsdei cégek nyeresége évr?l évre tendenciaszer?en nagyobb mértékben n?, mint a bankivagy a kötvénykamatok. Itt hosszú távú trendekr?l beszélünk.

Az árfolyamok – és ezzel a részvény befektetések hozama – pedig ezzel arányosan növekszik. A példában szerepl? 10 százalékos éves hozam nem véletlen; ilyen nagyságrend? éves átlaghozammal hosszú távon is számolni lehet. Biztos, hogy nem minden évben lesz 10 százalékos árfolyamemelkedés. Az egyik évben – például idén - könnyen el?fordulhat 30 százalékos nyereség is, míg máskor 20 százalékos veszteség sem ritka. A magyar t?zsdei részvények átlagos árfolyam alakulását mutató BUX index 1996-ban például kiugró, 175 százalékos drágulást produkált, míg 1998-ban (az általános világpiaci t?zsdeválság miatt) 20 százalékot csökkent. Az elmúlt 15 évben átlagosan 30 százalékos évi drágulást mutat. Így a 10 százalékos feltételezés óvatos becslésnek is mondható.

Veszélyes bankbetétek

ÉRDEMES SZÁMOLNI, mennyivel is hoz többet, ha valaki részvénybe fektet. Térjünk vissza Eszterhez, akinek havi 45 ezer forintos kiegészít? nyugdíjat kell el?re kigazdálkodnia. Ha óvatosabb, és inkább kisebb kockázatú és ezzel alacsonyabb nyereséggel kecsegtet? államkötvényeket vásárol, azokkal az elkövetkez? években-évtizedekben csak kevesebb, körülbelül 6 százalékos hozammal számolhat. A magyar kötvényhozamok ugyanis az euró bevezetéséhez közeledve az uniós övezetben megszokott, a magyarénál jóval alacsonyabb rátákhoz. A 6 százalékos hozam mellett Eszternek 27 éven át már nem havi 6600 forintot kell félretennie a 10,8 millió forintos nyugdíj-fedezetéhez, hanem 13 400 forintot. Vállalkozónknak, Istvánnak pedig 340 ezret a havi félmilliós járadékhoz. Bankbetétben pedig közel 500 ezret; hiszen kevesebb id? van hátra a nyugdíjig, mint amennyi id?re utána szüksége lesz a „pótnyugdíjra”. Aki csak kés?n kezd takarékoskodni, el?fordulhat, hogy az alacsony rizikójú vagy éppen kockázatmentes befektetéssel havonta többet kell el?re félretennie, mint amennyit majd nyugdíjas korában kézhez vehet.

Részvény a ruhaszalonból

EGYEDI RÉSZVÉNYEK HELYETT inkább a ma már minden banknál és biztosítónál kapható befektetési alapokon keresztül érdemes megtakarítani. Ezek olyan társaságok, amelyek különféle értékpapírokat vásárolnak: a részvényalapok részvényeket, a kötvényalapok kötvényeket, a vegyes alapok mindkett?t. Aki ezek befektetési jegyeib?l vásárol, az – befizetésének arányában – részesül az árfolyam nyereségb?l, osztalékból is.

Egy-egy befektetési alapban több tíz, vagy száz értékpapír is van: mindig azok, amelyek a legnagyobb haszonnal kecsegtetnek, Valahogy úgy, mint egy ruhaboltban, ahol különféle méret?, stílusú ruhadarabok vannak. Mindig a legkelend?bbek vagy éppen a legolcsóbbak. Ha egy részvény például már eleget drágult, vagy éppen a társaságot kivezetik a t?zsdér?l, esetleg egy kötvény lejár, az alapkezel? bankárok eladják. A befektet?nek még foglalkoznia sem kell vele. Csak azzal, hogy alapjai a legjobbak között vannak- e. Az elmúlt 5 évben volt olyan vegyes alap, amelyik átlagosan éves 8 százalékot hozott és volt olyan is, amelyik 18 százalékot. Egymilliós befektetésnél ez 5 év alatt 500 ezer, illetve 1,3 millió forint tiszta nyereség. Hát, nem mindegy.

Vissza az adóval!

ADJA MAGÁT a kérdés, a számtalan banki, biztosítói konstrukció közül melyiket érdemes választani. El?ször is azokat, amelyek a hosszú távú (el?-)takarékosságra adókedvezményt biztosítanak. Ma három ilyen, egymástól független forma is létezik, amelyek mindegyikét kihasználva évente több százezer forint extra nyereségre lehet szert tenni.

Nyugdíj El?takarékossági Számlát (NYESZ) bankok egy részénél és néhány befektetési társaságnál lehet nyitni. Az oda befizetett összegb?l magyar t?zsdei részvényeket, vagy a bank által forgalmazott befektetési alapok jegyeit lehet megvásárolni, a pénzt azonban csak a nyugdíj korhatár elérésekor lehet kivenni. Az adókedvezmény kett?s¨egyrészt a nyereség után nem kell megfizetni a 20 százalékos árfolyamnyereség adót, így az elérhet? nettó hozam ötödével lesz magasabb. Másrészt minden évben a befizetett összeg 30 százalékára rúgó, de legfeljebb évi 100 ezer forintnyi adókedvezmény is jár. Ha Eszter ilyen számlára utalja havi megtakarítását, a 6 600 helyett 5 200 forintot is elég havonta félretennie. 27 év alatt adóvisszatérítésként 505 ezer forintot utal NYESZ számlájára az APEH, ami – szintén 10 százalékos hozammal befektetve – 2,26 millió forinttal növeli meg a „magán-nyugdíjalapját”. Ha viszont nincs ez a két adókedvezmény, mindösszesen 9500 forintot kell havonta félretennie. Hasonló kedvezménnyel jár, ha valaki önkéntes nyugdíjpénztárba fizet be, az adókedvezmény összegét ekkor minden évben a pénztári számlára utalja az APEH. Valamivel kevesebbel, ha 10 évnél hosszabb id?re köt befektetéssel kombinált életbiztosítást.

Mindhárom formánál vissza kell fizetni az adóvisszatérítést, ha valaki a szerz?déskötéskor megállapított futamid? lejárta el?tt veszi ki az összegy?lt t?két. Biztosítási konstrukcióknál az utolsó 3 év után visszaigényelt adókedvezményt ráadsásul 20 százalékos „büntet? bírsággal” – hívja fel a figyelmet József Gábor, az Aegon Biztosító vezet? adószakért?je. Ezért, ha valaki átmeneti pénzzavarba kerül, érdemesebb inkább hitelt felvenni, a nyugdíj megtakarítási számla fedezete mellett. (lásd: kerets anyagunk)

Díjazott díjak

AZ EGYES FORMÁK összehasonlításánál a múltbeli, illetve a várható hozam mellett fontos tisztában lenni a költségekkel is. Ez ugyanis csökkenti az elérhet?, teljes nyereséget. Így az olcsóbban dolgozó szolgáltatóknál nagyobb profitra van kilátás. A NYESZ számláknál az értékpapír vásárlásoknál 0,5-1 százalékos díjat számítanak fel. A nyugdíjpénztári befizetéseknél a pénztárba befizetett összegb?l m?ködési költségekre és tartalékolásra 2- 8 százaléknyit mindjárt a befizetésnél levonnak, így 100 forintból – pénztártól függ?en – csak 92-98 kerül befektetésre. Magasabb összeg? megtakarításnál több pénztárnál ugyanakkor a levonás mértéke sávosan csökken. A hazai biztosítók befektetéssel kombinált életbiztosításaiknál f?ként a szerz?dés els? néhány évében vonnak le sokat, els?sorban ügynökeik borsos jutalékára.

KIVÉT HELYETT BANKKÖLCSÖN

Az összegy?jtött t?ke 50 százalékáig az OTP Bank saját pénztárának ügyfeleit hitelezi deviza alapú, az Allianz szintén saját ügyfeleit a tagi lekötés 80 százalékáig, forint és svájci frank alapú kölcsönnel. Az Aegon pénztártagok HVB Bank folyószámla hitelt kaphatnak forintban, személyi kölcsönt emellett euróban és svájci frankban is. Biztosítási kötvényt inkább csak pótfedezetként fogadnak el a hazai bankok; jellemz?en lakáshiteleknél. A meglév? biztosítás ugyanakkor növeli az ingatlanfedezet alapján adható hitel összegét – tehát kisebb öner? is elég. Lombardhitelt az OTP Garancia Biztosító Generáció életbiztosítására ad az anyabank; a kötvény visszavásárlási értékének 90-100 százalékáig. Az Allianznál folyamatos díjfizetésnél a visszavásárlási érték 85 százaléka, díjmentesített vagy egyszeri díjfizetés? biztosításnál 90 százaléka, de legfeljebb 5 millió forint, vagy annak megfelel? svájci frank a maximum. Az UNION Biztosító Smaragd csomagjához automatikus kötvénykölcsön jár, amit befektetnek.




Árfolyamok

EUR: 334.61CHF: 306.46USD: 303.67
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12