2006 legjövedelmez?bb befektetései

Írta: Haszon - Készült: 2006. december 28.
Tavaly ismét ragyogó évet zártak a magyar befektet?k, a Haszon által ajánlott értékpapírok két számjegy? hozamot eredményeztek. A 2006-os évre is összegy?jtöttük a legfontosabb trendeket.

Aki megfogadja mostani tippjeinket, idén is jóval több nyereségre számíthat, mint amennyit a bankbetétek fizetnek.


Magyar kincstárjegy mellé néhány gondosan kiválasztott, hazai t?zsdei részvény, Indiában és Kínában részvényekbe befektet? alapok jegyei és egy kis arany – 2006-ban valószín?leg ehhez hasonlóan kell kinéznie egy olyan családi megtakarításnak, amelylyel tulajdonosa forintban számolva két számjegy? éves nyereséget szeretne elérni. Az ötszázalékos hazai betéti kamatok ma jóval alacsonyabbak, mint a tavalyiak, így nagyobb arányban kell majd rizikósabb befektetéseket is eszközölni annak, aki többet szeretne, mint egymillióra ötvenezer forint profit. És szélesebb palettáról: az áprilisi parlamenti választások miatt a magyar értékpapírok árfolyama könnyen eshet, ezért külföldi befektetéseket is eszközölni kell. Valamin mindig lehet majd keresni, tavaly például december els? hetét kivéve mindig találtunk olyan értékpapírokat, amelyek drágultak – foglalja össze tapasztalatait Parádi Tamás, a külföldi befektetési alapok független hazai szakért?je, az SPB Befektetési Rt. vezérigazgatója.

Nyerjen a gyenge forinton

Itthon a forint gyengülésével lehet számolni, a prognózisok szerint mai 250 forint helyett id?legesen 270 forintot is elkérhetnek egy euróért. Minden 10 forintos forintgyengülésen négy százalékot nyerhet, aki forintban számol, és euróra váltja a pénzét. Ennél jóval többet kereshetünk, ha befektetési társaságoknál forintot adunk el euró ellenében. Százezer eurót már másfél millió forintos letét mellett „mozgathatunk” (a t?keáttételr?l (lásd: Befektetési tipp); ekkor a nemzeti valuta minden egyforintos csökkenése százezer forintnyi hasznot jelent.

A forint értékvesztésének oka az ország ingatag makrogazdasági helyzete. A magyar költségvetés óriási hiánnyal küzd, amit államkötvény-kibocsátással fedez. Az egyre több kamatot viszont vissza kell fizetni, ezért az adósság is egyre n?. A hiány mértéke tavaly a Magyarországon megtermelt javak és szolgáltatások értékének (GDP, bruttó hazai termék) 6,5 százalékát tette ki (ez 1350 milliárd forint!), ami duplája az Európai Unió által még elfogadhatónak tartott 3 százaléknak. Idén az országgy?lési választások el?tt jellemz? ígérgetés miatt ez 7 százalékra (1650 milliárd forintra) n?het.

A túlköltekezést a magyar deficitet állampapír-vásárlással finanszírozó külföldi befektet?k is egyre kockázatosabbnak tartják, és magyar kötvényeik és részvényeik egy részét eladják, a pénzt pedig euróra, dollárra váltják. Ez a forinteladói nyomás március–április hónapokban érheti el a csúcspontját. Ha az új kormányzat elindítja a szükséges költségvetési hiány csökkent? reformokat, a külföldi befektet?k is megnyugszanak, és decemberre 260 forint/euró prognosztizálható.

Kincstári optimizmus

Érdemes bankbetét helyett magyar kincstárjegybe fektetni: az idén december 20-án lejáró D061220 jel? diszkont kincstárjegy 6,2 százalékos hozama érezhet?en magasabb, mint a banki lekötések alig 5 százalék körüli nyeresége.

Ennél is magasabb kamatot fizetnek a hosszabb (3–5 éves) lejáratú államkötvények, azonban rizikósabb befektetések. A választások miatti bizonytalanság, illetve az ?szi megszorító csomag elmaradása ugyanis ezeket a több-éves befektetéseket (és az ezekbe invesztáló kötvényalapokat) értékelhetik le a legnagyobb mértékben. A hosszú lejáratú államkötvények jelent?s hányada (2700 milliárd forintnyi) ugyanis külföldi befektet?k kezében van. Ha ?k kivonják befektetéseiket Magyarországról, az árfolyamok a hirtelen túlkínálat miatt esnek, a hozamok pedig a megcsappant bizalom visszaszerzése miatt emelkednek. A Magyar Nemzeti Bank kénytelen lehet kamatot emelni, hogy nagyobb nyereséget ígérve visszacsalogassa a külföldi befektet?ket.

Ekkor azonban már a régebbi, még alacsonyabb kamatot kínáló kötvények kevesebbet érnek, csak olcsóbban lehet eladni azokat. Egy ötéves lejáratú kötvény egyszázalékos hozamemelkedésnél 3,5 százalékkal értékel?dik le, azaz ennyi a veszteség, ha lejárat el?tt eladja valaki a kötvényt. Értelemszer?en a nyereség is hasonló mérték?, ha a külföldi befektet?k bizalmát sikerül visszanyerni, és vásárlásaiknak köszönhet?en a kötvények drágulnak.

A befektetett t?ke biztonságát legjobban a legfeljebb kétéves államkötvények garantálják; ezek a papírok kevésbé vannak kitéve a külföldi befektet?k hangulatváltozásainak, és az idei évben rekordalacsony, másfél-két százalékos inflációs mellett a kétéves kötvény 6,4 százalékos hozama is elég magas. Ilyen államkötvény a 2008/D jel? (lejárata 2008. április 24.) vagy a 2008/ E (lejárata 2008. augusztus 12.). Ha a kamatok n?nek, a leértékel?dés a kétéves kötvényeknél kisebb (1,5 százalék körüli), így ha valaki a lejárat el?tt pénzzé tenné, kisebb vesztesége keletkezhet.

Pesti t?zsde: van hová n?ni

Találni még olcsó részvényeket a magyar t?zsdén annak ellenére, hogy tavaly már átlagosan mintegy 40 százalékkal drágultak a papírok.

A nagy forgalmú, úgynevezett „blue chip” részvények közül az idei év slágere ismét az OTP Bank lehet. A közép-európai bankszektor az árfolyamokat mozgató külföldi befektet?k egyik kedvence, mert még mindig keveset bankolunk és így nagy tere van a növekedésnek. A legnagyobb hazai pénzintézet a térség egyik legjobban menedzselt bankja, ráadásul a hasonló méret? közép-európai hitelintézetek részvényeihez képest a 13-as P/E (rész vényárfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mutató alapján továbbra is olcsó. Év végéig 8750 forintig drágulhat a részvény, ami a lapzárttánkkor érvényes árfolyamhoz (7500 Ft) képest 17 százalékos nyereséget jelent.

Hasonló mértékben drágulhatnak az olajipari Mol részvényei is, itt az év végi célár 25 000 forint. A tartósan magas olajár kedvez az olajszektor vállalatainak, t?zsdei árfolyamuk folyamatosan n?. A regionális magyar „olajmulti” hasznot húzhat a világszerte sz?kös, ám nála meglév? finomítói kapacitásokból és a legnagyobb horvát olajvállalattal, az INA-val való szorosabb együttm?ködésb?l. Ez magasabb haszonrést és így nagyobb nyereséget jelent, ami növeli a t?zsdei árfolyamot.

Oroszok a spájzban

Az Egis gyógyszergyár az olajdollárokból meger?södött orosz piacon van egyre jobb pozícióban, ráadásul az új, kib?vített orosz gyógyszertámogatási rendszernek köszönhet?en többet és drágábban tudnak eladni. Magyarországon is javulnak a piaci pozícióik a közelmúltban bevezetett új vérnyomáscsökkent? és idegrend-szeri gyógyszereik révén. Az árfolyam 27 000 forintig (+17%) emelkedhet.

A kisebb t?zsdei cégek közül a vegyipari m?anyagokat gyártó Borsodchem a tavalyi év utolsó negyedévében új üzemet indított el, amely az autógyártásban és a bútoriparban használt puha m?anyag-alapanyagot, MDI-t gyárt. Az új gyáregység a társaság legnagyobb haszonréssel m?köd? üzletágát er?síti, a beruházás az üzletág kapacitását több, mint duplájára, az üzemi nyereséget pedig várhatóan 70 százalékkal növeli. Az év végéig 20 százalékkal 3000 forintig n?het (+16%) a t?zsdei kurzus, a cég 18 százalékos tulajdonosa, a Magyarországon él? orosz milliárdos, Megdet Rahimkulov a hírek szerint az év során várhatóan további részesedést vásárol a t?zsdén, ez szintén emeli az árfolyamot.

Kis részvény, nagy haszon

Két kisebb t?zsdei cég árfolyama azért n?het, mert a cégek egy részvényre jutó vagyona jócskán meghaladja a jelenlegi árfolyamot.

A Várszegi Gábor többségi tulajdonában lév? Fotex óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, tulajdona a budapesti Domus és a Sugár áruházak, valamint a Keravill-, Azúr és Fotex bolthálózat. A társaság mérlege alapján a vállalkozás egy részvényre jutó ingatlanvagyona ugyan csak 250 forint, ám az áruházakat, üzlethelyiségeket jó tíz évvel ezel?tti értéken, 1994-es árakon értékelték fel. Azóta a f?városi négyzetméterárak több mint négyszeresükre n?ttek, így az ingatlanvagyon valódi értéke részvényenként 1000 forint körüli; a mai árfolyam duplája. Az idén üzemi szinten már várhatóan nyereségessé váló Rába papírjai 624 forinton forognak, a társaság egy részvényre jutó saját t?kéje viszont 1000 forint felett van.

Határtalan nyereségek

Az euró éve lehet az idei, az uniós közös pénz nagymértékben er?södhet. Aki átváltja forintját euróra, várhatóan 4-5 százalékot nyer. A dollárhoz képest még többet er?södhet az uniós közös valuta.

Az Európai Központi Bank ugyanis az infláció növekedésének megállítására a kamatok emelésébe kezd, az alapkamat 2,25 százalékról 2,75 százalékra n?het. A magasabb ráta pedig a befektet?k szemében vonzóbbá teszi az Uniót. F?ként, hogy a dollárkamatok idén 4,5 százalékon stagnálnak, így a két térség közötti kamatkülönbség csökken. Ráadásul az óriásivá duzzadt amerikai államadósság miatt az USA egyre kevésbé vonzó adós. Így az amerikai államkötvények és ezáltal a dollár iránt is egyre kisebb a kereslet.

– A mostani 1,2 dollár/euró árfolyam év végére várhatóan 1,3 dollár/euróra változik – véli Jenei Zsolt, a Budapesten és Szegeden is egy-egy kirendeltséget fenntartó Brokart treasuryügynökség igazgatója. Ez a „kis” árfolyamváltozás százezer eurót forgatva tízezer eurós , azaz két és fél millió forintos hasznot hoz – mert már egymillió forintos letét is elég a befektetéshez (lásd: Befektetési tipp). A magas kockázat mellett akár 150 százalék lehet a tiszta profit. Hoszszabb távon pedig az sem kizárt, hogy egy euróért 1,6 dollárt kell majd adni.

Listára kerültek

Ígéretes befektetési célpontok a közép- kelet-európai t?zsdék, tavaly a legjobb hazai bejegyzés? részvényalap a CA Közép-Európai alap lett. A regionális cégek az uniós átlagot meghaladó növekedés mellett az alacsony munkaer?költségb?l profitálhatnak. Kínában egy mérnök órabére 3,5 dollár, Indiában 2,4 dollár, ezzel szemben Bulgáriában ugyanezért csak 1 dollárt kell fizetni. Törökország és Románia hasonló okból lesz a multinacionális vállalatok kedvelt célpontja, a gyorsuló gazdasági növekedés a t?zsdéken is árfolyam-növekedést hoz. Jól teljesíthetnek az orosz részvények: a frankfurti és londoni t?zsdén is megvásárolható olaj- és gáztermel? Gazprom részvényei a cég óriási méreténél fogva sok globális és regionális befektetési alap listájára felkerültek; ezentúl vásárolni fogják a papírokat.A nagy kereslet pedig stabilizálja az árfolyamot A tartósan magas olajár a másik olajcég, a Lukoil nyereségét – és ezzel részvényárfolyamát – növeli.

Keleti kényelem

A külföldi t?zsdék közül az ázsiai piacok teljesíthetnek a legjobban, érdemes távol-keleti részvényeket venni. Kína továbbra is a világgazdaság motorja, India hasonló fejl?dés elé néz. A japán gazdaság is talpra állt, autógyáraik az USA-ban tovább növelik piaci részesedésüket.

A másik ígéretes befektetési célpont Dél-Amerika. Brazília és Mexikó óriási bels? felvev?piaccal rendelkezik a helyi cégek számára. Emellett az Egyesült Államokból is számos nagyvállalat helyezi át ide termelését az olcsó munkaer? miatt. Az átlagosan hatszázalékos (a forint várható gyengülésével együtt száz százalék feletti) drágulás elé néz? európai részvények közül az olajvállalatok és a magas osztalékot fizet? közszolgáltató cégek, az amerikai t?zsdér?l a kamatemelések végével a bankok (különösen a Bank of America) lehetnek jó befektetési célpontok.

Aranyat ér? tanácsok

Idén is jó üzlet lesz a nyersanyagpiacon befektetni. Tovább drágulhat az arany: a rohamléptekkel fejl?d? Kína és India elektronikai ipara óriási keresletet támaszt, a világgazdaság lassulásával és a túlárazott amerikai ingatlanok várható áresésével számoló nagy nemzetközi befektetési alapok szintén egyre nagyobb el?szeretettel illesztik befektetési palettájukba a hagyományosan biztonságos aranyat. Az aranykínálat azonban továbbra is véges; a spekuláció felhajtja az árfolyamot. A mai 550 dollárról év végére 600-650 dollárig drágulhat egy uncia (31,2 gramm) ára.

Drágul az olaj is. Els?sorban a világ második legnagyobb fogyasztója, Kína és India a felel?s a világszint? kereslet napi egymillió hordós (1 hordó=159 liter) növekedéséért, a kitermelés viszont csak 700 ezer hordóval n?. A napi fogyasztás a világon 95 millió hordó. Ha az olajtermel? országokban zavar keletkezik, például Nigériában vagy Venezuelában a sztrájkok miatt fennakadás lesz a kitermelésben, vagy Irakban politikai, Iránban háborús okokból akadozik az olajexport, a ma 65 dolláros ár rövid id?re 100 dollár fölé ugorhat. Ha ez megtörténik, a 95-ös benzin ára literenként 300 forintnál is többe kerülhet, és a gázolaj is hasonló szintre drágul.

Lépjen olajra!

Az arany és az olaj árfolyam-emelkedéséb?l a magyar befektet?k is részesülhetnek – informál Bari Csaba, a BudaCash Brókerház illetékese. Akár internetes kereskedési rendszerükön keresztül, néhány gombnyomással is „megvásárolható” legalább 100 uncia aranyat, ehhez mindössze 600 ezer forintnyi készpénzt kell letétbe helyezni. Ha a ma 558 dolláros árfolyam 1 dollárral n?, 100 dollár (21 ezer forint) a nyereség. Aranyrúd helyett letéti igazolást adnak, felvenni vagy befizetni pedig a nyereséget, ill. a veszteséget kell. A profitot magánszemélyeknél 36 százalékos adó terheli. Olajból 1000 hordónak megfelel? mennyiség aminimális „tét”, 750 ezer forint letét mellett. Itt egy dollár drágulás 1000 dolláros (200 ezer forintos), azaz 25 százalékos, adómentes profitot jelent. Vagy veszteséget, ha az árfolyam minden optimizmusunk ellenére az ellenkez? irányba indul.

A kockázatkerül?k vehetnek aranytömböt a BÁV Rt. boltjaiban, vagy az amerikai t?zsdén megvásárolható aranyalapot (lásd: Haszon, 2006/1.). A Budapest Bank most induló, Aranytrió 2. jelzés? garantált befektetési alapja is tart pénzt aranyban, olajban, alumíniumban és rézben.

Lakáspiac: felhúzó ágazat

A hazai ingatlanpiac is kínál jó le het?ségeket. A budapesti belváros kuriózumnak számító lakásai számíthatnak idén a legnagyobb áremelkedésre – prognosztizálja Huszti György, az A1 Ingatlan illetékes üzletág-igazgatója. A Szabadság híd és a Deák tér között fekv? Kiskörút nagy tet?terasszal rendelkez? penthouse, valamint a pesti Duna-part bármely, a Dunára panorámás lakásai nagy ritkaságnak számítanak. Egyre népszer?bbek a pesti Duna-part közelében, volt gyártelepek helyén épül? loftházak lakásai is. A külföldiek bármennyit megadnak a jó elhelyezkedés?, a belváros nevezetességeihez és szórakozónegyedeihez egyaránt közel es?, min?ségi ingatlanokért, a kínálat ugyanakkor csekély. A Váci utca északi határánál, a Vörösmarty téren épül? és a rózsadombi volt SZOT-szálló helyén épül? luxuslakások némelyikét 2 millió forintos négyzetméteráron adták el; a csillagászati árak pedig felértékelik a környék olcsóbb használt lakásait is. A közvetlen környék négyzetméterára egy-két éven belül megközelíti a milliós álomhatárt. Jelent?s áremelkedés el?tt áll a pesti oldalon az Opera és a Liszt Ferenc tér környéke, itt az angol, ír és spanyol befektet?k mellett skandináv és az arab olajországokból érkezett vásárlók is megjelentek, keresletük év végéig 15 százalékkal emelheti az árakat.

Paloták mélygarázzsal

Kisebb összeggel a Nemzeti Múzeum mögötti ún. „palotanegyed” lakásai számítanak jó befektetésnek. A sétálóutcák, terek, promenádok között fekv?, általában szépen felújított épületekben már 200-220 ezer forintos négyzetméter ártól is találni lakásokat. Az árakat az év folyamán a Pollack Mihály téri mélygarázs, a 4-es metró és a Corvin sétány és a kapcsolódó városnegyed idén induló megépítése emelheti. Utóbbinál az új lakások ára 400 ezer forint körülire várható, ami a környék jelenleg 260-270 ezer forintos használtlakás- és 310 ezer forint körüli új építés? ingatlan négyzetméterárait is hasonló árszintre „húzza” maga után. A drágulás mértéke itt 30-40 százalékos lehet. Az ingatlan fejlesztések miatt áremelkedés elé néz a Nemzeti Színház környéke, a dél-pesti dunapart is A Deák tér melletti Gozsdu udvarban és a szomszédos Király utca elején a most épül? ingatlanokra jellemz? 600-650 ezer forintos négyzetméterár majdnem másfélszerese a néhány sarokkal lejjebb, egy-két éve átadott új építés? lakásokénál. A környez? utcák árai itt is fokozatosan beérhetik a drágább lakásokét.

Éledez? vidék

A f?városon kívül els?sorban a különleges adottságú, új építés? nagyvárosi lakások a kelend?ek. Gy?r – Városréten az izraeli Engel csoport több ezer lakást épített. A lakásárak 300–600 ezer forint közé esnek, ami a környékbeli szerkezetkész házak eddigi 200 ezer forintos négyzetméterárát is jócskán feljebb tornászhatja – mutat rá Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemz?je arra, hogy a vidéki lakáspiacot sem kell temetni.

– 15-20 százalékkal drágulhat nak az idén a még „olcsó” földterületek – prognosztizálja Für Zoltán, a Földbróker. hu ügyvezet?je. Els?sorban a dél-dunántúli (450–550 ezer forint/ hektár) és az észak-magyarországi (300 ezer Ft/ha) földárak emelkedése várható, amint az árak felzárkóznak a drágább országrészekhez. A várható éves áremelkedés 15-20 százalék körüli lehet. De ha a júniusban felálló új kormány 2007-ben (ekkor lesz lehet?ség a derogáció felülvizsgálatára) megkönnyíti a külföldiek földhöz jutását, 600–800 ezer forintra ugorhatnak a hektáronkénti átlagárak.




Árfolyamok

EUR: 334.61CHF: 306.46USD: 303.67
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12