Jól ken? pénzek

Írta: Haszon - Készült: 2007. február 06.
A Haszon magazin két éve els?ként vállalkozott arra hogy összeállítsa a magyar közélet és gazdaság pontos „jattlistáját”. Számtalan olvasói észrevétel alapján most újra publikáljuk a nagy visszhangot kiváltó összeállításunkat.
Egyetlenegy magyar pártról, rend?rr?l, hivatalnokról és orvosról sem állítjuk, hogy korrumpálható lenne, azt viszont tudjuk, hogy a korrupció ma szinte államilag is „jóváhagyott” eszköz. A ken?pénz a magyar gazdaság szerves része lett, ezért jó, ha többet tudunk arról, hogy minek mi az ára.
 
Ritkán enged bepillantást a nagypolitika a fontosabb folyamatokba, ám szlovák szomszédunknak hála, nemrégiben kaphattunk egy kis ízelít?t. Az újonnan megválasztott szlovák miniszterelnök, Robert Fico a „Smer” cím? napilap szerint a kinevezését követ?en úgy nyilatkozott, hogy neki és az ?t követ? tizenöt nemzedéknek nem kellett volna dolgoznia, ha elfogadja az osztrák–szlovák konzorcium „ajánlatát” a f?városi repül?tér privatizációjára. A populista kijelentéseir?l elhíresült miniszterelnök visszalépett a leköszön? kormány által már elfogadott üzlett?l. Fico szerint autópálya-építésnél 2 százalék a „tarifa”, vasúti megrendeléseknél 5-10 százalékos „jutalék” jár. „Mint a dögkesely?k, úgy próbálnak körbevenni az úgynevezett érdekképviseletek és a különböz? ügynökök” – panaszkodott Robert Fico szlovák üzletembereknek.
Magyar politikus, polgármester és tisztvisel? szájából eddig még nem hallhattunk hasonló panaszt, bár nálunk is óriási ütemben készülnek az autópályák, zajlik a privatizáció. A magyar politika nem jár elöl jó példával: a Transparency International (nemzetközi korrupcióellenes szövetség) elemzése szerint a pártfinanszírozás rendezése lenne az egyik legfontosabb házi feladatunk. Világosan látszik azonban, hogy szigorú ellen?rzés mellett a pártok nem lennének képesek a kétévente megismétl?d? választási vagy éppen népszavazási kampányokat finanszírozni. Igaz, valószín?leg a bugyuta ígéretháború is elmaradna.
 
Fidesz–MSZP: 8 milliárd
 
MIVEL A PÁRTOK anyagi helyzete nem túl rózsás, egy ilyen törvény elfogadásához aligha lenne meg az érintett képvisel?k szükséges parlamenti konszenzusa. Ráadásul a pártfinanszírozási szabályok szigorításával a pártok mögött álló vállalkozási kör „pénzcsapja” is elapadna. Ez Majtényi László volt adatvédelmi biztos egy korábbi nyilatkozata szerint csak a Fidesz és az MSZP esetében minimum 4-4 milliárd forintos bevételkiesést eredményezne.
A pártokat támogató pénzekre jó példa a tavaly szeptemberben kirobbant (és gyorsan a sz?nyeg alá sepert!) Strabagügy is, ami az autópálya-építkezések körüli, addig csak sejtett visszaélésekre világított rá.
A Die Presse osztrák napilap szerint a recept viszonylag egyszer? volt: az osztrák Strabag épít?ipari óriás az Euro contact tanácsadó cégnek öt év alatt össze sen 15 millió eurót utalt át szakért?i tevékenység címén. A pénz egy részét az Eurocontactnak 2004- ben a magyar liberális eszmék támogatására kellett fordítania. Jelent?s összeg landolt egy SZDSZ közeli alapít-vány bankszámláján. A magyar leánycégnél, a Strabag Hungáriánál az adományokról nyilatkozatuk szerint nem tudtak. Így hivatalosan nincs összefüggés az adomány és a között, hogy 2004- ben összesen 238,5 milliárd forintnyi megrendelést kaptak a magyar államtól. Úgy t?nik, a bankszámlákon landoló pénzekb?l másoknak is jutott: a Strabag néhány héten át a jobboldal kedvenc napilapjának honlapján nagyméret? hirdetéseket helyezett el. A hirdetéseken keresztül történ? pártszponzorálás egyébként világszerte bevett korrupciós eszköz. Ha a pártokhoz közel álló újságokban, internetes honlapokon, rádiókban vagy televíziókban olyan hirdetést látunk, ami tulajdonképpen nem hirdet semmit, sejthet? hogy a háttérben valami nagyobb, jellemz?en éppen épít?ipari megrendelés állhat.
 
Nyugaton is csúszik
 
A NAGY PÉNZEK IDE-ODA mozgatása nem magyar találmány, bármennyire is bosszantó. Az év végén robbant Németországban a magas politikai körökig ér? Siemens korrupciós botrány. A müncheni ügyészség azt próbálja bizonyítani, amit Európa üzleti körei már évtizedek óta tudni vélnek: komoly ken?pénzek nélkül még Németországban sem lehet állami megrendelésekhez jutni. Akkora összegekr?l van szó, hogy még az eleinte lendületes német sajtó is önmérsékletet tanúsít. Elvégre egy német cég érdekeir?l van szó. A Siemensügy egyébiránt Magyarországot is elérte. Ma már egyre valószín?bb, hogy a magyar Siemens hajléktalanok nevére alapított fantomcégeknek fizetett ki milliókat. Érdekes módon a hajléktalanok fantom vállalkozásai a pályázatokon rendszerint nyertek. Vagy ezen már meg sem lep?dünk, a hazai viszonyok ismeretében? A Siemens lett a befutó a kártyaigazolványok kiállításához szükséges gépek, szoftverek kiépítésére és karbantartására, illetve az orvosi m?szerek szállítására kiírt állami pályázatokon. No comment. Kicsiben ugyanaz HA A NAGYOK és a politikusok büntetlenül kijátszhatják a törvényeket, akkor nem csoda, ha az állami ranglétrán lejjebb álló tisztvisel?k közül is vérszemet kapnak. Persze nem feltétlenül milliárdok cserélnek gazdát a korrup ciós ügyekben, hiszen nincs mindenki ennyire „t?zközelben”. Els? kézb?l származó információnk van például arról, hogy az egyik legnagyobb hipermarketben a szokásos ellen?rzésre érkez? ÁNTSZ-es munkatársat mindig 300 000 forinttal várják, csak a „jobb hozzáállás” végett. Az biztosan elmondható, aki csak teheti, az ma Magyarországon tartja a markát. A pályázás folyamata is lehet?séget ad a korrupcióra, hiszen a küls?s pályázatíró cégek 7-10 százalékos sikerdíjért dolgoznak. Sikertelen pályázat esetén csak minimális, el?re megállapított díjat kapnak.
 
Jól fizet? pályázatok
 
A PÁLYÁZATOT ÍRÓ „SZAKEMBEREK” közül néhányan az elbírálásban is részt vesznek, így lehet?ségük van a pályázat sorsát „belülr?l” befolyásolni. Nem kis üzletr?l van szó, hiszen egy 100-200 milliós pályázat esetén a sikerdíj már 10-20 millió forint is lehet. A Széchenyi-tervnél egy kicsit magasabb volt a tarifa. El kell mondanunk, hogy lehet sikerdíj nélkül is nyerni, igaz, kisebb rá az esély. Arra, hogy a magyar politikusok mennyire fenik a fogukat az EU-milliárdokra, Lamperth Mónika elhíresült beszéde volt példa, amikor az önkormányzati választások után azzal nyugtatta szocialista párttársait: ne féljenek, az EU-támogatásokból nekik is jut majd.
 
Egyenruhás baksis
 
REND?RSÉGI FORRÁSUNK SZERINT az elmúlt egy-két évben csökkent a megkenhet? rend?rök száma, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy folyamatosan csökken az emiatti eljárások és leszerelések száma. Nem hivatalos rend?rségi információink szerint kábítószeres rajtaütésnél nem érdemes a rend?rök lefizetésével próbálkozni, mert az ilyen rajtaütéseket többnyire hosszas el?készít? munka, megfigyelés el?zi meg. Sokan tudnak róla, így nem lehet eltussolni az ügyet. Érdekes a külföldiek „lehúzásával” kapcsolatos észrevétel. Ugyanis az általunk megkérdezett rend?r szerint kollégái a külföldiekkel óvatosak, mert a nyugati turisták hamar panaszt tesznek, ha úgy érzik, a rend?rök becsapták ?ket. A magyar egyenruhások gyenge nyelvismerete is akadályozza az ilyen fajta korrupciót. A traffipaxképeket is egyre nehezebb törölni a rendszerb?l.
 
Egészség, pénzért
 
A MAGYAR REND?RSÉG mellett az egészségügy a másik olyan terület, ami rögtön beugrik az embernek, ha ken?pénzr?l van szó. Hiába fizetik az alkalmazottak, vállalkozók után a tb-járulékot, külön kell fizetni a normális ellátásért, az emberi bánásmódért. S?t van olyan budapesti kórház, ahol azért is fizetni kell, hogy a beteget naponta orvos lássa. Az állami kórházak rehabilitációs osztályain is sok a fizet?s beteg, így sokszor nem marad id? és energia a „hétköznapi” betegekre. A 35 éves Éva édesapját például négy hét után már hazaküldték. „Otthon viszont magánápolót kellett volna fogadni, mert nem tudta magát ellátni. Egy ismer?s ajánlott egy másik kórházat, amelynek a rehabilitációs osztályára havi 60 ezer forintért felvették. A pénzen egy n?vér és egy orvos osztozik, fele-fele arányban” – mondja felháborodottan.
 
KORRUPCIÓS VILÁGRANGSOR
 
Környez? országok a „Transparency International” nemzetközi szervezet 163 országot tartalmazó, 2006 novemberében megjelen? korrupciós listáján. Minél kisebb a korrupció az adott országban, annál el?rébb van a listán.
 
1. Finnország
11. Ausztria
14. Észtország
28. Szlovénia
41. Magyarország
46. Csehország
49. Szlovákia
57. Bulgária
61. Lengyelország
69. Horvátország
84. Románia
 
Korrupció: közhatalmi funkcióval való visszaélés, amikor a döntéshozót a közérdek helyett az egyéni érdek vezérli



Árfolyamok

EUR: 333.25CHF: 303.78USD: 301.2
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12