Hitel: még inkább svájci frank

Írta: Haszon - Készült: 2006. november 15.
Hullámvasutazik a forint árfolyama, a spekuláció folyamatos, a kölcsönök törleszt? részletei ingadoznak. Az árfolyam-kockázat ellenére a svájci frankban felvett hitel még mindig a nyer? megoldás. Megmutatjuk, miért.

Ha változatlan árfolyamokkal és kamatokkal számolunk, összesen félmillió forinttal kell kevesebbet visszafizetnie 10 év alatt annak, aki svájci frankban vett fel tízmillió forintnyi lakáshitelt még július közepén. A forint árfolyama a rákövetkez? hónapban, a nyár eleji nagyobb gyengülés után ismét er?södött, ami a deviza alapú hitelt felvev?knek kedvezett.


Nyereséges rizikó

 A „soron kívüli” megtakarítás oka, hogy a forint árfolyama ismét er?södésnek indult, ami olcsóbbá tette a devizahitelek törlesztését. A svájcifrank- vagy az eurókölcsönök kockázatát ugyanis nem a gyenge forint jelenti, hanem a gyengül? trend. Június elején a példaként említett tízmillió forintnyi kölcsön a 180 forint/frank árfolyam mellett 55 500 svájci franknak felelt meg. Ez – a jellemz?, 6 százalékos, a kamat mellett a kezelési költséget is tartalmazó – átlagos teljeshiteldíj-mutató (THM) mellett havi 614 frankos törleszt?részletet jelentett, ami forintban számolva 110 500 forint volt. Ám egy hónappal kés?bb – azaz az els? törlesztéskor – a forint már er?sebb volt. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis kamatot emelt, ami sok külföldi befektet?t vonzott Magyarországra. A nemzetközi összehasonlításban is magas kamatozású magyar államkötvények megvásárlásához azonban el?ször forintot kellett vásárolniuk. Ez a kereslet viszont a forint árfolyamát emelte érezhet?en – a svájci frank árfolyama 173 forintra változott. Az új árfolyam egyszersmind alacsonyabb törleszt?részletet is eredményezett a devizahitelt felvev?k számára. A példában említett 614 frankos törlesztés például már csak 106 ezer forintba „került” – azaz egy hónap alatt nagyjából négyezer forinttal kevesebbe. Ha továbbra is ezzel a forintárfolyammal számolunk, azaz 10 éves futamid? végéig még hátralév? 119 törlesztésnél is b? 4-4 ezer forintos megtakarítással, a végösszeg pontosan 516 ezer forinttal lesz kevesebb, mint amit az els? visszafizetés alapján számolna az adós.

Er?s forint, er?s érdek

Aki ma vesz fel hitelt, azért ne számoljon ilyen nagymérték? extra nyereséggel. S?t: a forint akár gyengülhet is, ha például a megszorító csomag végrehajtásában a kormányzat nem elég állhatatos. Ez ugyanis elodázhatja az euró bevezetését, és a külföldi befektet?k kivonulásával járna. Az ilyen kimenetel természetesen a forint átmeneti gyengülését vonná maga után, ami ebben az esetben drágítja a svájci frank alapú hiteleket is. Igaz, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank valószín?leg nagyobb mértékben emelné a jegybanki alapkamatot, hogy a forint árfolyama visszaer?södjön. Az MNB feladata ugyanis az infláció féken tartása, márpedig a jelent?sen gyengébb forint áremelkedéshez vezetne. Drágulnának ugyanis a külföldr?l behozott importcikkek, az olajtól a színes tévékig és a személygépkocsikig. A kamatemelés hatására pedig – a már említett okból – megjelennének a forintra váltó külföldi befektet?k, és a nemzeti valuta árfolyama visszaer?södne. Ennél azonban nagyobb esélye van annak, hogy a forint – hosszú távon – tovább er?södik. Az els? reakciók szerint a költségvetési egyensúlyt javító Gyurcsány-csomagban bíznak a külföldi befektet?k, ez pedig újabb magyarországi beruházásokra, befektetésekre csábítja ?ket – ami újabb forintvásárlással és így a nemzeti valuta er?södésével jár. A devizahitelt felvev?k még jobban járnak majd, mert a törleszt?részlet forintban számolva még alacsonyabb lesz. Számolni pedig mindenképpen forintban érdemes, hiszen a hazai hitelfelvev?k jövedelme forintban keletkezik, és forintban kell visszafizetni a hitelt is.

Marad az alacsony kamat

A legvalószín?bb, hogy a forint árfolyama az elkövetkez? évben a mostani körül stagnál: egy eurót 265-270 forint közötti árfolyamon jegyeznek majd. A svájci frank is a mostani, 170-175 forint közötti sávban maradhat. Mindez azt jelenti, hogy az árfolyamok változása nem fogja lényegesen befolyásolni a devizahitelt visszafizet?k havi törleszt?részleteinek nagyságát. Így a hitelfelvételnél a dönt? szempont a minél alacsonyabb kamat lesz. Bár a kamatok világszerte (így svájci frankban és euróban is) emelkedtek, a devizahitelek még mindig sokkal olcsóbbak, mint a forintkölcsönök. Amíg például lakásvásárlásra svájci frank alapon 3,5 százalékos, euróban 4,5 százalékos kamatot számítanak fel a bankok, addig a forint alapú kölcsönöknél 10 százalékot is elkérnek a hitelintézetek. A kamat mellett jellemz?en éves 2,5 százalékos kezelési költséget is felszámítanak, így a frankhitelnél 6, az eurókölcsönnél 7-7,5 százalékos teljeshiteldíj-mutatóval lehet számolni.

Kockázat: el?re!

Forint alapú lakáshitelnél viszont kétszeres a teher. Tízmillió forintnyi, tíz évre felvett hitelnél svájci frank alapon ma átlagosan 110 ezer forint a havi törlesztés, euróban 116 ezer, forint alapon 165 ezer forint körüli törleszt?részlettel lehet számolni. Tetemes különbség. Olcsósága miatt a svájci frank annyira népszer?, hogy nemcsak a forint-, de az euró alapú kölcsönöket is kiszorítja a hazai bankpiacról. Utóbbiak létjogosultságát egyébként az alapozza meg, hogy – bár a kamat magasabb, mint a svájcifrank-hiteleknél – az árfolyamkockázat kisebb. Ennek oka, hogy el?bb-utóbb, de várhatóan a nemegyszer 20 évnél is hosszabb lejárat el?tt Magyarországon is bevezetik az eurót. Ám a kockázat ekkor sem t?nik el, csupán el?bbre – a forint majdani átváltási id?pontjára – kerül. Az igazi rizikó a majdani átváltási árfolyam. Nem mindegy, hogy havi nettó 300 ezer forintos fizetés ezer euró (300 forint/euró átváltási árfolyam) vagy 1200 euró (250 forint/euró) lesz, amelyb?l 4-500 eurós havi törlesztést kell befizetni. Mindenesetre a svájcifrank-hitel annyival olcsóbb, mint a forintkölcsön, hogy évente nyolc-tíz forinttal kellene n?nie a frank árfolyamának ahhoz, hogy a forinthitel versenyképes legyen. Hosszú távon valószín?leg mindig is a svájci frank alapú kölcsön lesz a legolcsóbb megoldás – véli Csizmazia Ákos, a Magyarországi Volksbank treasury munkatársa. Egy hosszabb futamidej? eurókölcsönnél pedig tartósan háromszáz forint feletti euróárfolyam esetén érné meg jobban a forinthitel.

Drágábban is olcsóbb

Nem csak az új hitelfelvev?k járnak jól a frankhitellel, hanem azok is, akik korábban adósodtak el. Tény, hogy aki néhány évvel ezel?tt vett fel deviza alapú hitelt, annak az elmúlt hónapokban többet kellett kivenni a családi kasszából a törlesztésekre. Aki például 2005 januárjában vette fel svájcifrank-alapon a tízmilliós hitelt, az elmúlt hónapokban bizony többet fizetett, mint a törlesztési periódus elején. B? másfél éve minden egyes törlesztend? svájci frankért 160 forintot kellett csak adni; ma 173 forintot. A példában említett 695 frankos havi törlesztés így eleinte 109-110 ezer forintba került. Júniusban azonban a forint rohamosan gyengülni kezdett, és a hónap végére elérte a 180 forint/svájci frank árfolyamot. Ekkor a törlesztéshez szükséges havi közel 700 frank 125 ezer forintba „került”, azaz 15 ezer forinttal többe. Azonban a devizahitel még így is jóval olcsóbb, mint a forintkölcsön. A forint árfolyama ugyanis csak rövid id?re gyengült „vészes” mértékben, drágítva így a törlesztéseket. A futamid? els? másfél évében kétmillió forintot kellett törleszteni frankalapon, euróban – a némileg magasabb kamat miatt – 2,15 millió forintot. A piaci kamatozású forinthitel ugyanezen id? alatt hárommillió forintba került, de az államilag támogatott lakáskölcsön is érezhet?en drágább volt: havi 127 ezer forint a törleszt?részlet. Azaz 2005 januárja óta 2,3 millió forintot kellett id?arányosan visszafizetnie a hitelt felvett ügyfélnek.

Nyer?váltás

Aki nagyobb mérték? árfolyamváltozást vár, vagy a jöv?beni kamatemelkedés hatására drágulnak a törleszt? részletei, dönthet úgy is, hogy kölcsönét más devizanem? hitelre váltja. A hitelfelvev?knek komoly biztonságérzetet ad, hogy 10-30 évre felvett kölcsönöket a kamatkörnyezet jelent?s változása esetén olcsóbb hitelre cserélhetik – mutat rá a ma még csak kevesek által igénybe vett szolgáltatás szerepére Orosz András, a K&H Bank igazgatója. Magyarország a eurózóna felé halad, a kamatok lassan csökkenni fognak. Néhány év múlva várhatóan nem lesz nagyságrendi különbség a forint- és a svájcifrank- vagy eurókamatok között – legalábbis nem akkora, amely miatt érdemes lenne vállalni a forint árfolyam-változásának kockázatát. Ekkor majd érdemes és lehetséges lesz forint- (vagy akkor már euró-) hitelre váltani.

Díjazzák a h?séget

Ma erre a cserére a legtöbb banknál lehet?ség van; a hazai hitelintézetek zöme ugyanis a forint mellett euró- és svájcifrank-alapon is hitelez. Devizáról forintkölcsönre való cserét, úgynevezett „átváltást” a futamid? alatt egyszer tesz lehet?vé a K&H Bank, ha a szerz?dés tartalmazta ezt a lehet?séget. Annak ajánlható, aki úgy dönt, még a magasabb törleszt?részlet is jobban megéri, mint az árfolyamkockázat miatt kiszámíthatatlan havi befizetések. Ezek az ügyfelek egyszer?sített eljárással tudják a szerz?désüket módosítani, az ennek megfelel? közokiratok módosítása (egyoldalú kötelezettségvállalás, közjegyz?i díj) viszont az ügyfelet terheli. A kölcsön devizanemének megváltoztatására szélesebb körben használt forma a „kiváltás”; azaz amikor az adós nem a régi hitelszerz?dését változtatja meg, hanem új kölcsönt vesz fel, amelyb?l visszafizeti a régit. Hitelt szinte minden banknál ki lehet váltani, lehet?ség van a deviza–forint és a forint–deviza konverzióra is, a költségek pedig megegyeznek a hitelfelvétel mindenkori díjával. Az Erste Banknál például lakás-, jelzáloghitelek és személyi kölcsönök esetén ügyleti évente egyszer van lehet?ség devizanemváltásra. Az átváltásról szóló nyilatkozatot kell kitölteni az igényléshez – mutat rá a procedúra egyszer?ségére Szabó Linda kommunikációs vezet?. A bankok zöme más hitelintézetek által folyósított kölcsönöket is befogad, ám a saját, régebbi adósaiknak többnyire díjkedvezményt adnak. Elengedik a régi hitel felmondását terhel?, a hátralév? t?ketartozás 2-4 százalékos díját. Egyedül az állami kamattámogatásos lakáshiteleknél számolnak fel 2 százalék el?törlesztési díjat – ezt tovább kell utalniuk a finanszírozó jelzálogbanknak. Az új hitel után pedig folyósítási díjat csak akkor számítanak fel, ha a megítélt hitelösszeg magasabb, mint a kiváltott kölcsön.

Ahány bank, annyi szokás

Saját piaci kamatozású forinthiteleinek kiváltásánál a Raiffeisen Bank a devizahitel-igénylés mindenkori jutalékait kéri el, nem számítanak fel külön el?törlesztési vagy hitelkiváltási díjat. Lakáshitelnél el?feltétel, hogy legalább 24 hónap legyen a még hátralév? futamid?. A Budapest Bank adósságrendezési hitelénél a legalább egyéves számlamúlttal rendelkez? ügyfelek egyszer?sített elbírálás alá kerülnek. Az MKB Bank az összeg 0,5 százalékát számlázza, személyi kölcsönnél és vállalkozói jelzáloghitelnél viszont nincs lehet?ség a devizaváltásra. Az Inter Európa Banknál a konvertálás díjmentes, ha a banknál marad a másik devizanemre váltott hitel. A Volksbank konstrukciója a t?ke egy százalékába kerül; saját hitelek kiváltásánál nem számítanak fel kétszer díjat. Ha a forint is menne A forint árfolyama valószín?leg csak átmenetileg gyengül majd egy-egy alkalommal, így a devizahitelt törleszt?k is csak rövidebb id?szakokra kerülhetnek (pénz)zavarba. Mindazonáltal továbbra is azt tanácsoljuk, csak az vegyen fel devizahitelt, aki forintkölcsönt is törleszteni tudna. Az átmenetileg megn?tt fizetési terhek miatt szükség lehet néhány tíz- vagy százezer forintos tartalékra.

Garantáltan kockázatmentes

Népszer?ek az árfolyam-garanciával kombinált devizahitelek. Amennyiben a havi rendes törlesztéskor az éppen aktuális törlesztési árfolyam egy el?re meghatározott szint fölé kerülne, akkor bank garantálja a rögzített (alacsonyabb) árfolyamon történ? havi törlesztést. Az Inter-Európa Bank 190–204 forintos svájci frank árfolyam között nyújtja a 190 forinton való törlesztés lehet?ségét, az OTP Bank két évig 182 forint felett. A forint ilyen gyenge teljesítménye azonban nem valószín?; így ezek a garantált kölcsönök inkább „katasztrófa” forgatókönyv esetén lehetnek hasznosak. A Raiffeisen Bank hathavonta fixálja a törlesztési árfolyamot, ami a visszafizetések tervezhet?ségét javítja. Növekv? kamatok Svájcban és az eurózónában is n?nek a kamatok, amit szintén növeli a havi törleszt?részleteket. Az ok a világszerte növekv? infláció. Els?sorban az energiahordozók drágultak, az olaj ára a közel-keleti háborúk miatt tartósan 75 dollár felett stabilizálódott. A gazdasági növekedés azonban Európában stabil, ezért a jegybankok a visszaesés kockáztatása nélkül fékezhetik a gazdaságot a kamatemelésekkel. Svájcban ma 1,5 százalékos, az Unióban 2,25 százalékos az alapkamat, ez egy éven belül 3, illetve 4 százalékra n?het. A forinthoz képest mért kamatel?ny azonban megmarad: az MNB – a sokat emlegetett eurókonvergencia-program sikertelensége esetén – akár 8 százaléknál is magasabbra emelheti az irányadó rátát. Az alapkamatok változása a hiteleket is hasonló arányban drágítja.

Átváltható az autólízing

Gépkocsilízing esetén is lehet?ség van a kölcsön kiváltására. A hitel devizáról forintra konvertálása banktól függ?en a t?ketartozás 1–4 százalékába kerül. Emellett a hátralév? t?ketartozásra számított árfolyam-különbözetet is be kell fizetni. Ezt úgy számolják ki, hogy a hónap utolsó munkanapján esedékes, fordulónapi árfolyamot összehasonlítják a szerz?déskötési árfolyammal. Ennek a két árfolyamnak a különbsége az árfolyam-különbözet. Ezzel az összeggel szorozzák meg a még hátralév? t?két és osztják szét a még hátralév? futamid?re az új, forintban kalkulált törleszt?részletek között.




Árfolyamok

EUR: 333.25CHF: 303.78USD: 301.2
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12