Infláció-kivédő stratégiák

Írta: Haszon - Készült: 2008. július 03.
A következő hónapok-évek slágertermékei lehetnek a pénz értékállóságát biztosítani hivatott befektetési formák. Több bank és befektetésialap-kezelő társaság tervezi olyan megtakarítási formák bevezetését, ami a családi büdzsék értékállóságának megőrzését szolgálja.

 


Tartós áremelkedésekre kell felkészülnünk: az élelmiszerek éves drágulási üteme 12-13 százalék, a benzin és különösképpen a gázolaj ára pedig rakétaként emelkedik. Előbbit mindenki kénytelen "lenyelni", utóbbi pedig - az emelkedő fuvarozási, illetve általában az energiaköltségek miatt is - szinte mindent megdrágít. A dráguló nyersanyagok és a - gyakran sztrájkok hatására - növekvő bérek miatt nyargaló infláció viszont az alacsony banki kamatok révén elértékteleníti a családi megtakarításokat. Utánanéztünk, milyen lehetőségek vannak itthon a pénz értékének megőrzésére.

INFLÁCIÓKÖVETŐ BETÉTEK

KEVÉS OLYAN BETÉTET TALÁLUNK a hazai bankfiókokban, amelyek közvetlenül vagy közvetetten követik az inflációt: ha nő a pénzromlási ütem, a kamat is emelkedik, ha pedig csökken, akkor a betét is kevesebbet fizet. A ritkaságszámba menő közvetlen inflációkövető betétek egyike a K&H Bank hathavi lekötése, amely a KSH-inflációt követi.

Közvetett inflációkövető betétet már több hazai hitelintézet is kínál. A pénzromlásra ugyanis a jegybank a kamat emelésével reagál. A magasabb kamat ugyanis erősebb forintot, az pedig forintban számítva olcsóbb importot, közvetve pedig ismét csökkenő árakat hoz. A jegybanki alapkamathoz kötött betétek - illetve az alapkamat változását gyorsan "lekövető", háromhavi kamathoz kötött CIB-kötvény - kamata pedig azzal együtt nő vagy csökken. Azaz nagyobb mértékű pénzromlás esetén magasabb hozammal kárpótol a csökkenő vásárlóerőért.

Szintén a gyors kamatigazodás miatt jó alternatíva a diszkont kincstárjegy. A névérték alatt jegyezhető, lejáratkor pedig a névértéket kifizető állampapír a bankbetéteknél gyorsabban reagál a kamatváltozásokra. Így inflációs időkben gyorsabban fizet magasabb hozamot.

LIKVIDITÁSI ALAPOK

A NAGYON RÖVID, legfeljebb három hónapos lejáratú állampapírokba - jellemzően kincstárjegyekbe - fektető tucatnyi hazai alap nagyon gyorsan reagál az infláció miatti kamatemelésre. A régebbi, még alacsonyabb kamattal megvásárolt állampapírok csak kismértékben értékelődnek le, hiszen néhány hónap múlva lejárnak. Az újonnan vásárolt kincstárjegyek magasabb hozama ugyanakkor azonnal jelentkezik az alapok nyereségében.

A hosszabb lejáratú magyar kötvényalapoknak egy infláció- és kamatemelkedés sokkal nagyobb árfolyamveszteséget okoz. Hiszen a nemegyszer 10-15 éves, hirtelen kevésbé vonzó hozamot kínáló államkötvények még évekig fizetik a most már versenyképtelennek számító kuponokat.

ARANY, NYERSANYAGOK

AZ ARANY AZ ÖRÖK ÉRTÉKŐRZŐ, stabil kereslete és mérsékelt kínálata miatt. Az infláció egyik legjobb ellenszerének tartják, és ez már csak e miatt a hiedelem miatt is így van. Ha bármilyen politikai bizonytalanságot, vagy gazdasági mélyrepülést szimatolnak a befektetők, világszerte váltanak a világon bárhol értékesíthető és szívesen elfogadott aranyra. Vagy mostanság az arany világpiaci árát követő befektetési alapokra.

Az aranyhoz hasonlóan az infláció növekedésével drágulnak a nemesfémek - ezüst, platina, palládium - is. A nyersanyag alapok mellett érdemes ország alapokban is gondolkodni: a brazil és orosz részvényalapok ugyanis - az országok nagy nyersanyagkészletei miatt - szintén drágulnak. Ha a nyersanyagban dúskáló országoknak jól megy, a több pénz a lakosság vásárlókedvén és a tőzsdei cégek nyereségén is lendít.

Érdemes lehet a nagy nyersanyag-exportőr országok valutájának erősödésére spekulálni. A dráguló olaj erősítheti a norvég koronát és a kanadai dollárt, az aranyár emelkedése pedig a dél-afrikai rand és az ausztrál dollár erősödését hozhatja - mutat utat Szitás Attila, a BudaCash Brókerház kereskedelmi igazgatója.

GABONA

AZ ÉLELMISZER 19 SZÁZALÉKOS súlyával az egyik legnagyobb tétel a KSH hivatalos inflációs kosarában, a családok többségében vélhetően ennél is magasabb a felhasználás aránya. A száraz időjárás és a rekord magas olajár mellett egyre jobb üzletnek bizonyuló bioüzemanyag- termelés miatt a kínálat korlátozott, a kereslet viszont egyre nagyobb lesz. Így az árak továbbra is meredeken nőhetnek. A mindennapi élet drágulását ellensúlyozhatja némi nyereség az élelmiszerek drágulásából profitáló befektetési alapok révén. Alapszabály: minél többet fogyaszt valamiből, annál többet érdemes az adott területen befektetni.

ABSZOLÚT HOZAMÚ ALAPOK

MÍG A HAGYOMÁNYOS - részvény, kötvény vagy vegyes - befektetési alapok a befektetési eszközök csak egy szűk körét vásárolhatják (a magyar részvényalapok például a hazai részvényeket, többé-kevésbé tőzsdei súlyuknak megfelelően), addig az abszolút hozamú alapok gyakorlatilag bármelyik ország bármilyen befektetését megvehetik. Illetve ha árfolyamesést várnak, el is adhatják azokat. Céljuk, hogy minden piaci körülmény között nyereséget érjenek el. Így a komoly árfolyammozgásokat megindítani képes, ezért különösen jó befektetési lehetőséget rejtő inflációs várakozások változására is gyorsan tudnak reagálni. Akár az ilyenkor hirtelen leértékelődő államkötvények eladásával, akár nyersanyagok vagy éppen arany vásárlásával. Mindezt többszörös tőkeáttétellel (haszonnal) is meg tudják tenni.

GARANTÁLT ALAPOK

A MANAPSÁG EGYRE NÉPSZERŰBB, nagy hozammal kecsegtető - és legalább a befektetett tőkére garanciát vállaló - alapok közül egyre több emel be a portfóliójába az inflációt ellensúlyozni képes árupiaci termékeket. Ezek a konstrukciók általában zárt végűek: azaz néhány hetes jegyzési időszak után már csak a gyér tőzsdei forgalomban lehet belőlük vásárolni, meglehetősen drágán. Nyereséget pedig a 2-3,5 éves futamidő végén fizetnek. Egyszerre több ígéretes befektetési területet szemelnek ki, amelyek között rendre találni olajat, nemesfémet vagy mezőgazdasági

SZOLGÁLTATÓ CÉG
RÉSZVÉNYEK

A KÖZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK részvényei inflációs időkben különösen magas nyereséggel kecsegtetnek. A magas infláció általában rossz a vállalatoknak: a hitel a kamatemelések miatt drága, a vásárlói kedv is alacsonyabb, a magasabb árakat pedig sokszor nem lehet a vevőkre hárítani. Kivételt képeznek a valódi versenytárs nélküli társaságok. Termékeiket mindenképpen tőlük kell megvásárolni - mint például az elektromos áramot.

Ezeknek a cégeknek a magasabb árszínvonal magasabb nyereséget jelent. Nagyobb beruházásokat nem végeznek, ezért a profit jelentős hányadát osztalékként kifizetik a részvénytulajdonosoknak. A tőzsdei cégek osztalékát különösen vonzóvá teszi, hogy - szemben az árfolyamnyereség után fizetendő 20 százalékos adóval - mindössze 10 százalék az állami elvonás mértéke.

MŰTÁRGYAK

A FESTMÉNYEK, MŰVÉSZI FOTÓK és más, egyedi termékek árát a nemzetközi kereslet-kínálat határozza meg. Ezért a helyi viszonyok - így a honi árszínvonal- változás hatásai - a műtárgyak értékét nem befolyásolják érdemben. Ha azt dollárban, euróban egy bizonyos értékre taksálják, akkor a magasabb infláció miatt értékét vesztő forintban számolva nőni fog az ára. A gazdag életstílus egyre terjed a világban, és míg az infláció néhány százalékos, az emberi kéz alkotta tárgyakat, kultúrát vásárlók pénze ennél nagyobb mértékben nő. Ez pedig folyamatosan magasan tartja a műtárgyak áremelkedési szintjét - mondja Kieselbach Tamás műkereskedő, aki a Londonban élő orosz milliárdost, Roman Abramovicsot hozza példának, ő a jacht, a magánrepülő és a focicsapat után mostanság szokott rá a műkincsvásárlásra.

A műkereskedő azt is hozzáteszi: a magyar festők, fotográfusok alkotásai árban jócskán, míg minőségben egyáltalán nincsenek elmaradva nyugat-európai "versenytársaikhoz" képest. Így vélhetően még többet lehet nyerni rajtuk. A hazai mesterek életműve ugrásszerűen drágul: Iványi Grünwald Béla Fekvő női akt című festményét legutóbb 55 millió forintért vették meg. Ez pedig az összes festménye árát felfelé húzza.

INFLÁCIÓKÖVETŐ KÖTVÉNYALAPOK

EZEN BEFEKTETÉSI ALAPOK közös vonása, hogy inflációkövető termékekbe fektetnek, elsősorban államkötvényekbe. Short - azaz eladási - pozíciókat is felvehetnek a kötvényekből, amiből a hozamemelkedés - inflációs nyomás fokozódása - idején profitál, valamint kamatkülönbözeti ügyleteket köthetnek. A magyar inflációt követő kötvényalap egyelőre nincs, ám az európai - illetve amerikai, svájci - áremelkedési ütem trendje hasonló, mint a magyaré.

Mivel az energia és az élelmiszerek ára hasonló mértékben és irányban változik, így egy európai inflációkövető alap várhatóan magasabb kamatot fizet - persze euróban -, amikor a magyar fogyasztói árindex emelkedik. Leginkább az euró, dollár és svájci frank forinttal szembeni gyengülése jelent komolyabb kockázatot a forintban elszámoló befektetőknek. És a relatíve magas ár: a befektetés értékének 1-3 százalékát kell vételi jutalékként letenni és jellemzően legalább félmillió forint a "beugró" összeg.

LAKÓINGATLAN

A LAKÁSVÁSÁRLÁS ÖNMAGÁBAN jó költségcsökkentő eszköz még enyhe infláció esetén is, hiszen a lakástulajdonosnak nem kell például albérleti díjat fizetnie. Amennyiben a lakásvásárlás hitelből valósul meg, érdemes minél hosszabb kamatperiódust választani a növekvő inflációs időkben. A kamatperiódus alatt ugyanis a kamat nem nő, hiába emelkednek a ráták például egy jegybanki kamatemelést követően. Euró alapon így jobban megérheti az egyéves kamatperiódusú hitel, mint a fél éves, és az olcsó svájci frank hitelből is jobb lehet a hat, mint az egy hónapos átárazódású.

Ha már lakásvásárlás, az igazi értékőrzést ott lehet várni, ahol igencsak mérsékelt a kínálat. Mint például a pénzügyi-üzleti központnak és a manapság egyre népszerűbb városi életformának otthont adó pesti belváros. Itt évente legfeljebb néhány tucat új, jellemzően tetőtér-beépítéses lakás épül. Többre ugyanis nincs hely, pedig a kereslet óriási, ami elsősorban az olyan külföldiek feneketlen pénztárcájának köszönhető, akik a központi területeket, a nevezetességek és a hangulatos kávéházak közelségét kedvelik. "Egyre gyakrabban találunk milliós négyzetméterárakat, míg a kerületek többségében inkább stagnáló árakkal lehetett találkozni az elmúlt években" - von mérleget Kratzl Gábor, az origoingatlan.hu igazgatója.

HOL TALÁLJA A LEGOLCSÓBBAT?

Fogyasztási oldalról az infláció elleni védekezés egyik leghatásosabb, mindamellett legegyszerűbb módja, ha megkeressük, hogy hol lehet a kívánt terméket a legolcsóbban megvenni. Az interneten már több magyar ár-összehasonlító oldal is működik. A www.arukereso.hu címen elérhető, a műszaki cikkektől a szépségápolási termékekig mindent kínáló oldalon internetes és hagyományos boltok portékáit lehet termékenként összevetni. És érdemes is: egy 82 centiméteres képátlójú, konkrét típusú Samsung LCD-tévé ára bolttól függően 135 000 és 185 800 forint között szóródott. Ugyanazt az Electrolux beltéri klímát volt ahol 156 000, másutt viszont 199 440 forintért kínálták. Ráadásul az arukereso.hu rendszeréhez csatlakozott, környező országbeli boltok árait is látjuk.

Ugyancsak több ország árait vethetjük össze a www.argep.hu és a nemrég indult www.kirakat.hu oldalon is. Az olcsobbat.hu pedig vásárlási tippeket ad a műszaki cikkekhez. A www.shopmania.hu lapon viszont a hagyományos, műszaki cikk központú kínálat mellett már nőiruha-árakat is össze lehet vetni.

Tankolás előtt érdemes egy pillantást vetni a www.holtankoljak.hu portálra is, ahol településenként - illetve kerületenként - lehet összehasonlítani a benzinkutak árait. Megnéztük: Budapesten egy liter 95-ös benzin 304 és 319 forint között volt.




Árfolyamok

EUR: 318.87CHF: 273.85USD: 271.63
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12