A megfelelő korai táplálással megelőzhető betegségek évente 307 milliárd forintot meghaladó költséget jelentenek az egészségügynek, a lakosság pedig 30 milliárd forintnál is többet költ gyógyulásra - derül ki az Első 1000 Nap tanulmányából. (x)
A friss magyar tanulmányból kiderül, hogy az 1-3 éves korú gyermekek körében az édesanyák 45%-a nem teljes mértékben a baba szükségletei alapján táplálja gyermekét. A 24-36 hónapos gyermekek 6 százaléka túlsúlyos-elhízott, egynegyedük pedig sovány. Az utóbbi években különösen a 12 és 36 hónap közötti gyermekek helyzete rosszabbodott: 2015-ben 6 százalékkal több gyermek táplálását érintette a normálnál nagyobb zsír-, fehérje- és szénhidrátbevitel, mint 5 évvel korábban. A felnőttkori szív- és érrendszeri megbetegedések szintén összefüggést mutatnak a gyermekkori táplálkozási szokásokkal.
A fogantatást követő első ezer nap alatti környezeti hatások, ezen belül is leginkább a táplálás nagyban meghatározzák a felnőttkori egészségi állapotot. A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. Az elhízás, 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás közvetlen költségei évente összesen több mint 307 milliárd forint terhet rónak az egészségbiztosításra és a gyógyszerkasszára. De a lakosság pénztárcáját közvetlenül is érintik a helytelen életmód okozta problémák: a számítások szerint évente 30 milliárd forintnál is többet költünk saját gyógyulásunkra az említett három betegségtípus miatt.
A megfelelő gyermekkori étkezési szokásokkal a felnőttkori betegségek kockázata csökkenthető. A hatékony társadalmi szintű edukáció megtérülő befektetés, a helyes kisgyermekkori táplálkozás csökkenti a népbetegségek gazdasági terheit, javítja az életminőséget és az átlagéletkor növelése pozitívan hat az egész magyar gazdaságra.
