Globális viharok?

Az Inforádió és az MNB közös, „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorában beszélgetett Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója és Szabó László, a HOLD Alapkezelő elnöke a közeljövő globális és magyar kihívásairól. Az alábbiakban kiemeltünk néhány gondolatot a beszélgetésből, amit a lenti videókon lehet megtekinteni.

A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.
Az ősszel tapasztalható pénzpiaci turbulenciák okai: a pénzbőség vége; gazdasági lassulás – utólag lehet, hogy átmenetinek bizonyuló – jelei miatti riadalom; és a kínai-amerikai viszály, ami kevésbé vámháború, inkább a geopolitikai elsőségért folytatott versenyfutás egy lépcsője. Néhány instabil fejlődő gazdaságot (Törökország, Argentína), továbbá, az eurozónán belül Olaszország adósságproblémáit is a lehetséges kiváltó okok közé sorolhatjuk. Azonban érdemes óvatosan bánni a folyamatos válság-jövendöléssel, nehogy önbeteljesítővé váljon. Néha olyan érzésünk lehet mintha a legutóbbi, 2008/2009-es válság előrejelzésének szakmai kudarca után a közelgő újabb „válságot” leghangosabban a média és olyan közgazdászok várnák, akik az előző krízis után ezúttal nem szeretnének lemaradni annak megjóslásáról.

Amiatt valóban lehet aggódni, hogy úgy érhetünk egy lassuló fázisba a világgazdaságban, hogy az előző válság problémái még nem lettek mindenütt kezelve. Például a 2008-09-es hitelválság óta a világban az adósságállományok tovább nőttek, valamint a szokásos alapkamat csökkentésekkel sem lehet majd hasonló mértékben reagálni, mivel még mindig alacsonyak a kamatok. Bár Japán példája már hosszabb ideje mutatja, hogy innovatív megoldásokkal alacsony kamatkörnyezetben sem okozhat gondot monetáris eszközökkel beavatkozni.

Az adósságszint a 70-es évek óta emelkedik és így folyamatos növekedési tényezővé lépett elő. Ennek oka korunk pénzének természete, a pénzteremtés alapvetően hitel formájában történik. A 2008/2009-es válság előtt ez főleg a kereskedelmi bankok által nyújtott magánhitelek útján jutott el a gazdaságba, míg az elmúlt évtizedben az államok adóssága emelkedett.

Ugyan a gazdaságok és a piacok nagyon összefonódtak, mégis, az EKB a Fed-et alaposan lemaradva fogja követni a kamatemelésben. Magyarországon pedig az EKB az irányadó.

Anticiklikusság helyett még Amerika is most, a növekedés tetején hoz össze kiugróan magas költségvetési hiányt.

A portfóliótőke áramlásának iránya és dinamikája kiváló indikátor: amikor az írek budapesti ingatlant vásároltak vakon, az arra utalt, hogy náluk már akkora buborék volt, hogy onnan nézve minden olcsó.
Ugyanakkor ma már komplexebb a helyzet, nem beszélhetünk egyszerűen fejlett és fejlődő piacok közti tőkeáramlásról. Erre jó példa az óriási megtakarításokkal rendelkező ázsiai fejlődő piacok fejlett világba irányuló befektetései. A visegrádi országok ennek az új globális tőkeáramlási hálózatnak a nyertesei lehetnek, mivel a fejlődő piacokon belül biztonságos régiónak számítanak.

Magyarországon ez a 2010 óta látott gazdasági, többek közt munkaerőpiaci és államadósságot érintő reformoknak is köszönhető. A sérülékenységet nézve egyik legfontosabb indikátor, a folyó fizetési mérleg többlet szempontjából Magyarország áll a legjobban a régióban. A jövőben ezt kell tovább erősíteni, aminek a kulcsa a versenyképesség, valamint az államadóssági mutatók további javítása.
Ugyanakkor az eddigi gazdasági növekedés nagyrészt a munkaerőpiac bővülésére alapult, és ez a forrás mostanra egészen biztosan elapadt – ez komoly korlátot jelenthet a jövőben. Csakúgy, mint az EU pénzek várható csökkenése és az exporton keresztüli Kína kitettség abban az esetben, ha a kínai konjunktúra megbicsaklik.
Virág Barnabás szerint a gazdasági növekedésünk már kevésbé export függő, mint volt az előző válság érkezésekor. Jelenleg mind a beruházások, mind a belső fogyasztás stabilan bővül, valamint a külkereskedelmi többletünk kétharmadát immár a szolgáltató ágazatok adják.

Az autóipar jövője rengeteg kérdőjelet tartalmaz. Az autógyártás technológiája és piacai alapvetően átalakulóban vannak, amit geopolitikai feszültségek is fűszereznek. Egyelőre kérdéses, hogy ebből a folyamatból a német autóipar és így a magyar autógyártás ugyanúgy nyertesen jön-e majd ki, mint ahogyan azt láthattuk az elmúlt évtizedekben.

A feszes munkaerőpiacon a közalkalmazottak további integrációja a versenyszférába és a munkaerő helyettesítő beruházások felfutása segíthet. A nyugdíjas korú munkaerőpiaci tartalékról azért érdemes beszélni, mert az itt tapasztalható foglalkoztatási ráta elmarad a környező országokétól. Ugyanakkor ezt az eltérést vidéken és főleg a fizikai munkát végzők esetén a megromlott egészségügyi állapot okozza.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:

 

 


A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részeit itt olvashatja.



Árfolyamok

EUR: 321.62CHF: 281.59USD: 283.62
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12