A vagyonadóról

Írta: Alapblog - Készült: 2019. november 11.

Az amerikai elnökválasztáshoz közeledve természetes, hogy újra előkerülnek régi társadalmi problémák, mialatt a jelöltek próbálnak válaszlehetőségeket kínálni rájuk a programjaikban. Az egyik problémás terület a vagyoni eloszlás és társadalmon belüli anyagi különbségek kérdése.


A hivatalos retorika szerint a társadalmon belüli különbségek nőnek, amelyért a rendszer berendezkedése, a vállalatok kizsákmányoló magatartása, és az adóparadicsomok megléte okolható.  A helyzet javítása érdekében két népszerű demokrata párti jelölt, Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátorok egyaránt felvetették a vagyonadó ötletét kampányuk során. A problémakör fontosságát nem szabad alábecsülni, a korábbi kampány során Trump épp az ehhez hasonló üzenetekkel tudott tömegeket megszólítani, még akkor is ha kijelentései nem voltak megalapozottak.

Míg négy évvel ezelőtt a jobboldali kampány az idegen gazdaságok, legtöbbször Kína vagy Mexikó számlájára próbálták írni az amerikai ipar és benne dolgozók problémáit, addig ideológiájuknak megfelelően a mostani baloldal a vagyonosabb réteggel teszi ugyanezt. A kampány azon túl, hogy kiket szólít meg, még egy dologban hasonlatos a négy évvel ezelőttihez: megint rossz számokat és összefügéseket alkalmaznak.

Először is, az egyenlőtlenségi mutatók, melyre a kampányokban is előszeretettel hivatkoznak, az adózás előtti állapotot mutatják be. Ergo, lehet bármennyire is progresszív az adott gazdaság vagyoni újraelosztása, a fenti mutatók nem fogják az állam szerepét és a valós jövedelmi egyenlőtlenségeket tükrözni.

Másodjára, az adórendszer progresszivitása, azaz, hogy aki többet keres többet fizessen, igenis fennáll. Mint oly sok gazdaságban, úgy az Egyesült Államokban is a jövedelem meghatározott hányadát kell befizetni. Ez egész egyszerűen lefordítható arra, hogy aki tízszer annyit keres még azonos adókulcs mellett is tízszer annyi adót fizet, ám ugyanazokhoz az állami szolgáltatásokhoz van hozzáférése. Ugyanazokon az utakon vezet, azonos rendőr vagy tűzoltó siet a segítségére, és az állami bürokráciában is ugyanaz az ügyintéző fog segíteni neki. Eleve úgy vannak kialakítva a modern adórendszerek, mintha a boltban a vagyonosabbaknak minden a többszörösébe kerülne.

Az már csak tetézi a fent elmondottakat, hogy az amerikai adórendszer nem csupán elméleti alapon progresszív, hanem a vagyonosabbakra még magasabb effektív adókulcs is vonatkozik, az adók magasabb hányadát fizetik be, mint amekkora szeletet a jövedelmi tortából kapnak. A hab a tortán, hogy a leggazdagabb 3 százalék fizeti be az adók felét, a jövedelmi eloszlás felső felében szereplők az adók egészét, vagy hogy a top 0,001 százalék több adót fizet mint az alsó 50 százaléka az adózóknak.

Harmadjára, az adózás kérdéskörén túl érdemes a vita tárgyát képző vagyoni egyenlőtlenségeket is górcső alá venni. Egy korábbi cikkben írtam már a vagyon számításáról és a számok falsságáról. Lényegében míg a tőkejövedelem a vagyon részét képezi, addig a bérből származó jövedelem vagyon elemét sokszor kifelejtik a számításból. Így a gazdaság összvagyonának jelentős része nem kerül a számításba, ráadásul az a jelentős része, amely leginkább az alsóbb osztályok között oszlik meg.

A láthatatlan vagyon gondolatmenetét tovább fűzve könnyű belátni egy másik morális problémát is a vagyonadóval kapcsolatban. Gazdasági kérdéseknél lényeges megkülönböztetni állományokat és folyómérlegeket. Értelemszerűen a vagyon előbbi, míg az utána befizetett adó utóbbi kategóriába esik. Normális körülmények között vagyonunk bevételt termel, amely fedezi az állomány után fizetett adót, kvázi egy perverz jövedelemadóként funkcionálva. Azonban recesszió vagy egy vállalat krízishelyzete során bevétel nélküli adózásra kerül sor. Olyan ez, mintha az állam megállapítaná mennyi az életünk alatt megkereshető összeg, amelyre úgy vet ki adót, hogy akkor is fizetnünk kell, ha épp munkanélküliek vagyunk.

Ez a recessziók alatt tovább mélyítheti a piaci mélyrepülést, hiszen, ha nincs bevétel, amiből fizetni lehetne az adót, úgy a tulajdonosok kénytelenek lennének túladni eszközeik egy részén, hogy előteremtsék az adófizetéshez szükséges forrást. Továbbá az extra adó kiváló ösztönzőként hatna az eszközök külföldre vitelére is.

Végezetül kérdezhetjük, hogy miért is van szükség magasabb adókra? Az Egyesült Államok rekord méretű adósságot halmozott fel a válságot követően, mind nominális értelemben, mind a termeléshez viszonyítva. Emellett a gazdaság az adósság szempontjából releváns nominális GDP növekedésének leglassabb időszakát éli a II. Világháború óta. Ergo az adóssághegy kinövése nem működött az elmúlt évtizedben.

A bevétel oldal mellett azonban érdemes lenne épp ilyen figyelmet szentelni a kiadásoknak is az adósság elleni harcban. Annak ellenére, hogy nincs központosítva az egészségügy, a szövetségi költségvetés messze legnagyobb részét, több mint 40 százalékát társadalombiztosítási kiadások, a Medicare program, és egyéb egészségügyi kiadások teszik ki. A rendszer egy igen költséges, de igen kevésbé hatékony egészségügyet tart fent. A piaci folyamatokról már az előző elnökválasztási kampány alatt itt írtam. Mind a fejlett világ egyéb részeihez, mind az amerikai gazdaság belső folyamataihoz viszonyítva kirívó a drágulás.

Az adósság lefaragása és fiskális muníció szerzése egy közelgő válsághoz, vagy a társadalmi frusztráció enyhítése igenis nemes célok. Azonban ehhez nem a vagyonadó bevezetése lenne legjobb módszer. Az egészségügyi, vagy épp oktatási szektor megreformálása, a sokszor vérlázító biztosítási és (diák)hitelezési praktikák ellenőrzése többet tudna segíteni egy mindenki számára élhető Egyesült Államok megteremtésében, mint az, ha adunk még egy okot az adóparadicsomok igénybevételére.

The post A vagyonadóról appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 330.33CHF: 301.3USD: 297.68
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12