Megteszi? Megteheti!

Írta: Alapblog - Készült: 2020. július 03.

És meg is fogja valószínűleg tenni, mármint Donald Trump elnök azt, hogy nem ismeri el a novemberi elnökválasztás eredményét. Feltéve, hogy veszít. Amint a Georgetown (Washington DC) Egyetem jogász tudós professzora, az elnöki intézmény történetének kutatója, Rosa Brooks megerősíti, Trump azért teheti meg, mert azt semmi sem tiltja neki, mint ahogy azt sem, hogy beláthatatlan következményekkel járó alkotmányos válságot robbantson ki, ha nem hajlandó elhagyni a Fehér Házat. Simán hónapokon át kitarthat amellett, hogy „márpedig az egész elnökválasztás csalás volt. Ami azonban még borzasztóbb, hogy Trump már megkezdte a jövendő választások szisztematikus lejáratását, mondván, a szavazást meg fogják hekkelni az amerikai államgépezetben meghúzódó ellenségei. Megalapozottan merülnek fel ezek a forgatókönyvek, mert Trump számára valójában „élet-halál kérdése” az újjraválasztása. Egyébként börtönbe kerülhet ő is, családjának több tagja is.


Befolyásos kommentátorok éppúgy, mint a pénz- és tőkepiacok sok „öreg rókának” számító főszereplői egy soha korábban meg nem történt amerikai dráma bekövetkeztétől tartanak: tudniillik, ha elveszíti is a választásokat Donald Trump, akkor azt „fake news”-nak fogja nyilvánítani, nem hagyja el a Fehér Házat.

Ez már szerintem megalapozatlan hisztéria keltés.

Ön persze biztos nem ért velem egyet. Ugye?

Egyetértenék, ha Donald Trump normális személyiség lenne. Ha legalább egyetlen egy faktor kapcsán lenne kiszámítható, hogy például valaha is tanúbizonyságát adta volna annak, hogy számára szent az Egyesült Államok alkotmánya, illetve az Alkotmányból szervesen kialakult és fejlődő amerikai érték-és politikai-gazdasági hagyományrendszer.

De ennek az elmúlt négy évben és az azt megelőző évtizedekben üzletemberként csak az ellenkezőjét bizonyította.

Ezért a válaszom az, hogy nem megalapozatlan hisztéria keltés, amiről egyre több tekintélyes alkotmányjogász, pszichiáter, közgazdász, befektető ír és beszél. Igen, reális lehetőségeket tartalmaz minden olyan úgynevezett horror-forgatókönyv, amelynek lényege, hogy Donald Trump nem ismeri el esetleges vereségét.

 

Ön szerint az is reális, hogy ez az elnök áttételesen polgárháborús szituációt idézhet elő az Egyesült Államokban?

Csekély valószínűséggel. Az amerikai társadalom összességében egészséges, normális, és demokratikus hagyományokon nevelkedett és ezen hagyományokhoz az emberek túlnyomó többsége ragaszkodik. Számukra e tradíciók jelentik magát az „amerikai hazát”. Nem az amerikai társadalom veszítette el normalitását, hanem maga Donald Trump nem normális.

 

Egy normális társadalom miért választott volna meg egy abnormális elnököt?

A reá szavazó milliók számára Trump egyfajta forradalmárnak tűnt és részben annak tűnik fel továbbra is. Őszinte, sokaknak imponáló stílusú, szókimondó, mind a – főként fehér – kisemberekkel szembeni helyi igazságtalanságok, mind az Amerikát ért vélt és valós nemzetközi igazságtalanságok ellen egyedi módon, agresszíven, mégis valahol szeretetreméltóan, sőt sokak számára humorosnak tűnően, minden esetre hatékonyan fellépő ember Donald Trump.

 

Ha ilyen, akkor még inkább erősödik egy külső megfigyelőben a gyanú, hogy Trump ellen direkt a „régi, igazságtalan” rend hívei keltenek hisztériát. A népakarat Trump mellett, a manipulátorok Trump ellen vannak. Ez utóbbiak demonizálják az elnököt.

Ön azt kérdezte, kitörhet-e Amerikában polgárháború, ha nem Trump-ot nyilvánítják győztesnek a választási eredmények alapján. Erre azt feleltem, hogy csak csekély valószínűséggel alakulhat ki ilyen helyzet. Természetesen minden épeszű ember számára nyilvánvaló, hogy amiről most beszélünk – legalábbis első olvasatban – a találgatások, a jóslások birodalmába tartozik.

De önmagában véve a bizonyítható tény, hogy nem csupán itt az Egyesült Államokban, és itt sem csak Trump ellenlábasai, hanem bizalmasai, továbbá Európa, Ázsia, Latin-Amerika vezető politikai döntéshozói, a pénz-és tőkepiacok főszereplői, illetve világszerte az úgynevezett egyszerű emberek százmilliói körében is beszédtéma, sőt kutatás tárgya, hogy Trump nagy eséllyel csalásnak minősíti a választási eredményt – ha veszít- és nem lesz hajlandó távozni a Fehér Házból, nos ez példátlan…

 

Azért, mert valami példátlan, az nem bizonyít olyan sokat. Hiszen legutóbb a Covid járvány, azt megelőzően a migrációs probléma kapcsán is párhuzamosan alakultak ki – egymásnak szögesen ellentmondó, százmilliókat egymással szembefordítani képes – „szuper narratívák” országokon belül és kívül egyaránt.  Közösségi hálózatok, célcsoportokra szakosodottbefolyásoló személyek, internetes site-ok, a tévék, a különböző politikai központokból „utcára eresztett” pletykák képesek globálisan és bombasztikusságban szinte egyformán, mégis alapvetően megosztásra törekvően befolyásolni a milliárdost és a koldust, a vallásos és ateista embert, éljen az Alaszkában vagy Dél-Afrikában.

Javaslom ne távolodjunk el a témánktól, ha már ezzel kapcsolatban hívott fel. Megértem, hogy egy újságíró feladata a provokáció, de nem okos elnagyolni vagy relativizálni, ha egy amerikai elnök a választások előtt pár hónappal ország-világ előtt kijelenti, hogy az általa egyébként a világ legnagyszerűbb, legjobb országának nevezett hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban csalás fog történni az elnökválasztáson. Az USA – bár megítélés kérdése, hogy a világ legnagyszerűbb helye-e vagy sem – tényszerűen a legbefolyásosabb, legerősebb hatalom. Ha Amerikával szemben kritikus, esetleg ellenséges külföldi kormányok vagy az amerikai gazdasági szereplők külföldi konkurensei, nemzetközi szervezetek, pláne külföldi médiumok fejezik ki nemtetszésüket azzal szemben, amit Amerika számlájára írnak, az rendben van. De, olyan nem csak, hogy soha nem volt, de  nem is létezhet a valós világban, hogy egyedüli lényegi emberként, lényegi döntéshozóként maga az Egyesült Államok elnöke legyen az, aki kijelenti, hogy a „történelem legnagyobb választási csalása lesz a novemberi szavazás”.

 

Ezzel tehát hecceli az embereket, utcára szólítja őket?

Természetesen! Gondoljon bele! Donald Trump szisztematikusnak tűnően mást se csinált az utóbbi években, kezdve a 2016-os választási kampánnyal, mint hogy heccelt, uszított minden olyan ember, embercsoport, ország, kormány, etnikum ellen, amelyet (akit) éppen ellenségnek nevezett ki. Az ellenségnek kizárólag azokat titulálta és titulálja, akik személy szerint neki, adott időpontban, néhány órán vagy néhány napon, esetleg néhány éven át, nem tetszenek. Németországot és annak kancellárját– függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok kiemelkedő, megbízható szövetségese – non – stop rugdossa, Putyin orosz elnököt viszont, aki nyilvánvalóan nyertese mindannak, amit eddig Trump produkált, ajnározza. Trump száját soha egyetlen rossz szó sem hagyja el Putyint illetően. Macronról, Theresa Mayről, Merkelről, Trudeauról viszont beszélt már úgy is, mint kapcarongyokról. Abnormális….

 

Nem biztos. Mert ezek szerint mégiscsak van következetesség, sőt koherens rendszer abban, amit Trump mond és cselekszik. Miért mondja rá, hogy nem normális ember és ez a baj vele?

Beteges a gondolkodása, ezt kívülállók és bennfentesek, legalábbis azok, akik otthagyták, mindannyian igazolják. Magánbeszélgetésekben ugyanezt mondják róla a hozzá opportunizmusból hűséges republikánus mogulok. Bár közülük is egyre jellemzőbben kezdenek nyíltan távolodni tőle. Trump abnormalitása nem beteges őrültséget jelent, hanem kiszámíthatatlanságot, amelyben túlburjánzó egója némelykor, egyre több esetben legyőzi azt az értelmet, aminek irányítania kellene minden normális patriótát és a hazája és a világ sorsa iránt egyformán felelősséget viselő politikust.

Hogy tudatosan, vagy tudatlanul játszik-e az általa befolyásolt amerikai tízmilliók érzelmeivel, az lényegtelen. Nagy valószínűséggel ugyanolyan tudatosan teszi egyébként, mint az illuzionisták, de ez utóbbiak intellektuális megközelítésben csinálják, amit csinálnak. Hivatásból. Trump sokkal inkább az ugyancsak illúziót áruló, de meghatározóan önimádó celebekhez, a szupersztárokhoz hasonlít. A jelenlegi amerikai elnök hatalmánál fogva azonban nyilvánvalóan összehasonlíthatatlanul nagyobb befolyással bír Amerika és azáltal a világ sorsára, mint az összes szuper-sztár együttesen.

A Trump esetleges választási veresége által – miatta, csakis személye miatt – kialakulni képes veszélyek irdatlanul hatalmasok.

 

Amennyiben?

Nincs Amerikában törvény, nincs olyan mondat az Alkotmányban sem, ami arról szól, hogy egy amerikai elnöknek kötelessége átadni a hatalmat, ha leváltják.

Tudniillik az Egyesült Államokban, mint minden normális helyen a nyugati világban, épelméjű emberek épelméjű emberek számára alkottak törvényeket, az Alkotmány racionálisan gondolkodó és cselekvő emberek műve. A törvény alkotók a demokráciákban nem a bűnös lelkületű kisebbséget, hanem a józan, tisztességes túlnyomó többséget kívánják szolgálni. Diktatúrák esetében másról van szó. De Amerika sosem készült fel rá, hogy lesz olyan elnök, aki a jogállamot annak elrablására és öncélok megvalósítására fogja akarni használni.

Senki nem tilthatja meg – és ez idáig természetes és nagyon is helyes – hogy Trump kétségbe vonhassa a választások tisztaságát vagy eredményét. Ámde elméletileg megteheti, hogy az eredmény fair- voltára vonatkozó bizonyítékokat is hamisítványnak nevezze. Megtévesztett vagy lefizetett báboknak nevezze az eredmény felülbírálatával foglalkozó bírákat, a Legfelsőbb Bíróság tagjait.

 

 

Erről sokat olvasni mostanság. Olyan, mintha ötleteket adnának Trumpnak azok, akik félnek tőle

Nem. Ez nem olyan. Mielőtt bárki leírta volna a médiában, maga Donald Trump volt a legelső, akik azzal fegyverezte a republikánus pártelnök jelölt választó publikumát, 2016-ban, hogy „csalás az egész procedúra”. Erre fel kit választottak meg republikánus elnök jelöltnek ebben a „csalásos, korrupt procedúrában”? Donald Trump-ot. Hetekkel később, a Hillaryvel szembeni kampány során Trump 14 alkalommal jelentette ki hatalmas tömegek, az élő közvetítések révén százmilliók előtt, hogy a 2016-os választásokat a liberális kezekben lévő amerikai államhatalmi gépezet, a „deep state” meg fogja hekkelni. És noha tényszerűen hárommillióval kevesebb szavazatot kapott Hillarynél, ki lett az Egyesült Államok elnöke a „meghekkelt választások” nyomán? Donald Trump.

 

De nem csalással?

Persze, hogy nem. Ez éppenséggel a rágalomhadjárata abszurditását jelezte, illetve annak eredményességét, hogy tudatosan játszott a nép lelkületével, zsarolta azt. Lelketlen, gonosz emberek alkalmaznak ilyen módszereket. Normális politikusok csupán totálisan öncélból nem járatják le hazájukat, annak demokratikus rendjét.

 

És most megint ismétlődik Ön szerint ez a „népzsaroló cirkusz”?

Igen. Várható hatását tekintve azonban sokkal-sokkal veszélyesebb keretben, mint 2016-ban. Egyrészt vészesen romlanak Donald Trump reális esélyei, másrészt retorikája Amerika valóságos szövetségeseivel szemben egyre félelmetesebb, Németország fóbiája abszolút tudománytalan, egyúttal beteges. Rettenetes félelmet kezd gerjeszteni kritikusaiban, legfőképpen a vele szemben fellépni akaró kritikus tömegben. A kívülállókban az a benyomás erősödik manapság, hogy fegyverkeznek érette a szélsőséges fajvédők, és ugyancsak fegyverkeznek ellene – szó szerint vagy átvitt értelemben – a szélsőséges, főként színes bőrű ellenfelei.

Kiismerhetetlen, kiszámíthatatlan, kettős beszédekkel telített megnyilatkozásaival és gesztusaival eleve uszít, és mindezt megfejeli azzal, hogy ki is mondja: „minden idők legnagyobb csalása a közelgő elnökválasztás”.

Feltéve, hogy nem ő győz. Ha eleve győz, akkor persze nem csalás az egész.

És utána az egészet letagadja, ha majdan az újságírók ezt számon kérik tőle. Még valószínűbb, hogy önmagának vindikálja a dicsőséget, mondván: „megriadtak a csaló gépezet irányítói, tudták, hogy nem ússzák meg szárazon, ha beteljesítik a bűnüket a csodálatos amerikai nép ellen.” Itt és most azonban Trump – nevezheti persze falsnak a felméréseket, a közhangulat ellene fordulására vonatkozó híreket, a liberálisok és az államgépezet puccskísérletéről tarthat beszédeket – bizonyosan retteg a vereségtől, retteg attól, hogy nem elnökként, hanem azt megelőzően elkövetett és bizonyított bűncselekményei miatt börtönbe kerül, ha kivonulni kénytelen a Fehér Házból. Egy ilyen szituáció ennél az embernél félelmetesebb cselekedeteket képes előidézni

Aki öncélból, csakis önmagáért csinált minden objektíve jót és rosszat egész életében, egy ilyen helyzetben minden korábbinál veszélyesebb cselekedetekre képes. Önérdekből simán utcára viszi saját tömegeit, legalábbis simán hajlandó alkotmányos válságot előidézni, ha nem ismeri el esetleges vereségét. Ahogy mindig, úgy ezután pláne olyan alkuhelyzetet fog akarni kialakítani, amiből ő és családja szárazon fog kikerülni és örökre fennmaradhat Amerikában a „Trump kultusz”. Ez még a jobbik eset. Ennél inkább csak rosszabb vagy sokkal rosszabb forgatókönyveknek van esélyük, ha veszít.

The post Megteszi? Megteheti! appeared first on alapblog.




Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12