A tavaszi időjárás szeszélyei minden évben próbára teszik a kajszitermesztőket, hiszen a korai virágzás miatt a fák fokozottan ki vannak téve a lehűléseknek. A virágzás idején érkező fagyok mellett a hűvös, párás időjárás a monília terjedésének is kedvez, amely nemcsak a virágokat, hanem a hajtásokat és az egész fát is veszélyezteti. A két hatást sokan összetévesztik, pedig tüneteik és a védekezés módja is eltérő.
Az Agroinform azt írja, hogy a fagykárok mérséklésére több módszer áll rendelkezésre. Ilyen a későn virágzó fajták telepítése, a füstölés, amely csökkenti a hőkisugárzást, a koronaöntözés, amely fagyás közben hőt szabadít fel, valamint a talajtakarás, ami késleltetheti a virágzást. Emellett fontos a megfelelő tápanyagellátás és a fagyzugos területek elkerülése is.
A moníliás fertőzés a virágokon keresztül hatol be a növénybe, és ha nem avatkozunk be, a vékony ágak elszáradásával kezdődő folyamat a vastagabb vázágak elhalásához vezethet. A szakmai ajánlások szerint a védekezést már a fehérbimbós állapotban meg kell kezdeni, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően teljes virágzásban és 80%-os sziromhullásban is meg kell ismételni. A megelőzéshez felszívódó gombaölő szereket érdemes alkalmazni, különösen hűvös, csapadékos tavaszi napokon, amikor a kórokozó nyomása a legnagyobb.
A modern növényvédelemben egyre nagyobb teret nyernek a biológiai készítmények. Ilyen például a trichoderma gombafajokat tartalmazó szerek alkalmazása, amelyek képesek „lepucolni” a moníliát a bibéről. Fontos tudni, hogy egyes baktériumalapú készítmények csak melegebb időben fejtik ki hatásukat, ezért a kora tavaszi hidegben a hidegtűrő fajok bevetése indokolt.
A mechanikai védekezés elengedhetetlen része a fertőzött részek eltávolítása. A moníliás ágakat az egészséges részig vissza kell vágni, és a sebeket le kell zárni. A túl korai metszés azonban kockázatos lehet, mert a sebzések fagyérzékennyé teszik a fát. A szakemberek javasolják a „gyümölcsmúmiák” (a fán maradt aszalt termések) eltávolítását is, mivel ezek a fertőzés elsődleges forrásai lehetnek a következő szezonban.
Korábban fagyvédelmi témában írtunk a szélgépekről. Szállított fagy ellen a légkeverés jelenthet megoldást, de csak nagyobb ültetvényekben. A szélgépek 10-11 méteres magasságban forgó, 2-2,5 méter hosszú, ívelt lapátjai a felső melegebb légrétegeket összekeverik az alsóbb hidegebb levegővel. Mínusz 5-6 fokig hatékony. Termoventillátorokkal kiegészítve további 4-5 fokkal melegíti fel a terület levegőjét. Egy szélgéppel 5-5,5 hektár gyümölcsös védhető meg a fagytól, ám bekerülési költsége több 10 millió forint.
