Augusztusban a fővárosban az átlagos bérleti díj 274 ezer forint volt, ami 18%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A legmagasabb átlagárakat a II. kerületben (485 ezer Ft), az V. kerületben (433 ezer Ft) és az I. kerületben (366 ezer Ft) mérték, a legkedvezőbbeket pedig a X. kerületben (191 ezer Ft) és a XV. kerületben (192 ezer Ft) - idézi a Duna House adatait a Portfolio.
A vidéki egyetemi városokban az átlagos havi lakbér 192 ezer forint, ami 5,5%-os emelkedést jelent a tavalyi szinthez képest (182 ezer Ft). A legdrágábbnak Debrecen számít (269 ezer Ft), őt követi Győr (228 ezer Ft), míg a legkedvezőbb átlagok Veszprémben (137 ezer Ft) és Miskolcon (167 ezer Ft) láthatók.
A Duna House szakértője szerint az Otthon Start Program közvetlen hatása a bérleti díjakon még nem mérhető, így legjobb esetben középtávon mérsékelheti az albérletek iránti keresletet. Ez a hatás elsősorban a vidéki egyetemi városokban jelentkezhet. A fővárosban inkább a bérleti díjak további mérsékelt emelkedése várható, főleg a népszerűbb belső kerületekben.
Nem reális az, hogy egy egyetemista szülői vagy egyetemi támogatás nélkül fenn tudja tartani magát albérletben. Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70-110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez. Mi a helyzet, ha csak szobát bérelnénk? Míg Budapesten a havi szobabérlet is átlagosan havi 51 óra ledolgozását követeli meg egy diáktól, a többi nagyvárosban ez a szám jellemzően 30-40 óra között mozog, Miskolc itt is kivétel 26 órás értékével. Mindez azt jelenti, hogy még egy szobabérlés is jelentős energia- és időbefektetést követel meg egy átlagos diáktól - derül ki a Trenkwalder munkaerő-közvetítő egy korábbi számításából.
Olvasd el ezt is!
