Budapesten minden méretkategóriában emelkedni tudtak a bérleti díjak, igaz, a nagyobb lakásoknál ez jóval kisebb mértékű volt. Az 1-2-3 szobás lakásoknál most 5-7 százalékkal magasabbak a kínálati bérleti díjak a tavalyi év hasonló időszakához képest, a 80 négyzetméteresnél nagyobb méretkategóriában viszont alig több mint 1 százalék volt az éves bérletidíj-növekedés.
A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakásokat átlagosan 211 ezer forintos havidíjért hirdetik, a 40-59 négyzetméteres, többségében kétszobás lakásokat 285 ezerért, az ennél nagyobb 60-79 négyzetméteres lakásokat 395 ezer forintért. Az ennél is nagyobb, 80-99 négyzetméteres kategóriában pedig 512 ezer forint az átlagos havi bérleti díj a zenga.hu-n hirdetett lakásoknál Budapesten. A magasabb bérleti díjnak ebben a kategóriában az az oka, hogy a nagyobb lakások magasabb arányban fordulnak elő a drágább budai, illetve belvárosi kerületekben, valamint a luxuslakások között is gyakoribb ez a méretkategória.
A júliusi felfutás augusztusban kicsit mérséklődött ugyan, de még a nyár utolsó hónapjában is kifejezetten erős volt a kereslet a kiadó lakások iránt, az egyetemre készülők közül sokan feltehetően az elmúlt néhány hétben kezdtek csak el aktívabban lakást keresni.
Nem reális az, hogy egy egyetemista szülői vagy egyetemi támogatás nélkül fenn tudja tartani magát albérletben. Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70-110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez.
Mi a helyzet, ha csak szobát bérelnénk? Míg Budapesten a havi szobabérlet is átlagosan havi 51 óra ledolgozását követeli meg egy diáktól, a többi nagyvárosban ez a szám jellemzően 30-40 óra között mozog, Miskolc itt is kivétel 26 órás értékével. Mindez azt jelenti, hogy még egy szobabérlés is jelentős energia- és időbefektetést követel meg egy átlagos diáktól - derül ki a Trenkwalder munkaerő-közvetítő számításából.
Olvasd el ezt is!
