Ha egy magyar állampolgár az Európai Unió több országában, vagy valamelyik EGT tagállamban - tehát Liechtensteinben, Norvégiában, Izlandon, Svájcban -, illetve az Egyesült Királyságban is szerzett biztosítási időtartamokat, minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra, ha teljesíti a minimális időfeltételt, vagyis rendelkezik legalább 12 hónap biztosítási idővel - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
A lakóhely szerinti tagállam nyugdíjhatóságánál lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez azt jelenti, hogy egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette - írja az Economx.
A nyugdíj összegének meghatározása során pedig kettős számítást kell végezni.
Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg, ez a nemzeti ellátás.
A második számítás során pedig a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét.
Vagyis - magyarázta a szakértő - e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna. Majd ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.
Fontos tudnivaló, hogy a két számítást követően a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.
Ezután minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.
Harmadik országban (EU-n, EGT-n kívüli ország) végzett munka esetén a szolgálati időakkor vehető figyelembe, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezt a szolgálati időt azonban kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához lehet figyelembe venni, a nyugellátás összegét ez nem befolyásolja.
Mekkora nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbért keresett és rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Itt egy elméleti számítás, de nevezzük inkább óvatos becslésnek. Ha valaki rendelkezik 40 év szolgálati idővel, a nyugdíjskála szerint a nettó átlagkeresete 80 százalékára lesz jogosult. Ezért a 214 662 forintos nettó minimálbérből kiindulva 171 730 forint lehet a nyugdíja.
Aki szakképzettként garantált bérminimumra volt bejelentve (ez 2026-ban bruttó 373 200 Ft), annál a számok egy árnyalattal jobban festenek – de még mindig meglehetősen távol vannak attól, ami a kényelmes, biztonságos időskort jelentené. A garantált bérminimum esetében a nettó összeg 248 178 Ft, ennek a 80%-a, azaz a várható nyugdíj kb. 198 500 Ft - derül ki a Hóvége.hu számításából.
