Az új szabályozás szerint már nem minősül eutanáziának, ha a vágóhídra küldenek egy sportlovat. Mi következik ebből és Magyarországon mennyire népszerű a lóhús?
Élelmiszerlánc és lóhús
Kikerülnek az élelmiszerláncból a versenylovak Nagy-Britanniában – írja a BBC híre alapján a hvg.hu. A brit lóversenyszövetség új szabályozása megtiltja, hogy az egykor sportlóként bejegyzett állatokat eutanázia után feldolgozzák. A BBC év eleji kutatása szerint csak 2019 és 2021 között több mint négyezer brit és ír versenyló került be az élelmiszeriparba. Az állatok trénerei és tulajdonosai rendszerint sérülések után döntöttek úgy, hogy elaltatják és eladják a lovakat.
Az új szabályozást nemcsak etikai szempontból üdvözli a lovasszakma, hanem azért is, mert a sérült állatokat így kezelhetik olyan gyógyszerekkel, amelyeket eddig nem adtak volna nekik a gazdáik, mert utána nem lettek volna alkalmasak emberi fogyasztásra. Az állatok eutanáziáját továbbra is végezhetik a vágóhidak, de nem adhatják át a tetemeket az élelmiszeriparnak. A brit lóversenyszövetség célja, hogy a szabályozás nemzetközi normává váljon.
Megosztó szokás
Bár a lóhús tápanyag összetétele, élettani hatása kedvező, fogyasztása – elsősorban az állatokhoz fűződő érzelmek miatt - megosztja az embereket. Hazánkban alapvetően nem jellemző a lóhúsfogyasztás, ugyanakkor a lókolbász, a lószalámi és a lópárizsi nem feltétlenül számít kuriózumnak. Egy 2013-ban készített felmérésben arra kérdeztek rá, hogy a magyarok közül hányan ettek már lóhúst vagy lóhúsból készült terméket.
A kutatás eredménye szerint a magyar felnőttek valamivel több, mint 1/3-a (35%) fogyasztott már legalább egyszer lóhúst, vagy lóhúsból készült készítményt. A rendszeres fogyasztók aránya mindössze 3%. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy bár még nem evett lóhúst, de a jövőben valószínűleg meg fogja kóstolni – körükben felülreprezentáltak a 18-39 év közötti diplomások.
