Aktuális
A gusztustalanja! Így védd a növényeidet a meztelencsigáktól
Egyre több magyar kertész szembesül a veteményeseket pusztító meztelencsigák tömeges megjelenésével. Bár nem minden csiga ellenség, a spanyol csupaszcsiga és néhány fajtársa akár több tízezer forint kárt is okozhatnak évente. Jó hír, hogy vegyszerek nélkül is hatékonyan felléphetünk ellenük.
Ahogy május beköszönt, úgy indulnak portyára a csigák is: a nedves, burjánzó kertek igazi paradicsomot jelentenek számukra. A kertben élő csigák nem egyformán ártalmasak – sőt, néhány faj kifejezetten fontos szerepet tölt be. A házas csigák közül az éticsiga a leghasznosabb: elpusztítja a korhadó növényi maradványokat és más csigák tojásait is. A nagy meztelencsiga (Limax maximus) és a sárga pincecsiga (Limax flavus) szintén békés lakói lehetnek kertünknek. Segítenek a talaj humusztartalmának növelésében, és madarak, pókok számára is fontos táplálékforrást jelentenek.
Ezzel szemben a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) az egyik legpusztítóbb kártevő: rendkívül szapora, akár 200 tojást is lerakhat egyetlen alkalommal, és gyakorlatilag minden lágyszárú növényt fogyaszt. Kártékony faj még a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum) és a kerti meztelencsiga (Arion hortensis) is, amelyek akár egyetlen éjszaka alatt elpusztíthatják a veteményt - derül ki a Greendex cikkéből.
India futókacsa, tojáshéj és kávézacc
A meztelencsigák különösen kedvelik a palántákat, a lágyszárú növényeket, sőt, a dísznövények leveleit és virágait sem kímélik. A legsúlyosabb károk általában a Dunántúlon tapasztalhatók, de az Alföld sem teljesen mentes a problémától.
A kémiai védekezés helyett szerencsére több természetes, környezetbarát megoldás is rendelkezésre áll. A kert rendezett állapotban tartása – az elhanyagolt, nedves területek felszámolása, a lehullott levelek rendszeres összegyűjtése – alapvető megelőző lépés.
Aveteményes elhelyezésén is sok múlik: egy napos, száraz terület ugyanis sokkal kevésbé vonzó a csigák számára. Magaságyásokkal, tojáshéjjal, fahamuval vagy kávézaccal körbeszórt akadályokkal is csökkenthető a csigák mozgástere.
A biológiai védekezés hívei akár indiai futókacsákat is bevethetnek – ezek kifejezetten a meztelencsigákra specializálódtak. A csigapusztító fonálférgek szintén hatékony természetes ellenségek. Emellett különféle növények – például levendula, zsálya, fokhagyma vagy begónia – ültetésével is távol tarthatjuk a nemkívánatos vendégeket.
Az egyszerű csapdázás is bevált trükk: sörrel töltött edények, deszkacsapdák vagy citrusfélék héja segítségével is összegyűjthetők a kártevők. Bár egyik módszer sem nyújt teljes védelmet, kombinált alkalmazásuk jelentősen csökkentheti a csigák számát – megóvva ezzel a veteményest és a virágágyásokat a pusztulástól.
A gyomok nem azok, aminek látszanak
Ahogy a csigák között is akadnak hasznosak, úgy a gyomok léte sem feltétlenül ördögtől való. Az ökológiai szemléletű kertészkedés követői körében köztudott, hogy ezek a hívatlan vendégek számos rendkívül hasznos funkcióval bírnak. Ahelyett tehát, hogy minden gyomnövényt eltüntetnénk, érdemes inkább megismerni kertben betöltött szerepüket.
A gyomok védhetik a talajt a kiszáradástól, az eróziótól, és segíthetnek a talaj levegőztetésében is. Egyes gyomok hozzájárulnak, hogy bizonyos tápanyagok könnyebben visszajussanak a földbe, míg mások védik a kultúrnövényeket. A csalán például erjesztett formában kiváló tápoldat, de növényvédőszerként is funkcionál, míg a pitypang a beporzók számára biztosít korai táplálékot.
A gyomok csapdanövényként is működhetnek a kártevők, például a tetvek és poloskák ellen. Ha nem is a veteményesben, de a kert egy-egy kevésbé frekventált sarkában igazán hasznosak lehetnek - írtuk korábban.
Kávézacc és illatok, így tartsd távol a macskákat a kerttől
A kóbor, de a saját macskák is gyakran okoznak kellemetlenségeket a kertben – elfekszik a növényeket, elűzik a madarakat, vagy épp a veteményesbe ürítenek. Szerencsére léteznek humánus, természetes módszerek, amelyekkel hatékonyan megvédhetjük zöld oázisunkat a nem kívánt látogatóktól.
Sokan tapasztalják, hogy a macskák évszaktól függetlenül megtalálják a módját, hogy bejussanak a kertbe és ott garázdálkodjanak: tavasszal madarakra vadásznak, nyáron növényeket döntenek ki hempergés közben, ősszel a sünöknek szánt élelemre pályáznak, télen pedig egerészni járnak. A probléma nem csupán bosszantó, hanem veszélyeztetheti a kert élővilágát is: a macskák ürüléke ugyanis betegségeket terjeszthet - hívja fel a figyelmet a Magyar Mezőgazdaság cikke.
Illatok, érdes talajtakaró és alomtálca
A megoldás kulcsa a megelőzés és az illatok tudatos használata. A levendula, a rozmaring, az oregánó vagy a citromos kakukkfű illata számunkra kellemes lehet, a macskák azonban ki nem állhatják őket. Ezekből a növényekből érdemes „illatbarikádot” emelni a virágágyások köré. Kiegészítésképp használhatjunk citrusfélék héját, kávézaccot, vagy durva felületű talajtakarást is – a macskák ugyanis nem kedvelik a kényelmetlen sétákat.
Ha pedig végképp nem tudjuk elűzni őket, célszerű egy kerti alomtálcát kialakítani számukra, távol a fontosabb növényektől – némi macskamenta és homok csodákra képes.
A cél nem a macskák teljes kiűzése, hanem az együttélés szabályainak felállítása – természetes, békés eszközökkel.
Támadnak a kullancsok is
Egyes növények ideális környezetet teremtenek a vérszívók számára is, ezért érdemes átgondolni, pontosan mit ültetünk a kertbe, és hogyan gondozzuk azt. Nem csak az erdőben vagy a parkban találkozhatunk kullancsokkal, a saját kertünk is rejthet veszélyeket. A kullancsokat nem maguk a növények vonzzák, hanem az általuk teremtett nedves, árnyékos mikroklíma, ahol kiváló búvóhelyet találnak.
Szakértők szerint a sűrű lombú, párás környezetet kedvelő növények – mint a páfrányok, borostyánok vagy a tuják – rendszeres nyírásával, ritkításával jelentősen csökkenthető a kullancsveszély. Fontos, hogy a páfrányokat ne telepítsük pihenőhelyek, teraszok vagy játszóterek közelébe, és biztosítsuk körülöttük a megfelelő légáramlást.
A magas fű, valamint a szeder, bodza és mogyoróbokrok szintén kedvezhetnek a kullancsoknak, ezért ezeket is ajánlott rendszeresen karbantartani. A lehullott levelek, növényi törmelékek eltávolítása és a sűrű, levegőtlen sövények kerülése tovább csökkentheti a fertőzésveszélyt, amit a kullancsok jelentenek - írtuk a közelmúltban.
Ez a márka vezette áprilisban a kátyúba süllyedt traktorpiacot
Tovább zuhannak a traktor eladások, míg a pótkocsi-értékesítések némileg emelkedtek. A két kategória elsője áprilisban a Claas és a Fliegl volt.
2025 áprilisában 137 darab mezőgazdasági vontatót értékesítettek: 59-cel kevesebbet, mint 2024 áprilisában (ez - 30,1%-os változást jelent), és 156 darabbal kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában (ez 53,2 %-os csökkenést jelent). Márkák szerint a legtöbb traktort Claasból értékesítették (20 darab), Solisból 17, New Hollandból 10 darab fogyott. Utánuk 7-7 darabos eladással a Deutz-Fahr, a VST és a JCB következik. John Deere-ből és Fendtből 6-6 darabot vásároltak a gazdák a Datahouse statisztikái szerint, amelyet az Agroinform idéz.
Stabilizálódni látszik a pótkocsipiac
Áprilisban 86 darab pótkocsit értékesítettek, 19 darabbal többet, mint 2024-ben, és 8 darabbal kevesebbet mint 2023-ban. A márkák között a Fliegl vezet 25 darabbal, majd a Pronar következik 13 darabos eladással, Joskinból kilenc fogyott.
Ennyiből szerezhető traktoros jogosítvány
A traktorvezetéshez szükséges képzés elvégezhető tantermi és e-learning keretek között is. Ezzel kapcsolatban kiderült, hogy a T kategóriás jogosítvány megszerzésének teljes időtartama is jóval rövidebb, mint a B kategóriás vezetői engedélyé: 3-4 hónap alatt meg lehet szerezni.
Az autósiskoláknál jellemzően 46-56 órában határozzák meg az elméleti képzés idejét. 12 gyakorlati óra is elég a vizsgára bocsátáshoz. A vizsgákra további 2 órát számolnak, vagyis a teljes képzés letudható 70 órában.
Az Agrárszektor által megkérdezett autósiskolák 305 és 349 ezer forint közötti összeget mondtak, amely már magában foglalta az elméleti képzést, a gyakorlati képzést és a vizsgadíjakat is.
Meddig tart még a hűvös idő? Itt az előrejelzés
A héten érkezett lehűlés a jövő hét nagyobb részében kitart, a következő napokban néhol gyenge fagyok is előfordulhatnak. A lehűléssel aranyat érő májusi eső is érkezett, sajnos nem elég és nem is mindenhová: az Alföld továbbra is szárazsággal küzd, míg a Dunántúlon sokat javult a talajok nedvességtartalma. A szántóföldi növényeknek a keleti országrészben égető szüksége lenne a csapadékra, érkezik is valamennyi, de közel sem elegendő.
A következő 6-8 nap során hűvös idő várható kisebb csapadékkal. Vasárnap főleg keleten hullhat eső, ezen kívül csak elszórt záporok alakulhatnak ki az országban. Területi átlagban összességében 10 mm alatti csapadék várható a jövő hét közepéig, nagy területen nem várható számottevő mennyiség. Így a talajok száradása lesz a jellemző, az Alföldön nem valószínű az aszály enyhülése. A felhőzet mennyisége csökken, részben napos idő várható. A hőmérséklet az átlag alatt alakul majd, a fagyosszentek tartósan hűvös időt hoznak: napközben is csak 13-19 fokra lehet számítani, éjszakánként pedig 10 fok alá hűl a levegő, a hidegre hajlamos helyeken akár gyenge fagyok is előfordulhatnak - írja a Hungaromet.
10-30 milliméter eső esett a héten
Hétfőn még nagy területen hullott számottevő csapadék, elsősorban a Dunántúlon és a déli határ mentén, majd kedden és szerdán inkább már csak kisebb eső fordult elő. Az elmúlt napokban nagy területen hullott 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben jóval kevesebb esett, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem. A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék. Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi: a Dunántúlon az elmúlt napokban sokat javult a helyzet, arrafelé kedvező a talajnedvesség. Ezzel szemben az Alföldön a felszín közeli réteg immár teljesen kiszáradt, így ott nagy területen alakult ki közepes vagy nagy fokú aszály az egyelőre sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozóan.
Ez a helyzet a szántóföldön
Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A kukorica és a napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. Az április második felében csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz volt a talaj, ezért rendkívül nehezen, egyenetlenül keltek a növények. A Kisalföld azóta megázott, arrafelé sokat javultak a körülmények, de az Alföldön nagy területen csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet.
Nagyot drágult a napraforgó, a búza, a kukorica: íme az árak
Egy év alatt az étkezési búza ára 36, az ipari napraforgómag 55, a takarmánykukorica 26 százalékkal ment feljebb. Itt vannak az AKI PÁIR április végi adatai és a vetésterületek.
Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint 945 ezer hektárról takaríthatnak be őszi búzát a gazdák az idén. A vetések 62 százaléka jó, 30 százaléka közepes, 8 százaléka pedig gyenge állapotban volt április elején.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 87,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 36 százalékkal haladta meg.
Kukorica
Az agrártárca tájékoztatása szerint 831 ezer hektárt foglalhat el a szemes kukorica az idén, amelynek 75 százalékát már elvetették április 29-ig.
Átlagosan 77,3 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmány kukorica április negyedik hetében, ami az egy évvel korábbit 26 százalékkal múlta felül.
Olajosok
Repcéből a 133 ezer hektáros terület 60 százalékán jó, 30 százalékán közepes, 10 százalékán pedig gyenge állapotban voltak az állományok április elején. A repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 206,1 ezer forint/tonna (+29 százalék) volt április negyedik hetében.
Napraforgóból a 746 ezer hektárra várt terület 82 százalékán került a földbe a napraforgó-vetőmag április 29-ig. A nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 207,7 ezer forint/tonnáért (+47 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 225,8 ezer forint/tonna (+55 százalék) volt.
Mintegy 99 ezer hektárt foglalhat el a szójabab, április 29-ig 28,5 ezer hektáron került a földbe a vetőmag. A szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 163,4 ezer forint/tonna volt április negyedik hetében.