Aktuális
Sok dolga lesz a mesterséges intelligenciának az agráriumban
Lerövidül a növénynemesítés ideje, jóval kisebb mennyiségű műtrágya terheli a termőföldeket és kevesebb humán erőforrás szükséges a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Nyitottabbá kell tenni a hazai gazdákat az AI (artificial intelligence), azaz a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokra, mert még a kisebb gazdaságok is jelentős pénzt és időt takaríthatnak meg a segítségükkel – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) kutatói szerint. Ugyanis a mesterséges intelligencia ma már minden tudományos területen, így a mezőgazdaságban is megjelent.
Bár a hazai szabályozást még finomítani kell, egyre több mesterséges intelligencia alapú eszközt használnak már a magyar mezőgazdaságban is. Noha a drónok működését is szigorúan szabályozzák itthon, ma már pilóta nélküli eszközök vizsgálják a magasból az aszálykárokat, vagy ezek segítségével állapítják meg egy-egy földterület tápanyagigényét. „A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa.
Tapasztalatai szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is gyorsabb és pontosabb lett, míg korábban ez a munka jóval több időt igényelt.
Gyorsabb nemesítés
A növénynemesítésnél szintén kiemelte az időfaktort Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Egy új fajta kinemesítéséhez, mire az a piacra kerül, tíz esztendő szükséges. Az AI segítségével ezt akár 6-7 évre lehet csökkenteni. „Bár a 3-4 év nyereség nem tűnhet soknak, de ha hozzávesszük, hogy közben nagyságrendekkel kevesebb keresztezésre, valamint kevesebb vegyszerre van szükség, így valóban rengeteg költséget takaríthat meg a nemesítés folyamata során a mesterséges intelligencia” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
„Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó, összetett adathalmazok elemzésére” – tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, egyben a HUN-REN AI-nagykövete is.
Optimalizáció
Hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni a gépi tanulási algoritmusok, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
Noha egyre több cég kínál AI-alapú szolgáltatásokat a kisebb területtel rendelkező gazdáknak is, még mindig nem elég nyitottak az új technológiák iránt a hazai termelők.
„Az AI-nak nehéz legyűrnie az évtizedes berögzüléseket. Sok gazdálkodó megszokásból juttat ki annyi és olyan műtrágyát, amit jónak gondol, anélkül hogy döntését például talajvizsgálati adatokra és megbízható szaktanácsadási rendszerre alapozná. Pedig az AI segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott szerek mennyisége, ami mindenkinek jó: a földnek, a fogyasztónak és nem mellékesen a gazdának is” – mondta Hollós Roland.
Adatokkal szántani, vetni? Ez már a mezőgazdaság 4.0
A precíziós gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszer, amelynek alapja, hogy minden munkafolyamatban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a gazdálkodó.
A precíziós gazdálkodási technológiák biztosítják az egyes területek azonosítását és a rajtuk fellépő változások kezelését. Ez teszi lehetővé a gazdák számára, hogy hatékonyabban használják fel a vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő szereket, és ezzel növeljék a hozamukat. A korszerű technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások észszerűbb felhasználása a környezet védelmét is elősegíti.
Számos technológiát fed le a precíziós gazdálkodás. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS, mint a GPS és a Galileo), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat vetéskor, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális térképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait.
Hasonlóképpen a drónok és a műholdak segítenek figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a légnyomást – és tucatnyi egyéb terepmutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők és elősegítik a gazdaság hatékonyabb működtetését is.
Hektáronként kétmillió
Hazánkban már jelen van a „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új gép képes az adatgyűjtésre, de a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek megfelelően. Viszont kihasználtságuk nem haladja meg a 25-30 százalékot, sőt a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.
Gondoljunk bele, hívták fel a figyelmet a Haszon Agrárnak nyilatkozó szakemberek: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2–2,5 millió. Ez száz hektáron 200–250 millió(!) adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell.
Amerikából jöttem
Már az 1980-as években megjelent a precíziós gazdálkodás koncepciója az Egyesült Államokban. Ugyanis a kutatók elkezdtek talajmintákat venni és elemezni, majd az ebből származó eredmények alapján határozták meg a különböző arányú műtrágya-kijuttatásokat. Azonban a precíziós gazdálkodás csak az elmúlt években kezdett elterjedni.
A legtöbb technológia nagyon új és különleges készségeket igényel, mert előzetes háttérismeret nélkül nem lehet elemezni egy-egy tábla műholdas képét. A speciális berendezések és szoftverek drágák, ezért azokat gyakran csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak. Viszont léteznek már ingyenes alkalmazások is, amikhez csak egy okostelefonra és internetre van szükség, hogy belekezdjen az ember a precíziós gazdálkodásba. Mint minden más technológia, ez is fejlődik, olcsóbbá és könnyebben használhatóvá válik.
A létavértesi Bigecs Farm Kft. legújabb sertéstelepén a takarmányozás terén dolgoznak precíziós technológiával. „Két olyan pont van a telepen, ahol új technológia beépítésével nyomon követhetően tudjuk etetni az állatokat. A kapott adatok kiértékelése után pedig megfelelő döntéseket hozhatunk” – mondta a társaság ügyvezetője, Bakó György.
EGY olyan etetőrendszer működik a fiaztatóban, ahol ha az orrával megbök egy kis pöcköt az állat, le tud hívni magának egy falatnyi (60 gramm) takarmányt. Be lehet állítani, hogy két próbálkozás közt mennyi idő teljen el, tehát a koca nem tudja extrém rövid idő alatt megszerezni a napi adagját.
Azt is szabályozhatják, hogy a különböző paritású állatok – hányszor fialt, mennyi idős, hány malaca van – mennyi takarmányt kapjanak. Az is beállítható, hogy milyen ütemben kérheti le a napi takarmányát az állat. Nyomon tudják követni, hogy a jószág az előre meghatározott paritásának megfelelően előírt takarmányból mennyit fogyasztott. Ezt a teremben különböző színű ledek jelzik: ha a 0-40 százalékát, akkor piros lámpa ég, ha 40-80, akkor narancssárga, ha 80-100, akkor zöld, ha 100-160, akkor pedig lila lámpa világít.
Zsebre megy a játék
Számos ország példája mutatja, hogy érdemes váltani precíziós gazdálkodásra, mivel ez a fajta gazdálkodás manapság már egyre inkább támogatott és nyereséges. Például a precíziós gazdálkodási technológiának köszönhetően az amerikai gazdák évente átlagosan 11–39 ezer dollárt (3,4-12 millió forint) tudnak megspórolni.
Fehéroroszországban felvett adathalmazokból az is kiderült, hogy a vetés átlagos átfedése 27 centiméter, amit sokan figyelmen kívül hagynak, tehát vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert pazarolnak. Ebből adódóan akár több tízezer dollár veszteségük is keletkezhet. Ez a kiesés a precíziós gazdálkodással kiküszöbölhető lenne. Összegezve, minél előbb vág bele valaki a precíziós gazdálkodásba, annál hamarabb versenyképesebbé válik.
Vetőárokban a mag
Magyarország legszebb birtokának választották 2019-ben a derecskei Bold Agro Kft.-t. Itt a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós technológiai megoldásokat. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a magok talajba helyezését nagyon pontosan végzi el.
Szelektív elektromos meghajtás teszi lehetővé a soronkénti elzárást, valamint a tőszám beállítását. A vetőkocsi nyomásállítása pedig a kocsikat egymástól függetlenül, a talajállapotnak megfelelően nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen.
A lehordószalag (speed tube) segítségével a mag nem leesik a vetőárokba, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ez lehetővé teszi a nagy sebességű vetést. Több talajszonda is van a vetőgépen, ezek monitorozzák a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, lehetővé téve a differenciált vetést.
Műholdas térkép is készül a bevetett tábláról, amin visszakereshetők és lokalizálhatók a vetés részletei (duplázás, kihagyás). Szabó Viktor ügyvezető igazgató a Haszon Agrárnak elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, mert valós időben látják az erőgép monitorján megjelenő adatokat.
Ezek az élelmiszerek az egészséges táplálkozás alapjai
A FAO, az ENSZ élelmezésügyi szervezete egy 10-es élelmiszeralapanyag-listát tett közzé, ami iránymutatásul szolgálhat az egészséges táplálkozásra, a megfelelő vitamin- és ásványi anyag-bevitelre.
Így mérik a táplálkozás minőségét
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) közösen vált egy fenntartható fejlődési cél új indikátorának felelősévé, amely az alapvető étrendi változatosságot (Minimum Dietary Diversity, MDD) méri. Ezzel egy fontos hiányosság került pótlásra a 2-es számú cél – vagyis az éhezés felszámolása – és általánosságban a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításához - idézi a FAO közleményét az Agrárszektor.
A sokféleség – avagy az alapanyagok változatossága – az egészséges étrend alapja. A minőségi étkezés alapvető fontosságú a táplálkozásból fakadó problémák elkerülése, illetve az egészség, növekedés, fejlődés és jóllét támogatásához. A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik: a gyermekek (MDD-C indikátor) és a szülőkorú nők (MDD-W indikátor) esetében. Előbbiért a UNICEF, míg utóbbi nyomon követéséért a FAO lesz felelős. A nőkre vonatkozó indikátor, melyet a FAO partnereivel együtt alakított ki, egy egyszerű eldöntendő kérdéses indikátor, amely azt nézi, hogy az elmúlt 24 órában a 15 és 49 év közötti nők mekkora arányban fogyasztottak legalább ötöt egy tíz élelmiszer-alapanyagot tartalmazó listából.
Itt a lista
A 10-es élelmiszer-alapanyag lista a következő: gabonafélék, gyökérzöldségek, hüvelyesek (bab, borsó és lencse), magvak, tej és tejtermékek, hús és hal, tojás, leveles zöldségek, A-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek, egyéb zöldségek, és egyéb gyümölcsök.
Minél nagyobb azon nők aránya a mintában, akik elérik a határértéket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott lakosságon belül teljesül a nők elégséges vitamin- és ásványi anyag bevitele. A gyermekekre vonatkozó indikátornál is hasonló megközelítést alkalmaznak.
7 élelmiszer, ami hasznos a bélrendszernek
A bélrendszer egészségének egyik kulcsa a megfelelő étkezés. Az egészséges belek kedvező hatással vannak az alvásra, a hangulatra, sőt, más szerveinkre is. Emiatt különösen érdemes odafigyelni, milyen ételek fogyasztásával támogatjuk a bélrendszert. Egy korábbi cikkünkben felsorolunk néhány ajánlott élelmiszert. Ezek pedig a következők: édesburgonya, avokádó, ananász, joghurt, fokhagyma, chiamag, keserű zöldek (gyermekláncfű, rukkola). Bővebben a cikkben.
Hagyományos péksütemények kiváló minőségben, generációkon át
Az Aranycipó Kft. vajas fonott kalácsa elnyerte a KMÉ-védjegyet, amely a kiváló minőség és a hagyományos péksütemények iránti elköteleződést tanúsítja.
Tradíció és minőség a pékségben
A Pécsváradon alapított Aranycipó Kft. immár több mint harminc éve készít magas minőségű pékárukat. A családi vállalkozás napjainkban megfelel a legmagasabb élelmiszeripari sztenderdeknek, miközben a hagyományos kézműves technikákat is alkalmazza. A cég jelenleg több mint 20 kemencével rendelkezik, és közel 150 féle termékének elkészítésében 270 munkatárs vesz részt. A minőség iránti elhivatottságukat a frissen elnyert Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy is igazolja.
A KMÉ-védjegy elnyerése
Az Aranycipó Kft. 2024-ben hallott először a KMÉ-védjegyről, és azonnal megragadta figyelmüket a minőségi garanciát képviselő tanúsítvány. Vajas fonott kalácsukkal pályáztak a védjegyre, amelyet sikeresen el is nyertek. „Nagyon örültünk ennek az elismerésnek, hiszen ez nemcsak egy szakmai visszacsatolás, hanem azt is bizonyítja, hogy termékeink valóban kiemelkedő minőséget képviselnek" – mondta Büki László, az Aranycipó ügyvezető igazgatója.
Mitől különleges az Aranycipó vajas fonott kalácsa?
Az Aranycipó vajas fonott kalácsa hagyományos technológiával készül, főleg kézi feldolgozással, amely biztosítja a termék kiváló állagát és frissességét. Kiemelkedő vajtartalma garantálja a gazdag ízvilágot, és az alapanyagok gondos választásával a helyi termelők támogatására is nagy hangsúly kerül.
A jövő tervei
Az Aranycipó Kft.-nek a KMÉ-védjegy sikeres megszerzését követően további tervei is vannak. "Folyamatosan figyelemmel kísérjük a védjegy újításait, és szívesen pályáznánk a jövőben kovászos kenyérrel, valamint sós és édes péksüteményekkel is" – tette hozzá Büki László.
Az Aranycipó hitvallása szerint a minőségi termékek mellett a legfontosabb a vásárlói bizalom fenntartása, amelynek elnyerése hosszas folyamat, de megtartása még nagyobb felelősség. Ebben nyújtanak biztosítékot a minőségi tanúsítványok, mint a KMÉ-védjegy, amely garantálja a termékek magas színvonalát, minőséget és értéket ad a fogyasztók számára.
A cikk megjelenését az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. támogatta. (x)
Mikorrhiza: egy hasznos szövetség a földeken
A talajösszetétel fontossága egyre nagyobb fókuszt kap a gazdálkodásban. Bár továbbra is fontos a foszfor- vagy éppen nitrogéntartalomra helyezett hangsúly, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, legalább ugyanilyen számottevő a mikroorganizmusok jelenlétére fordított figyelem. Például a baktériumokkal és gombákkal kötött szimbiotikus szövetség a gazda előnyére is válhat. A mikorrhiza akár szántóföldeken is jól teljesíthet, bár ez soktényezős, egyelőre kísérleti fázisban lévő próbálkozás.
Számos természetes alternatíva van a terméshozam növelésére, ezek egyike a földek mikorrhizás beoltása. Ez a kiskerti művelésben már jó pár éve közkedvelt módszer, ám a szántóföldi kultúrák számára csak nemrég fedezték fel. Jó hír azonban, hogy odafigyeléssel kitűnő szövetséges lehet.
A pakisztáni Gujrati Egyetem kutatóinak egyik vizsgálata szerint búza esetében a 11-féle mikorrhizafaj kijuttatása öt kezelést követően szignifikánsan növelte a tábla termőképességét: magasabb lett a biomasszahozam, a búza tápértéke javult. Ráadásul a talaj termékenységét is javították, amely hosszú távon a gazdák műtrágya-kitettségét csökkentheti.
Biró Borbála talajbiológus professzor szerint amikorrhiza gombák a magasabb rendű növények 80%-ával, és így a legtöbb gazdasági növényünkkel is képesek jótékony szimbiózist létrehozni.
„Nem alakul ki a kapcsolat a főnövények közül például a káposztafélékhez tartozó repcével, ezért az oltás ennél nem javasolt” – nyilatkozta lapunknak a professzor, és azt is elmondta, hogy a szimbiózisra nem minden gazdanövénynek van ugyanolyan mértékű igénye. Ha pedig a talajtani vizsgálat kimutatja mikorrhiza fajok jelenlétét és kellő aktivitását, nincs mit pótolni. Ezeket figyelembe kell venni, mielőtt valaki mikorrhizában gondolkodna.
A termésnövelő hatás tényleges működéséhez az akadályozó tényezőket ki kell zárni, vagy optimalizálni kell ahhoz, hogy működhessen. Jól jár vele, aki a talaj szerkezetét javítaná fel. Biró Borbála szerint a hifafonalak képesek használni a talajok azon pórustereit is, ahová a gyökér már nem jut el, ezáltal a nem elérhető tápanyagok mikrobiológiailag feltárhatókká válnak.
„A gombafonalak olyan ragasztóanyagként működő nyálkát (glomalint) választanak ki, amelyek a talajszemcséket összetartják, összefűzik. Ezzel javul a talajok morzsalékossága, stabilabbá válnak az esőzésekkel, a talajpusztulással szemben. Kiemelhető még az is, hogy a talaj víztároló és szénmegőrző képessége is jobb lesz” – emelte ki a szakember.
Felhasználási tippek
A gombák és növények szimbiózisa a természetben emberi közreműködés nélkül is létrejön, ám mesterségesen is előidézhető például a nem megfelelően ellátott, esetleg az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt tápanyagszegény talajokban. Emellett a természetben előforduló mikorrhiza szövetségek a fungicidek használata miatt felbomlanak. A mikorrhiza oltóanyag akkor működik jól, ha vele párhuzamosan megkezdődik egy talajállapot-javítási metódus is.
Előfordul, hogy a szimbiózis egyensúlya felborul akkor is, ha a gomba tápanyagigénye nagyobb annál, mint amit a gazdanövény ki tud elégíteni. A jótékony együttműködéshez ugyanis a növénynek elegendő napfényre, a talaj megfelelő állapotára van szüksége.
„A mikorrhiza igen érzékeny a belvizes területekre, a talaj tömörödésére, az erősen agyagos és nagyon kötött talajokra, a nagy sótartalomra. Ekkor a felhasználás nem hozhatja meg az elvárt termésnövelést. Javasolható ugyanakkor”– mutatott rá Biró Borbála – „például egy olyan főnövény után, aminél az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gomba szimbiózisa nem alakult ki, vagy gombaölő fungicidek miatt kipusztult.”
Szántóföldeken és ültetvényeken
Már a hazai szántóföldeken is kísérleteznek a mikorrhiza gombák oltóanyagként történő felhasználásával és ennek a gyakorlatnak a gyors elterjedése várható országos szinten is. Viszont a mikorrhiza oltóanyag költséges. Hazai előállítású oltóanyag nem áll rendelkezésre, az engedélyezés pedig már ott akadályba ütközik, hogy az anyag összetétele nem stabil – a randomitás miatt itthon az előállítás nem támogatott.
Viszonylag egyszerűen hozzáférhető a külföldi oltóanyag, de már azért is drága, mert hektárra vetítve nagy mennyiségben, talajkilogrammonként legalább 1-2%-ban kellene kijuttatni a felső 20 cm-es termőrétegben, mondta Biró, aki szerint a talajművelési mód nagyon fontos tartópillér.
„Ha a mikorrhiza szimbiózis létrejött egy adott talaj-növény rendszerben, azt óvni, védeni kell” – hangsúlyozza a professzor.„A gombahálózatot felszakíthatja az intenzív művelés, a szántás, a talajbolygatás is, ami a hatásfok romlásához és a befektetett költségek hatástalanságához vezethet.”
Ha elmarad a folyamatok és a környezet optimalizálása, akkor a termés sem lesz kifogástalan. Vannak olyan kukoricatermelők, akiknek az oltóanyag alkalmazása nem hozta vissza az árát, Biró véleménye, hogy ez pont a szükséges körülmények biztosításának hiánya miatt törtönik.
Egyelőre leginkább a szőlőtelepítésnél alkalmazzák ültetvényeken az arbuszkuláris mikorrhiza gombákat, itt szintén szakszerűen kell alkalmazni az oltóanyagot. „A szőlővesszőnek előbb ki kell hajtania, levelekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a fotoszintézissel a növény asszimilátumokhoz jusson. Csak az így létrejött szerves anyagokkal tudja saját magát és a gombát is táplálni.
Ha a szimbiózis túl korán alakul ki, úgy a még fejletlen növényke megsínyli az elhamarkodott oltást, amit csak egy újabb vegetációs időszak múlva heverhet ki. A kölcsönösen előnyös kapcsolat mindkét szimbionta fél számára, de a gazdának is kulcsfontosságú” – húzta alá a szakember.
Több tápanyag parányi fonalakkal
A mikorrhizák hifa fonalai a gombák micéliumának láthatatlanul vékony részei, ezek azok, amelyek föld alatt mélyen elágazva beborítják a növény gyökerét, ezáltal a növény nagyobb felületen tud felvenni vizet és abban oldott ásványi anyagokat.
Ez a szimbiózis az anyanövény és az úgynevezett arbuszkurális mikorrhiza gombák között létrejött, kölcsönösen hasznos kapcsolat. Együttélésük biztosítja a gomba életét, valamint az anyanövény jobb tápanyag-ellátottságát és tűrőképességét. A mikorrhizák természetes úton is a talaj részei lehetnek, viszont a gombaölő szerekkel kiölt talajokban érdemes mesterségesen pótolni őket.
Jól jár a gomba és a gazda is
Megéri a szimbiózis a gombának, mert a növényi fotoszintézisnek köszönhetően szerves anyagokhoz jut. Cserébe pedig a gomba micélium-hálózata a mélyebb rétegekből is felhozza a növényeknek szükséges tápelemeket. A kapcsolat megsokszorozza a növény ellenálló képességét a talaj összetételével, az aszállyal és akár a betegségekkel szemben is, a gazda pedig nagyobb termést takaríthat be.