
Aktuális
Kiváló minőségű tejtermékek minden napra
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.
A Sole-Mizo Zrt. tejtermékein is megtalálható a minőség garanciájának jele
A Sole-Mizo Zrt. neve egyet jelent a minőséggel és tradícióval. A vállalat négy magyarországi gyárába évente 400 millió liter tej érkezik be, amelyet 1200 dolgozó közreműködésével dolgoznak fel. A márka hosszú évek óta meghatározó szereplője a hazai tejiparnak, és ezt erősíti tovább a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy, mely már hat Mizo terméken is megtalálható.
„A Mizo márka régóta ismert a fogyasztók körében, de a KMÉ-védjeggyel szerettük volna még inkább megerősíteni a bizalmat és a minőség iránti elkötelezettségünket” – mondta Csósza Beáta, a Sole-Mizo Zrt. kiemelt minőségbiztosítási vezetője.
Milyen termékek kapták meg a KMÉ-védjegyet?
Jelenleg a Sole-Mizo Zrt. hat Mizo terméke büszkélkedhet a minőségi tanúsítvánnyal:
- 3 - féle Mizo UHT tej
- 2 - féle Mizo trappista sajt
- 1 Mizo félzsíros rögös túró
A vállalat célja, hogy a jövőben további tejtermékekre is kiterjessze a minősítést, hiszen a védjegy nemcsak elismerés, hanem garancia is a fogyasztók számára.
Hogyan nyerhető el a KMÉ-védjegy?
A KMÉ-védjegy megszerzése szigorú ellenőrzési folyamaton alapul. A teljes gyártási lánc – a csomagolóanyag beérkezésétől kezdve a késztermék előállításán és raktározásán át a kiszállításig – folyamatos felügyelet alatt áll.
„Nem elég egyszer megfelelni a KMÉ követelményeinek. Minden nap úgy dolgozunk, mintha újra és újra bizonyítanunk kellene. A minőségellenőrzés minden egyes lépésben jelen van” – magyarázta Csósza Beáta.
A védjegy megszerzése bizonyíték arra, hogy a Sole-Mizo termékei folyamatosan és garantáltan magas színvonalat képviselnek.
A védjegy előnyei a fogyasztók és a gyártók számára
A vásárlók egyre tudatosabban választanak tejtermékeket, és egy minőségi tanúsítvány nagyban befolyásolja a döntésüket.
„A KMÉ-védjegy birtokában a fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak a termékeink felé, hiszen tudják, hogy ez egy ellenőrzött, magas minőségű terméket jelent” – tette hozzá Csósza Beáta.
A Sole-Mizo Zrt. szerint a védjegy nemcsak a fogyasztók számára jelent garanciát, hanem a gyártóknak is megéri törekedni rá. „Tehát ezért tudom ajánlani más gyártóegységeknek is a KMÉ-védjegy használatát, így hat védjegy tulajdonosként, mert a fogyasztók számára ez egy hozzáadott előnyt jelent” – hangsúlyozta a minőségbiztosítási vezető.
A Sole-Mizo Zrt. továbbra is a minőségre és a folyamatos fejlődésre összpontosít, a termékei pedig minden nap megfelelnek a legmagasabb elvárásoknak.
A cikk megjelenését az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. támogatta. (x)
Sok dolga lesz a mesterséges intelligenciának az agráriumban
Lerövidül a növénynemesítés ideje, jóval kisebb mennyiségű műtrágya terheli a termőföldeket és kevesebb humán erőforrás szükséges a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Nyitottabbá kell tenni a hazai gazdákat az AI (artificial intelligence), azaz a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokra, mert még a kisebb gazdaságok is jelentős pénzt és időt takaríthatnak meg a segítségükkel – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) kutatói szerint. Ugyanis a mesterséges intelligencia ma már minden tudományos területen, így a mezőgazdaságban is megjelent.
Bár a hazai szabályozást még finomítani kell, egyre több mesterséges intelligencia alapú eszközt használnak már a magyar mezőgazdaságban is. Noha a drónok működését is szigorúan szabályozzák itthon, ma már pilóta nélküli eszközök vizsgálják a magasból az aszálykárokat, vagy ezek segítségével állapítják meg egy-egy földterület tápanyagigényét. „A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa.
Tapasztalatai szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is gyorsabb és pontosabb lett, míg korábban ez a munka jóval több időt igényelt.
Gyorsabb nemesítés
A növénynemesítésnél szintén kiemelte az időfaktort Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Egy új fajta kinemesítéséhez, mire az a piacra kerül, tíz esztendő szükséges. Az AI segítségével ezt akár 6-7 évre lehet csökkenteni. „Bár a 3-4 év nyereség nem tűnhet soknak, de ha hozzávesszük, hogy közben nagyságrendekkel kevesebb keresztezésre, valamint kevesebb vegyszerre van szükség, így valóban rengeteg költséget takaríthat meg a nemesítés folyamata során a mesterséges intelligencia” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
„Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó, összetett adathalmazok elemzésére” – tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, egyben a HUN-REN AI-nagykövete is.
Optimalizáció
Hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni a gépi tanulási algoritmusok, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
Noha egyre több cég kínál AI-alapú szolgáltatásokat a kisebb területtel rendelkező gazdáknak is, még mindig nem elég nyitottak az új technológiák iránt a hazai termelők.
„Az AI-nak nehéz legyűrnie az évtizedes berögzüléseket. Sok gazdálkodó megszokásból juttat ki annyi és olyan műtrágyát, amit jónak gondol, anélkül hogy döntését például talajvizsgálati adatokra és megbízható szaktanácsadási rendszerre alapozná. Pedig az AI segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott szerek mennyisége, ami mindenkinek jó: a földnek, a fogyasztónak és nem mellékesen a gazdának is” – mondta Hollós Roland.
Adatokkal szántani, vetni? Ez már a mezőgazdaság 4.0
A precíziós gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszer, amelynek alapja, hogy minden munkafolyamatban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a gazdálkodó.
A precíziós gazdálkodási technológiák biztosítják az egyes területek azonosítását és a rajtuk fellépő változások kezelését. Ez teszi lehetővé a gazdák számára, hogy hatékonyabban használják fel a vetőmagokat, műtrágyákat, növényvédő szereket, és ezzel növeljék a hozamukat. A korszerű technológia teszi lehetővé a gazdák számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, ráadásul az erőforrások észszerűbb felhasználása a környezet védelmét is elősegíti.
Számos technológiát fed le a precíziós gazdálkodás. Az egyik terület a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS, mint a GPS és a Galileo), amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat vetéskor, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális térképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait.
Hasonlóképpen a drónok és a műholdak segítenek figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők segítenek meghatározni a hőmérsékletet, a nedvességet, a légnyomást – és tucatnyi egyéb terepmutatót. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők és elősegítik a gazdaság hatékonyabb működtetését is.
Hektáronként kétmillió
Hazánkban már jelen van a „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új gép képes az adatgyűjtésre, de a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek megfelelően. Viszont kihasználtságuk nem haladja meg a 25-30 százalékot, sőt a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.
Gondoljunk bele, hívták fel a figyelmet a Haszon Agrárnak nyilatkozó szakemberek: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2–2,5 millió. Ez száz hektáron 200–250 millió(!) adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell.
Amerikából jöttem
Már az 1980-as években megjelent a precíziós gazdálkodás koncepciója az Egyesült Államokban. Ugyanis a kutatók elkezdtek talajmintákat venni és elemezni, majd az ebből származó eredmények alapján határozták meg a különböző arányú műtrágya-kijuttatásokat. Azonban a precíziós gazdálkodás csak az elmúlt években kezdett elterjedni.
A legtöbb technológia nagyon új és különleges készségeket igényel, mert előzetes háttérismeret nélkül nem lehet elemezni egy-egy tábla műholdas képét. A speciális berendezések és szoftverek drágák, ezért azokat gyakran csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak. Viszont léteznek már ingyenes alkalmazások is, amikhez csak egy okostelefonra és internetre van szükség, hogy belekezdjen az ember a precíziós gazdálkodásba. Mint minden más technológia, ez is fejlődik, olcsóbbá és könnyebben használhatóvá válik.
A létavértesi Bigecs Farm Kft. legújabb sertéstelepén a takarmányozás terén dolgoznak precíziós technológiával. „Két olyan pont van a telepen, ahol új technológia beépítésével nyomon követhetően tudjuk etetni az állatokat. A kapott adatok kiértékelése után pedig megfelelő döntéseket hozhatunk” – mondta a társaság ügyvezetője, Bakó György.
EGY olyan etetőrendszer működik a fiaztatóban, ahol ha az orrával megbök egy kis pöcköt az állat, le tud hívni magának egy falatnyi (60 gramm) takarmányt. Be lehet állítani, hogy két próbálkozás közt mennyi idő teljen el, tehát a koca nem tudja extrém rövid idő alatt megszerezni a napi adagját.
Azt is szabályozhatják, hogy a különböző paritású állatok – hányszor fialt, mennyi idős, hány malaca van – mennyi takarmányt kapjanak. Az is beállítható, hogy milyen ütemben kérheti le a napi takarmányát az állat. Nyomon tudják követni, hogy a jószág az előre meghatározott paritásának megfelelően előírt takarmányból mennyit fogyasztott. Ezt a teremben különböző színű ledek jelzik: ha a 0-40 százalékát, akkor piros lámpa ég, ha 40-80, akkor narancssárga, ha 80-100, akkor zöld, ha 100-160, akkor pedig lila lámpa világít.
Zsebre megy a játék
Számos ország példája mutatja, hogy érdemes váltani precíziós gazdálkodásra, mivel ez a fajta gazdálkodás manapság már egyre inkább támogatott és nyereséges. Például a precíziós gazdálkodási technológiának köszönhetően az amerikai gazdák évente átlagosan 11–39 ezer dollárt (3,4-12 millió forint) tudnak megspórolni.
Fehéroroszországban felvett adathalmazokból az is kiderült, hogy a vetés átlagos átfedése 27 centiméter, amit sokan figyelmen kívül hagynak, tehát vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert pazarolnak. Ebből adódóan akár több tízezer dollár veszteségük is keletkezhet. Ez a kiesés a precíziós gazdálkodással kiküszöbölhető lenne. Összegezve, minél előbb vág bele valaki a precíziós gazdálkodásba, annál hamarabb versenyképesebbé válik.
Vetőárokban a mag
Magyarország legszebb birtokának választották 2019-ben a derecskei Bold Agro Kft.-t. Itt a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós technológiai megoldásokat. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a magok talajba helyezését nagyon pontosan végzi el.
Szelektív elektromos meghajtás teszi lehetővé a soronkénti elzárást, valamint a tőszám beállítását. A vetőkocsi nyomásállítása pedig a kocsikat egymástól függetlenül, a talajállapotnak megfelelően nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen.
A lehordószalag (speed tube) segítségével a mag nem leesik a vetőárokba, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ez lehetővé teszi a nagy sebességű vetést. Több talajszonda is van a vetőgépen, ezek monitorozzák a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, lehetővé téve a differenciált vetést.
Műholdas térkép is készül a bevetett tábláról, amin visszakereshetők és lokalizálhatók a vetés részletei (duplázás, kihagyás). Szabó Viktor ügyvezető igazgató a Haszon Agrárnak elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, mert valós időben látják az erőgép monitorján megjelenő adatokat.
Ezek az élelmiszerek az egészséges táplálkozás alapjai
A FAO, az ENSZ élelmezésügyi szervezete egy 10-es élelmiszeralapanyag-listát tett közzé, ami iránymutatásul szolgálhat az egészséges táplálkozásra, a megfelelő vitamin- és ásványi anyag-bevitelre.
Így mérik a táplálkozás minőségét
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) közösen vált egy fenntartható fejlődési cél új indikátorának felelősévé, amely az alapvető étrendi változatosságot (Minimum Dietary Diversity, MDD) méri. Ezzel egy fontos hiányosság került pótlásra a 2-es számú cél – vagyis az éhezés felszámolása – és általánosságban a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításához - idézi a FAO közleményét az Agrárszektor.
A sokféleség – avagy az alapanyagok változatossága – az egészséges étrend alapja. A minőségi étkezés alapvető fontosságú a táplálkozásból fakadó problémák elkerülése, illetve az egészség, növekedés, fejlődés és jóllét támogatásához. A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik: a gyermekek (MDD-C indikátor) és a szülőkorú nők (MDD-W indikátor) esetében. Előbbiért a UNICEF, míg utóbbi nyomon követéséért a FAO lesz felelős. A nőkre vonatkozó indikátor, melyet a FAO partnereivel együtt alakított ki, egy egyszerű eldöntendő kérdéses indikátor, amely azt nézi, hogy az elmúlt 24 órában a 15 és 49 év közötti nők mekkora arányban fogyasztottak legalább ötöt egy tíz élelmiszer-alapanyagot tartalmazó listából.
Itt a lista
A 10-es élelmiszer-alapanyag lista a következő: gabonafélék, gyökérzöldségek, hüvelyesek (bab, borsó és lencse), magvak, tej és tejtermékek, hús és hal, tojás, leveles zöldségek, A-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek, egyéb zöldségek, és egyéb gyümölcsök.
Minél nagyobb azon nők aránya a mintában, akik elérik a határértéket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott lakosságon belül teljesül a nők elégséges vitamin- és ásványi anyag bevitele. A gyermekekre vonatkozó indikátornál is hasonló megközelítést alkalmaznak.
7 élelmiszer, ami hasznos a bélrendszernek
A bélrendszer egészségének egyik kulcsa a megfelelő étkezés. Az egészséges belek kedvező hatással vannak az alvásra, a hangulatra, sőt, más szerveinkre is. Emiatt különösen érdemes odafigyelni, milyen ételek fogyasztásával támogatjuk a bélrendszert. Egy korábbi cikkünkben felsorolunk néhány ajánlott élelmiszert. Ezek pedig a következők: édesburgonya, avokádó, ananász, joghurt, fokhagyma, chiamag, keserű zöldek (gyermekláncfű, rukkola). Bővebben a cikkben.
Hagyományos péksütemények kiváló minőségben, generációkon át
Az Aranycipó Kft. vajas fonott kalácsa elnyerte a KMÉ-védjegyet, amely a kiváló minőség és a hagyományos péksütemények iránti elköteleződést tanúsítja.
Tradíció és minőség a pékségben
A Pécsváradon alapított Aranycipó Kft. immár több mint harminc éve készít magas minőségű pékárukat. A családi vállalkozás napjainkban megfelel a legmagasabb élelmiszeripari sztenderdeknek, miközben a hagyományos kézműves technikákat is alkalmazza. A cég jelenleg több mint 20 kemencével rendelkezik, és közel 150 féle termékének elkészítésében 270 munkatárs vesz részt. A minőség iránti elhivatottságukat a frissen elnyert Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy is igazolja.
A KMÉ-védjegy elnyerése
Az Aranycipó Kft. 2024-ben hallott először a KMÉ-védjegyről, és azonnal megragadta figyelmüket a minőségi garanciát képviselő tanúsítvány. Vajas fonott kalácsukkal pályáztak a védjegyre, amelyet sikeresen el is nyertek. „Nagyon örültünk ennek az elismerésnek, hiszen ez nemcsak egy szakmai visszacsatolás, hanem azt is bizonyítja, hogy termékeink valóban kiemelkedő minőséget képviselnek" – mondta Büki László, az Aranycipó ügyvezető igazgatója.
Mitől különleges az Aranycipó vajas fonott kalácsa?
Az Aranycipó vajas fonott kalácsa hagyományos technológiával készül, főleg kézi feldolgozással, amely biztosítja a termék kiváló állagát és frissességét. Kiemelkedő vajtartalma garantálja a gazdag ízvilágot, és az alapanyagok gondos választásával a helyi termelők támogatására is nagy hangsúly kerül.
A jövő tervei
Az Aranycipó Kft.-nek a KMÉ-védjegy sikeres megszerzését követően további tervei is vannak. "Folyamatosan figyelemmel kísérjük a védjegy újításait, és szívesen pályáznánk a jövőben kovászos kenyérrel, valamint sós és édes péksüteményekkel is" – tette hozzá Büki László.
Az Aranycipó hitvallása szerint a minőségi termékek mellett a legfontosabb a vásárlói bizalom fenntartása, amelynek elnyerése hosszas folyamat, de megtartása még nagyobb felelősség. Ebben nyújtanak biztosítékot a minőségi tanúsítványok, mint a KMÉ-védjegy, amely garantálja a termékek magas színvonalát, minőséget és értéket ad a fogyasztók számára.
A cikk megjelenését az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. támogatta. (x)