Aktuális
Nincs kőbe vésve, sokat változhat még a bérlakás-törvény módosítása
Nem vonja vissza, de nem zárkózik el a módosításoktól az önkormányzati bérlakások értékesítésére kötelező javaslatot benyújtó Böröcz László. Az indítványt a gazdasági bizottsága elfogadta, így várhatóan júniusban az Országgyűlés elé kerül.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese által jegyzett törvénymódosító javaslat szerint rendkívül kedvezményes áron megvehetnék az önkormányzati és állami bérlakásokat a bérlők. A részletes feltételekről ITT írtunk, ITT pedig egy konkrét számítást is találsz.
Semmi sincs kizárva, minden építő jellegű javaslatot megvizsgálunk, az önkormányzatok szempontjait is figyelembe véve, a módosító indítványok megfogalmazására most lesz lehetőség
– nyilatkozta a Világgazdaságnak a politikus, hozzátéve, hogy szűkülhet az értékesíthető bérlakások listája, de véglegesen kizárni egyetlen bérlőt sem akarnak a kedvezményes rendszerből. Viszont azok a jellemzően a kétezres években épült önkormányzati bérlakások, amelyeket hitelből és állami támogatással finanszírozott beruházásból emeltek, csak az elidegenítési tilalom lejárta után válnak megvásárolhatóvá.
A képviselő nem zárkózik el az olyan garanciális elemek beépítésétől sem, amelyek igazságosabbá teszik a programot, de ehhez alapvetően két, egymással ellentétes álláspontot kell közelíteni egymáshoz. Az egyik az, hogy a kedvezményes vételi jogot bármilyen kritériumhoz, akár meghatározott idejű elidegenítési tilalomhoz kössék, a másik pedig, hogy a tulajdonukkal a leendő exbérlők is ugyanolyan szabadon rendelkezhessenek, mint bárki más.
Az indoklás
A több tízezres önkormányzati lakásbérlői társadalomban nagyon különbözők az élethelyzetek, és az látszik, hogy a bérleti jog ma fékezi a mobilitást. Bebetonozza a bérlőket a nehezen megszerezhető bérleti jog
– mondta a lapnak a képviselő.
Már júniusban a parlament elé kerülhet a javaslat, a következő három-négy hétben benyújtható módosító indítványokkal együtt. Az eredeti szándék – hangsúlyozta a képviselő –, hogy a lehető legtöbb családnak, illetve bérlőnek biztosítani tudják a saját otthonhoz jutás révén a lakhatás biztonságát. A javaslat szerint mindenféle bérlakás, azaz szociális és piaci bérű egyaránt megvásárolhatóvá válik, kivéve a szolgálati és a szükséglakásokat és azokat, amelyeket 2021. január elseje előtt bontásra vagy felújításra jelöltek ki. Böröcz László szerint a lakott bérlakások teljes körű privatizációjából befolyó bevételből az önkormányzatok fel tudják újíttatni a mintegy 20 ezer üres ingatlanjukat, amelyekkel később is gazdálkodhatnak.
A javaslat a szakmai, szociálpolitikai csattanások mellett pártpolitikai vitákat is kavart. Az ellenzékiek mellett kormánypárti önkormányzati vezetők is bírálták a tervezetet, amely szerintük keveseknek biztosít indokolatlan előnyt, miközben sokakat hoz hátrányba, padlóra küldi a bérlakás-rendszert.
Egy kis szakma
A szakmai mérlegeléshez az ingatlanpiaci elemeket tennénk hozzá. A csaknem 4,5 milliós magyarországi lakásállományhoz képest az a 70-80 ezer bérlakás, amely magántulajdonba kerülhet, nem számottevő mennyiség, és ezek biztosan nem jelennek meg egyszerre a kínálatban – ezt mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Világgazdaságnak. A bérlakások sajátos helyzetét mutatja, hogy az elmúlt harminc évben létrejött a bérleti jogok piacának szürke zónája, a bérleti jog ingatlancserével kombinált cseréje. Ha a tervezetből a jelenlegi formájában lesz törvény, akkor ez valószínűleg megszűnik.
