Hazánkban az 1960-as években az egyik legfontosabb ipari növénynek számított a kender: 80 ezer hektáron termesztették. Aztán a rendszerváltás után drámaian csökkent a vetésterület, 2007-re szinte teljesen megszűnt az ipari kendertermesztés.
Ismét a figyelem középpontjába került a kender mint sokoldalúan használható és fenntartható alternatív alapanyag. Ugyanis ebből származik az egyik legerősebb rostféle, magjának pedig nagy a tápértéke (emberi és állateledelként).
Gyors növekedése és alacsony víz- és vegyszerigénye lehetőséget ad a környezeti hatások csökkentésére, szén-dioxid megkötő képessége jelentős. Az erózió ellen is védelmet nyújt, mivel erős gyökérzete stabilizálja a talajt. Talajtisztító hatásán felül a nehézfémektől is mentesíti a földet. A betakarított kender pedig – ha végképp nem kell ipari felhasználásra – eladható biomasszának vagy zöldtakarmánynak.
Fémzárolt vetőmag ajánlott az ipari kender termesztéséhez. Alapvetően egy nemzeti és egy európai fajtalista áll rendelkezésre kendermagból, ezekben szerepelnek azok a 0,3% THC-tartalom alatti fajták, amelyek termesztése engedélyezett Európában. A szabályozás az ipari kendernek védettséget ad, és ezekből a fajtákból, ha akarnának, sem tudnának kábítószert előállítani.
Érdemes megtervezni az ipari kender vetését, mert hiány adódhat például a rostban gazdag fajtákból. Ősszel viszont széles – és kedvezőbb árú – repertoárból lehet választani. A szakértők a francia és a magyar rostkenderfajtákat is erősnek tartják, ám a mieink kifejezetten drágának számítanak a piacon.
Nagy a fluktuáció a magyar kendertermesztésben – állapítja meg Csapó György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) Külhoni Kutatási Hálózatok Igazgatóságának főosztályvezetője. A szakember elmondta, tavaly rendkívüli módon visszaesett a kendertermesztés, mert a pandémia és az orosz–ukrán háború is „a stabilabb megélhetést jelentő kultúrák felé terelte a gazdákat”.
Ezzel szemben a kenderre szakosodott feldolgozó cégek száma nőtt. Főként az élelmiszeripar és az állateledel-ipar ismerte fel a kenderben rejlő lehetőségeket, valamint a hazai építőipar is egyre erőteljesebben támaszkodik a kender alapú termékekre. Csapó kiemelte, a papír- és textilipar kevésbé hasít, mert géppark- és megmunkálásigényes a feldolgozás, miközben a kereslet csekély.
A nagyobb volumenű termesztéshez a tudásmegosztás optimalizálásán túl Csapó szerint arra is szükség van, hogy a jogszabályi kereteken módosítsanak. Az ugyanis nem járja, hogy az élelmiszert termesztő kendergazda fenyegetve érezze magát a droghatóságoktól.
Fontosnak tartja, hogy jogilag minél előbb elkülönítsék a drogkendert és az ipari célú felhasználásra szánt magkendert és rostkendert. Jelenleg a kender üldözött „fogalom”, ami nagyban megnehezíti ennek az értékes ipari növénynek a termesztését. „Eddig sem volt feltétlenül könnyű például az online marketing a különböző drogellenes szabályozások miatt. Viszont amikor éppen ezek kezdenek enyhülni, akkor a jogszabályok szigorodnak Európa szerte” – mutat rá a szakember.
