Az ázsiai lódarázs első egyedeit tavaly augusztusban találták meg Kimlén, egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen.
Az ázsiai lódarázs közvetlen kártétele mezőgazdasági szempontból leginkább a méhészeti, szőlészeti és gyümölcstermesztő ágazatot érinti. Az ázsiai lódarázs táplálékának kétharmada a mézelő méhek közül kerül ki, és egy-egy fészek létrejöttéhez nagyjából 12 kg rovar elfogyasztása szükséges, ami azt jelenti, hogy az érintett rovarfaunát illetően jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható.
Megtalálni a szekunder fészket
Az ázsiai lódarázs a tavaszi fészkeit jellemzően ember által épített létesítményekben helyezi el. A kolóniák többsége azonban – a hazai lódarazsakkal ellentétben – a nyár folyamán átköltözik ezekből a fészkekből a legfeljebb 200 méter távolságban épített másodlagos, úgynevezett szekunder fészkekbe. Innen több száz leendő királynőt is kibocsátanak az ősz folyamán, és ezeket a fészkeket rendkívül nehéz időben megtalálni. Ennek oka, hogy ezek többnyire magas fákon, a lombkorona takarásában találhatók - írja a Magyar Mezőgazdaság lap.
A fészkek hatékony megkeresésében a rádiótelemetria jelenthet megoldást, aminek kulcseszköze a darázsra rögzíthető jeladó.
Magát a jeladót egy iránymérő vevő segítségével követik nyomon a kutatók. Bár az alapelv nem új, azonban az ázsiailódarázs-fészkek megkeresésére optimalizált technika csak 2018 óta létezik, mivel egy 0,2 g-nál kisebb tömegű és relatív nagy hatótávolságú jeladó elkészítése és alkalmazása számos technikai kihívást rejt magában.
Súlyos bírság is lehet a kerti darázsirtásból
Korábban írtunk arról, hogy kevesen tudják, hogy van néhány darázsfaj hazánkban, aminek az irtása jogszabályba ütközik. Gyakorta találkozhatunk velük akár a saját kertünkben is. Szakképesítéssel rendelkező rovarirtó felismeri ezeket a fajokat és ilyenkor bizony a megrendelő kérésére sem végez irtást!
Néhány példa védett darazsakra:
- Pompás útonállódarázs
- Óriás-tőrösdarázs
- Pompás fémdarázs
- Szöcskeölő darázs
- Nagy smaragdfémdarázs.
