Idénre a dióburok-fúrólégy populációja erősen visszaszorult: a természetes ellenségek – például fürkészdarazsak – jelenléte és a hatékonyabb növényvédelem sokat segített. A termés gyengeségéért most nem a rovar, hanem az időjárás a felelős: az áprilisi fagyok, a perzselő nyári forróság és a hosszan tartó aszály sok ültetvényen szó szerint „megsütötte” a diót a fán. Egy alsónyéki gazda szerint harminc év alatt még nem volt példa arra, hogy a napnak kitett ágakon ennyire tönkremenjen a termés. A családi gazdaság, amely ökológiai módszerekkel dolgozik, idén gyenge hozamra számít; a kieső fákat olyan kaliforniai fajtákkal igyekeznek pótolni, amelyek talán jobban bírják a szélsőséges klímát.

Somogyból ezzel szemben kifejezetten jó hírek érkeztek: Lengyeltóti külterületén, Közép-Európa legnagyobb, 200 hektáros dióültetvényén egészséges és szép diót szüretelnek. Bár az aszály itt is visszafogta a növekedést, a dióbél világos és telt maradt, a gazdaság pedig 250 tonna száraz dió betakarítására számít, ami meghaladja a tavalyi mennyiséget. A jó eredményt a pontosan időzített növényvédelem mellett az is magyarázza, hogy a térséget elkerülte a dióburok-fúrólégy, írja az Agroinform.hu.

A szüret módja nemcsak az idei, hanem a következő évi termést is befolyásolja. A régi szokáshoz híven saját kertjükben sokan még ma is sokan bottal verik le a diót, ám ezzel komoly károkat okoznak a fának: a sérült ágak csökkentik a termőképességet és megnyitják az utat a betegségek előtt. A helyes módszer, hogy megvárjuk, míg a zöld burok megreped, ilyenkor ugyanis az ágak óvatos rázására magától lehullik a dió. Érdemes ponyvát teríteni a fa alá, hogy a termés könnyen összegyűjthető legyen. A leszedett diót azonnal meg kell tisztítani a burkától, majd szellős helyen szárítani; ha nehezen válik le a burok, egy napig zárt zsákban tárolva könnyebben eltávolítható.

A dióburok-fúrólégy elleni védekezés továbbra is fontos: a sárga ragacslapok segítenek jelezni a jelenlétét, a lehullott, fertőzött diót pedig el kell égetni vagy máshogy megsemmisíteni, különben a lárvák tovább fertőznek. A talaj gereblyézése és takarása szintén csökkenti a kikelés esélyét, nagyobb ültetvényeken pedig a rendszeres, kéthetenkénti permetezés is ajánlott.