Az előttünk álló napokban is marad a változékony időjárás, de a várt nagyobb eső nem érkezik meg. Csapadékra a jövő hét közepéig elszórtan van esély, addig összességében csak kisebb körzetekben hullhat 10 mm-t elérő mennyiség, keleten így továbbra sem enyhül az aszály. A hőmérséklet a hét végéig még késő nyáriasan alakul kivéve ma a dunántúli tájakat. A jövő hét elején közel 10 fokos lehűlés érkezik erős északnyugati széllel - írja a Hungaromet.

Ennyi csapadék hullott

Az előző héten szerdán délután érkezett egy hullámzó frontrendszer, mely eleinte csak kevés csapadékot hozott, majd pénteken érkezett nagyobb mennyiség, de csak az ország északnyugati felére. A hét végén és hétfőn még előfordult kisebb eső, zápor, így összességében a nyugati részeken többnyire 15-30 mm eső esett, míg keleten, szinte az egész Tiszántúlon jellemzően 3 mm alatti mennyiség, azaz szinte semmi sem hullott. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege ezzel együtt is többnyire 20-50 mm-rel elmarad a sokéves átlagtól. A 90 napos csapadékösszegben pedig 100-180 mm a hiány az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest.

Az elmúlt napok csapadéka a Dunántúl nyugati részén a talaj felső 20-30 cm-es rétegét átnedvesítette. Hazánk délkeleti felén azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20% között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában.

1
Helyzetkép a szántóföldről

A kukorica és a napraforgó jellemzően teljesen elszáradtak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál, utóbbi nagyobb része már a magtárakban.
A repce vetéséhez nyugaton idén elő lehetett készíteni a talajt és a keléshez is megkapta a növény a szükséges csapadékot. Ezzel szemben Heves, Borsod és Szabolcs vármegyékben a túl száraz talaj továbbra is akadályozza mind a talajelőkészítést, mind a vetést, mind a kelést.

Az elmúlt héten a Dunántúlon sokfelé jelentősen mérséklődött az aszály, de az Alföld döntő részén továbbra is a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van. Az április 1-től tartó időszak (összesen 169 nap) 85%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap Pest (154) és Hajdú-Bihar (152) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (76).

2