A minőség fontosságát mindenki megtapasztalhatja/megtapasztalhatta a saját bőrén. Jelen cikkben nem szaktanácsot akarunk adni, hanem sokkal inkább a figyelmet szeretnénk felhívni és rávilágítani az egyes, felhasználásukat, elnevezésüket, fizikai megjelenésüket tekintve hasonló termékek közötti lényeges különbségre. Ugyanis ezek lehetnek azok az apróságok, melyek akár el is dönthetik, hogy melyik műtrágyát vásároljuk meg, használjuk fel, illetve, hogy a kiválasztott és felhasznált műtrágya mennyi nyereséget hoz vagy csupán veszteséget termel.
A Pétisó több mint 90 éve gyártott, eredeti magyar termék. Célunk, hogy olyan hatékony nitrogén-utánpótlást biztosító műtrágyával támogassuk a mezőgazdaságot, amely a növények tápanyagellátása mellett a talaj kémhatásának megőrzését is szem előtt tartja. Az utóbb említett funkciót a termék a mai napig tökéletesen betölti, hála rendkívül magas, 228 kg/t, dolomittartalmának. A savanyú talaj számos ok miatt kedvezőtlen a növénytermesztés számára. Többek között azért, mert a savanyú talajból kevesebb tápelemet tud felvenni a növény, ez jelenthet kb. 50% foszfor, 23% nitrogén és 23% kálium veszteséget, ami a talaj kémhatásától függően akár több is lehet. Ha ezt pénzben szeretnénk kifejezni, akkor egy hektáronként 150 kg nitrogén, 50 kg foszfor és 80 kg kálium dózis esetén a tápelemek nem hasznosulásából származó veszteség kb. 40 000 Ft/ha! Ezt a veszteséget számos tényező is okozza. Elsősorban a savanyú talajban lelassul a nitrifikáció, romlik a talaj természetes nitrogénszolgáltató képessége, csökken a talaj természetes, baktériumok általi nitrogénkötő képessége, a növény kevesebb nitrogénhez jut. A talajban ammóniumionok halmozódtak fel, ami nagy mennyiségben, főleg aszályos időjárás mellett toxikus lehet a növényre. Nő a vas, alumínium és mangán oldhatósága, ami önmagában is fitotoxikus lehet, ráadásul a vas és az alumínium olyan erősen köti meg a foszfort, hogy azt a növények nem lesznek képesek felvenni.
A Pétisótól eltérően sok MAS típusú műtrágyában (más néven CAN) nem dolomitot (kalcium-magnézium-karbonát), hanem mészkőport vagy más, melléktermékből származó, kalciumtartalmú vegyületet használnak kalciumforrásként. Ezek azonban magnéziumot nem tartalmaznak.
A Pétisó fontos sajátossága, hogy a benne lévő dolomit nemcsak talajjavító anyag, de egyben kiváló kalcium- és magnéziumforrás is. A kalcium és a magnézium elsődlegesen a növények szerkezetének fenntartásában, az anyagcserében és az energiaellátásban játszanak elengedhetetlen szerepet.
A kalcium a sejtfal és a sejtmembrán legfontosabb alkotóeleme, biztosítja a sejtek stabilitását és szilárdságát. Segíti a gyökerek és a hajtások hosszirányú növekedését, valamint az osztódószövetek működését. Szerepet játszik a szénhidrát- és nitrogén-anyagcserében (fokozza a nitrifikációt), és növeli a növény betegségekkel és stresszel szembeni ellenálló képességét.
A magnézium a zöld színtest (klorofill) molekula központi építőeleme, hiányában a fotoszintézis és a fényenergia megkötése pamacsosan vagy teljesen leáll. Számos fotoszintézisért és légzésért felelős enzim aktivátora, valamint segíti a foszfor szállítását és hasznosulását. Részt vesz a szénhidrát-, zsír- és fehérjeszintézisben, valamint a nitrogén-asszimilációban. Ezen kívül fontos szerepe van a káros UV-sugárzás elleni védekezésben, a hőstressz csökkentésében. Lényeges továbbá, hogy a fontosabb szántóföldi növénykultúrák hektáronként, hozamtól függően 30–80 kg/ha magnéziumot vesznek fel. Savanyú talajokból a kalcium és a magnézium nehezen felvehető, laza talajokból pedig könnyen kimosódik. Rendszeres pótlásuk tehát elkerülhetetlen! A kalciumot és magnéziumot is tartalmazó Pétisó pedig egyszerre biztosítja a növények számára a nitrogén, a kalcium és a magnézium utánpótlását.
Ezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a Pétisóban lévő dolomitpor egyedülállóan finom szemcsék formájában van jelen. A felhasznált dolomitpor átlagos szemcsemérete <40 μm, mely így rendkívül nagy fajlagos felületének köszönhetően a kalcium és a magnézium hatóanyagok gyors és jó hasznosulását eredményezi. Ez tehát azt jelenti, hogy míg 56 kg (ennyi dolomit van 250 kg Pétisóban), 1 mm szemcseméretű dolomitpor fajlagos felülete 120 m2, addig 250 kg Pétisóban lévő 40 mikrométer szemcseméretű dolomitpor fajlagos felülete kb. 3000 m2! Más nézőpontból, a reakcióképesség tekintetében a 250 kg Pétisóban lévő dolomit reaktivitása 1400 kg 1 mm szemcseméretű dolomittal egyenértékű.
Mindez amiatt lényeges, mert minél nagyobb egy anyag fajlagos felülete, annál reaktívabb, könnyebben, gyorsabban lép reakcióba. Mivel a dolomitban lévő kalcium és magnézium erősebben kötődik a talaj kolloidjaihoz, mint pl. az egy vegyértékű kálium, akár jelentős mennyiségű egy vegyértékű tápelemeket (pl. kálium, ammónium stb.) képes onnan leszorítani, azaz a növény számára felvehetővé tenni.
Habár gyártjuk a karbamidot és az ammónium-nitrátot is, azok használatát nem javasoljuk. Ennek okai a következők. Mind a karbamid, mind pedig az ammónium-nitrát savanyítja a talajt, melynek számos káros (fentebb már részletezett) terméscsökkenést okozó hatása van. A savanyító hatás ellensúlyozásához meszezőanyagot kell kijuttatni, ami többletköltséget jelent.
Mindemellett, a Pétisótól eltérően sem a karbamid, sem pedig az ammónium-nitrát nem tartalmaz a növény számára nélkülözhetetlen és nagy mennyiségben szükséges kalciumot és magnéziumot. Mindezek mellett a karbamidból származó ammónia jelentős része, akár 70%-a is elillanhat a levegőbe, ami nemcsak hatóanyagveszteséget, de környezetszennyezést is okoz.
Szerző: Dr. Varga Csaba, szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs, Nitrogénművek Zrt.
További információk:
https://www.genezispartner.hu/
https://www.facebook.com/nitrogenmuvekgenezis
https://www.instagram.com/nitrogenmuvek_genezis/
https://www.linkedin.com/company/nitrog%C3%A9nm%C5%B1vek-ltd/posts/?feedView=all
