Minden-mindennel összefügg
Azért, mert globális élelmiszer infláció egyik legnagyobb hajtóereje a műtrágyaköltség. Az alapanyagköltség emelkedése miatt egyre-másra állnak le a műtrágyagyárak, vagy csökkentik termelésüket. Ehhez a szállítás nehézségei és költségének ugrásszerű emelkedése is hozzájárulnak. A helyzet komplexitásának érzékeltetésére említem, hogy a Fehéroroszország elleni embargó érinti az ottani nagyüzem termelését is, mint ahogy Kína energiatakarékossági intézkedései miatt is csökkentek a műtrágyagyárak gyártókapacitásai. Az eset tökéletes példa a piacon való látás, a felkészültség hatalmas jelentőségére. Aki ugyanis számított arra, hogy az energiaárak jelentős emelkedés előtt állnak, és bevásárolt műtrágyából, komoly versenyelőnybe került. Beszéltem ma ilyen ügyfelünkkel. Joggal optimista a jövő évével kapcsolatban.
A magas műtrágyaárak miatti felhasználás-visszafogás leginkább a globális kukoricapiacon lesz érzékelhető, de a talajok állapotának romlását is felgyorsítja majd. Hangsúlyozom, a jelenség nem hazai, globális. Ha nem lesz gyors visszarendeződés, amire azért az orosz lépés ellenére sem szabad fogadásokat kötni, a nitrogén hatóanyag kínálatának szűkülését, további műtrágyaár emelkedéséket vetítek előre. Ez csökkenő kijuttatást és kisebb termést jelent. Ehhez a kukoricaterület csökkenése is keményen hozzá fog járulni. Helyére kisebb nitrogén igényű növények, vagy éppen más takarmánynövények kerülnek, hiszen a dráguló kukorica egyre nagyobb teret nyit nem csak az importnak, hanem például az árpának is. A kisebb kukoricatermés sem hazai jelenség lesz, ami a magas árak tartóssága felé mutat. Ezeken az árakon a feldolgozók, a felhasználók mozgástere beszűkül. Ez rendre koncentrálódást szokott maga után vonni. Pedig az állattartókat az ág is húzza. Ezt a pandémia okozta keresleti és szállítási zavarok, az állatjárványok, a szigorodó tartási szabályok, a helyettesítő termékek, és a sertéseknél például a csökkenő felvásárlási árak is okozzák, az emelkedő költségek és a munkaerőgondok mellett. Végső soron az emelkedő input és terményárak tovább kell, hogy guruljanak az értéklánc vége, a fogyasztó felé. Ezzel ugye az agráriumnak tartós gondjai vannak, de az inflációnak is további gerjesztője maradnak.
Ma mennyiért nem adod el a kukoricád?
Egyébként, információim szerint délről már gazdaságosan lehet behozni kukoricát az országba. Ez úgy történhetett meg, hogy elszakadtunk a nemzetközi piacoktól azáltal, hogy eltűntek az eladók a piacról. Kisebb termés, rosszabb minőség jellemzi a már zajló kukorica betakarítást. Az emelkedett hangulatban pedig napról-napra megy felfelé az ár. Ezt a gazdálkodók stabilabb tőkehelyzete, és tárolókapacitásai is segítik. Még jobb árakra számítanak.
Szép új világ
Meggyőződésem, hogy a pandémia idején kialakult új árszínvonal a világ élelmiszerpiacain tartósan velünk marad. Új korszakba léptünk. Az élelmiszerek felértékelődése tartós, de mögötte kemény átrendeződések is meghúzódnak. Árhullámok mindig is leszek, de a pandémia előtti szintek nem térnek vissza. Mégpedig azért, mert az időszakos áruhiányok, szállítási nehézségek akuttá váltak, és a gazdaság teljes spektrumát érintették és érintik. Ez pedig egy felfelé tartó árspirállá változott. Az egymást erősítő folyamatokat a félelem katalizálja. Félelem az ellátási nehézségektől, amit a kiugrott brit piac fényesen alá is támaszt. Tanulság: nem falakat kell magunk köré emelni, hanem versenyképes gazdaságot építeni, ami a szükséges szinten tartja az importfüggést. A már említett hangulati elemek is a tartós árváltozásokat erősítik. A harmadik érvem az új élelmiszerárszintek tartóssága mellett az új élelmiszerpiaci szegmensek szélesedése. A magas hozzáadott értékű, ma leginkább helyettesítő termékeknek titulált új típusú élelmiszerek leginkább az állati termék értékláncokhoz kapcsolódnak. Elnevezésükön el kell vitatkoznunk, de a piacok újraosztásában betöltött szerepük vitathatatlan. Piacuk az előrejelzések szerint 2030-ra a globális húspiac minimum 10 százalékának megfelelő szintre nőhet. Ahogy (a szakmai indokoltság határait feszegető jogszabályi szigorításokkal, politikai támadásokkal megerősített piaci tendenciák mentén) drágulnak a hagyományos termékek, lesznek ezek egyre versenyképesebbek. A kibocsátás növekedésével amúgy is csökkenő előállítási költségeik, és a rájuk aggatott környezetvédő címke hatalmas, koncentrált előállítói kört hoz létre. A helyüket kereső, megtérülést vadászó, befolyásos vagyonok itt jó talajra lelnek. Adja magát a párhuzam gépjárműgyártás világpiacának erőszakos átrendezésével az elektromos autózás irányába.
Rendkívüli időket élünk
A műtrágyaárak emelkedése olyan mértékű, ami önmagában képes a szántóföldi kultúrák, főként a szokásosnál gyengébb színvonalú kukoricatermés jövedelmét elvinni. A helyzet annak ellenére nem rövid távú jelenség, hogy a tőzsdei árak az orosz bejelentésekre elkezdtek korrigálni. Az emelkedések fent említett többi oka ugyanis továbbra is fenn áll. A tovaguruló hatások üzemenként eltérő hatással lesznek. Vannak nyertesek, akik időben beszerezték inputigényüket, és vannak vesztesek, akiknek az áremelkedések elviszik a jövedelmét. A gazdák fogják a fejüket és a készleteiket. A helyzet bebizonyította, mekkora hatalom az informáltság, a piaclátás, az előrejelzések ismerete. E téren mindannyiunknak van hová előre lépni. A precíziós gazdálkodás fogalmába bizony az aratás utáni műveletek is bele kell, hogy tartozzanak, a raktározás, értékesítés is.
