Nemrégiben tudományos bizonyítékokkal támasztották alá a regeneratív gazdálkodás létjogosultságát. A climatica.coop oldalon olvasható, hogy Madridban ismertette az első tudományos tanulmány eredményeit ebben a témában a Kutatási Központ az Ökológiáért és az Erdészeti Alkalmazásokért (CREAF) és az Ibériai Regeneratív Mezőgazdasági Egyesület (AAR).
Kutatásaik során ugyanazon a területen két éven át monitorozták és hasonlították össze a regeneratív és a hagyományos parcellákat. 2024 januárja és 2026 elejéig zajlott a projekt. Egyik legfontosabb következtetésük, hogy a regeneratív parcellák – egy átmeneti időszak után, amikor a talaj egészsége helyreáll – ugyanannyi élelmiszert termelnek, mint a hagyományos rendszer, és ezt hasonló vagy akár alacsonyabb költséggel teszik. Azaz: a regeneratív mezőgazdaság ugyanannyi élelmiszert termel, mint a hagyományos mezőgazdaság, többletköltség nélkül.
„Ez az eredmény azért fontos, mert megdönti azt a hamis érvet, hogy a regeneratív mezőgazdasággal nem lehet nagyüzemi szinten termelni. Mi mindig cáfoltuk ezt a nézetet, és most végre megvan hozzá a tudományos validáció is” – hangsúlyozta Javier Retana. Aki a Barcelonai Egyetem ökológia professzora, a CREAF kutatója és a projekt koordinátora.
Kiemelték a tanulmány eredményei közül a kutatók, hogy a regeneratív technikákkal előállított terményekben egyes tápanyagok koncentrációja nőtt, így kvázi egészségesebb élelmiszerek születtek. „Kevés olyan tudományos munka létezik, amely értékelte volna a regeneratív technikákkal előállított élelmiszerek tápanyagsűrűségét” – mondja Dolores Raigón, a Valenciai Műszaki Egyetem kutatója, táplálkozáselemzési szakértő.
■ Regeneratív parcellákon termesztve a tökfélék ásványianyag- és antioxidáns-tartalma nagyobb lett. A körték pedig az összes sav és cukor harmonikus koncentrációval tűntek ki. Vagyis kiegyensúlyozottabb ízű gyümölcsök teremtek, sem túl édesek, sem túl savasak.
■ A tökökhöz hasonlóan a regeneratív körték is nagyobb polifenol-tartalommal értek be, és kétszeres antioxidáns-kapacitással. „Ez mind hozzájárul a sejtek oxidatív stresszének csökkentéséhez és nagyobb védelmet nyújt a betegségekkel szemben” – húzza alá a szakértő. (Az oxidatív stressz a szervezet belső „rozsdásodása”, ha túl sok a szabad gyök és kevés az antioxidáns, a szabad gyökök elkezdenek roncsolni. Ez károsítja a sejtfalakat és a genetikai állományt.)
■ A Planeses nevű regeneratív tehenészet tejének aterogén indexe egyértelműen alacsonyabb volt, „Ez azt jelenti, hogy kevesebb olyan zsírsav van benne, amelyik az artériákban plakkok képződéséhez kapcsolódik” – tette hozzá a szakértő.
■ Még kedvezőbbek voltak az eredmények a regeneratív joghurt esetén: alacsonyabb aterogén és trombogén indexeket mutattak (ez utóbbi a vérrögképződésre való hajlamot jelzi a vérben). A tudományos magyarázat szerint ez egészségesebb lipidprofilt jelent, kisebb szív-érrendszeri kockázattal és vérrögképződéssel.
Az élelmiszereken túl a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a regeneratív gazdálkodás „nagyon pozitív hatással” van a talajra. Konkrétan a regeneratív talajban legalább 35%-kal több szén van, mint a hagyományos parcellákban.
„Hogy megértsük ennek az adatnak a fontosságát: becslések szerint, ha minden mezőgazdasági és erdőterület szénmegkötését évi 0,4%-kal növelnénk, az kompenzálhatná a mostani üvegházhatású gázkibocsátások egészét” – hangsúlyozta Sara Marañón, a CREAF kutatója.
Egy másik kulcsfontosságú adat a vízvisszatartás, ami 9%-kal magasabb a regeneratív parcellákon. „Ez azt jelenti, hogy árvíz esetén több vizet tudnak elnyelni, és aszály idején több a tartalékuk” – magyarázza Marañón.
A prezentáció során Ana Digón, az AAER elnöke bemutatott egy, a január eleji „végtelen” esőzések idején készült fotót két szomszédos parcelláról, de különböző modellekkel. Az egyik teljesen elárasztott volt, a termés tönkrement – a másik zöld maradt, vízfelhalmozódás nélkül, a „szivacsként” funkcionáló növényi takarónak köszönhetően.
Kiderül a tanulmányból az is, hogy a regeneratív modell jobban megőrzi a talaj mikroklímáját. „Ez nagyon pozitív, mert például csillapítja a hőmérsékletet melegben, és jobban megtartja a nedvességet. Azt láttuk, hogy nyáron akár 3,6 °C-kal is csökkenthető a talaj maximumhőmérséklete” – mondta Marañón.
A cikk teljes terjedelmében a Haszon Agrár magazin márciusi számában olvasható.
Olvasd el ezt is!
