A csaknem 10 milliárd forintot beruházás 14 hónap alatt készült el. Telekgerendáson kétezer férőhelyes kocafiaztató telep épült, Pusztaföldváron pedig a szaporulatnak malacnevelő telep, ezekkel 4000 koca tenyésztésére nyílt lehetőség. A két telephelyen mintegy 18 500 négyzetméter alapterületű épületegyüttes létesült, amihez 1750 teherautónyi betont fektettek le. Az épületek áramellátását napelemek biztosítják, míg az optimális hőmérsékletet – Magyarországon ma még egyedülálló technológiával – hígtrágyából visszanyert hővel biztosítják.
Sarusi-Kis Tamás a Haszon Agrárnak elmondta, a kulcsszó a mérethatékonyság, mert a sertéstartásnál egyre több olyan általános költség merül fel a működés során, amiket csak akkor lehet elviselhető szinten tartani, ha javul a termelékenység.
2017-ben váltott tulajdonost ez a magyar vállalkozás – akkor vette meg a FirstFarms Csoport –, de már 2010-ben az előző tulajdonosi kör is úgy látta, hogy menedzsmentet kell bővíteni. És egyre több olyan beruházást kell megvalósítani, ami konkrétan a termelés hatékonyságát nem növeli, de például környezetvédelmi, állatjóléti előírás miatt szükséges. Már ebben az időben megfogalmazódott, hogy az akkori 2000 kocás nagyságrend nem lesz elég mérethatékony, a tulajdonosváltással felgyorsult a terjeszkedés.
Sarusi-Kis Tamás arról is beszélt, a takarmánylogisztika és az állatlogisztikai összekapcsolódás miatt volt fontos 30 kilométeres körzetben létrehozni a telepeket. De a munkaerő-kockázatokat is mérsékli a távolság, ugyanis különböző helyeken osztja el a kockázatokat.
„A piac befolyásolására nagyon kevés eszközünk és lehetőségünk van. Ennek megfelelően nem is foglalkozunk túl sokat azzal, hogy a piac miként áll, hiszen azt a globális tényezők formálják. A takarmányárak sem helyben dőlnek el, azok is európai, illetve amerikai információk alapján alakulnak, a sertés ára pedig – európai központtal – Németországban dől el hétről hétre. Tehát alapvetően egy lehetősége van a termelőnek, ez pedig az, hogy a lehető legkedvezőbb önköltségen állítsa elő a terméket. Annak idején, amikor idejöttek a dánok, megkérdezték tőlük, hogy mi a siker titka. A válasz így hangzott: 30 százalékban genetika, 30 százalék technológia, 30 százalék menedzsment, 10 százalék szerencse” – foglalta össze az ügyvezető igazgató a sikeres sertéstartás receptjének négy összetevőjét.
A teljes interjút elolvashatod a Haszon Agrár magazinban.
Olvasd el ezt is!
