A szabály egyszerű: teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ha valaki nem érte el a 20 évet, de van legalább 15 év szolgálati ideje, akkor résznyugdíjra számíthat.
A nyugdíjkorhatár az évek során fokozatosan emelkedett, ezért attól függően, hogy ki mikor született, más-más életkorban vált jogosulttá:
- aki 1952. január 1-je előtt született, 62 évesen,
- az 1952-es születésűek 62 év és 183 nap után,
- az 1953-as születésűek 63 évesen,
- az 1954-es születésűek 63 év és 183 nap után,
- az 1955-ös születésűek 64 évesen,
- az 1956-os születésűek 64 év és 183 nap után,
- az 1957-ben vagy később születettek pedig 65 évesen érhetik el a korhatárt.
Van azonban egy másik lehetőség is: a Nők 40 nyugdíj. Ezt életkortól függetlenül meg lehet állapítani, ha az illető hölgy legalább 40 év jogosultsági időt szerzett. Jogosultsági időnek számít pl. a munkával töltött idő, a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások időtartama, és néhány más, ezzel egyenértékű időszak is. A részletes feltételekről itt írtunk.
Ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de csak 15–19 év szolgálati időt tud igazolni, akkor öregségi résznyugdíjra jogosult. Ez egy nem külön ellátás, hanem az öregségi nyugdíj csökkentett formája. Aki 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezik, annak nem jár öregségi nyugdíj – ebben az esetben más ellátási formák (például szociális ellátások) jöhetnek szóba. Bizonyos esetekben a hiányzó szolgálati idő megvásárolható, erről ebben a cikkben található bővebb információ.
A résznyugdíj igénylését a nyugdíjkorhatár betöltése előtt legkorábban 30 nappal kezdeményezhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. Erre több lehetőség van: ügyfélkapun keresztül elektronikus nyomtatvány kitöltésével, postán a megfelelő nyomtatvány elküldésével, személyesen a kormányablakban vagy a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálaton. Az eljárás során igazolni kell a szolgálati időt (munkaviszony, tanulmányi idő, gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok stb.), valamint a korábbi kereseteket, hiszen ezek határozzák meg a nyugdíj összegét.
A nyugdíj számításának alapképlete: havi nettó valorizált átlagkereset × szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó - ez itt olvasható. A szolgálati időnél minden év növeli a nyugdíj alapjául szolgáló százalékos mértéket. Aki például 20 év szolgálati időt szerzett, annak a nyugdíjalap 53%-a jár, míg 15 év esetén csak 43%. Ez a különbség jól mutatja, miért számít minden ledolgozott év.
Példa: tegyük fel, hogy valakinek a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresete 250 000 forint. 15 év szolgálati idővel a nyugdíjalap 43%-a jár, vagyis 50 000×0,43=107 500 forint – ennyi a nyugdíj havonta, ha 250 000 forint az alap. Húsz évvel számolva azonban a nyugdíj összege 132 500 forint. Látható, hogy a különbség jelentős: 5 év plusz szolgálati idő havonta közel 25 000 forinttal magasabb nyugdíjat eredményezhet.
Olvasd el ezt is!
