A biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már a bérleti szerződés feltételeinek tárgyalásakor tisztázni. A hazai lakásállomány csaknem háromnegyede ugyan biztosított, de az alkuszok tapasztalatai szerint a bérbeadott lakásokat ennél valamivel kisebb arányban biztosítják.
„Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérlemény nem biztosított, a bérlő is jogosult (a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett) lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra – magyarázza Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. – A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással, a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.”
Alapesetben a kapcsolódó költségek is így oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díjba és a rezsibe, így azt a lakáskiadó nem terheli a bérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.
A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbeadott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, ám ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs, vagy kevés vonzata van (egyes biztosítók minimális pótdíjat számítanak fel ilyen esetben). A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, vagyis az airbnb-re, illetve egy többéves lakásbérletre vonatkozó feltételek megegyeznek.
