Az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság azzal fenyeget, hogy lelassulnak a világ legnagyobb gyorsítójában folyó kísérletek: az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet felkészül részecskegyorsítóinak, köztük a Nagy Hadronütköztetőnek az esetenkénti leállítására is.
A francia–svájci határon található CERN Franciaország egyik legnagyobb áramfogyasztója. Működése 200 megawattnyi energiát igényel, ami majdnem harmada annak, amit a közeli Genf fogyaszt. Európa jelentős megszorításokkal néz szembe a téli fűtési szezon előtt, s az áramhiányhoz való alkalmazkodás jegyében hozott intézkedések között szerepel a gázadagolás, valamint egyes nagy energiafogyasztók leállítása is.
Idén, július 5-én, a 16 óra 47 perces indítás után újra proton-proton ütközést detektáltak a Nagy Hadronütköztető (LHC) Atlas detektorával, amellyel tíz évvel ezelőtt a Higgs-bozon részecskét is felfedezték: ez az esemény jelezte hivatalosan annak a hosszú szünetnek a végét, amely még 2018 decemberében kezdődött, hogy a Második Hosszú Leállás (Long Shutdown 2) keretében elvégezhessék a szükséges fejlesztéseket és javítási munkákat.
A Nagy Hadronütköztető minden egyes működési szakasza alatt (a mostani a harmadik ezek közül) egyre nagyobb és nagyobb energiával ütközteti a részecskéket és egyre több eseményt detektál, ezáltal folyamatosan emelkedik azoknak a megfigyeléseknek a száma is, amelyek potenciálisan új, korábban nem látott egzotikus részecskéket fednek fel, vagy a már valamennyire ismert elemek új tulajdonságaira világítanak rá. (Forrás: Rakéta.hu)
