A Wienerbergerhez tartozó, térburkolatokat és kerítésrendszereket gyártó Semmelrock kutatásában megkérdezett kertkapcsolatos ingatlanban élők csaknem kétharmada korrekt vagy épp nagyon jó, baráti viszonyt ápol a szomszédaival. 18%-uk „csak köszönőviszonyban” van velük, 13%-nak vegyesek a kapcsolatai, 2% pedig kifejezetten feszültnek, vagy egyenesen ellenségesnek írta le ezt a viszonyt.
„Minket is meglepett, hogy lényegében minden harmadik kertes ingatlantulajdonos úgy nyilatkozott, hogy szeretne teljesen elzárkózni a szomszédoktól, annak ellenére is, hogy a többség jó kapcsolatot ápol a környezetével. Kimondhatjuk tehát, hogy a kerítésválasztás és állítás nem feltétlen a rossz szomszédi viszonyokról szól, hanem a magánszféra védelme iránti természetes igényről” – értékelte az eredményt Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.
A magyarok a kerítéseknél nem keresik a kiskaput. 64% nyilatkozott úgy, hogy még sosem keveredett vitába a kerítés vagy a telekhatár miatt, minden tizedik azonban többször is átélt már emiatt feszültséggel teli pillanatokat.
A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a magyarok kerítést állítanak, akkor azzal aztán hosszú ideig nem is akarnak többet foglalkozni. A válaszadók 62%-a tartós és időjárásálló kerítést választott vagy választana magának, így ennél a termékkategóriánál az ár csak a fontossági sorrend második helyét szerezte meg (53%). A magyar vásárlók szerint a harmadik legfontosabb szempont a kerítések kinézete, ezt a válaszadók körülbelül harmada (35%) jelölte meg a kutatásban. A válaszadók fele szerint egy igényesen kialakított kerítés a tulajdonos rendezettségét is mutatja, míg a megkérdezettek csaknem negyede (23%) szerint az ilyen kerítés a vagyonosság egyértelmű jelének is tekinthető.
A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy még a kertes ingatlannal rendelkező magyarok többsége sincs tisztában a kerítésépítésre vonatkozó helyi szabályozásokkal. Saját bevallásuk szerint, a településekre vonatkozó helyi építési szabályzatot - amely jellemzően leírja a kerítés elhelyezésének, kinézetének és maximálisan megengedhető magasságának a pontos kereteit - még a korábban a telekhatáron kerítést állított válaszadók közül is csak minden tizedik (9%) ismerte és követte pontosan.
A megkérdezettek egyharmada állította azt, hogy nagyjából tisztában volt azzal, hogy mire kell figyelnie (32%), másik egyharmaduk tudott a szabályok létezéséről, de nem olvasta azokat, viszont csaknem ugyanennyien (29%) nem is hallottak erről.
Ha esetleg a nem megfelelő alapanyagok használata, vagy a szakemberek tudásbeli hiánya a valóságban is jelentkezik, akkor sok kertes ingatlan kerítésének kialakítása szabálytalan lehet, ami később költséges utólagos engedélyezési eljárásokhoz vagy bírságokhoz is vezethet.
A kutatás 839 fő megkérdezésével zajlott 2025. augusztusban az Europion Piackutató applikációján keresztül (https://europion.hu/). A minta reprezentatív a 16-69 éves okostelefonnal rendelkező, kertkapcsolatos ingatlanban lakó magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.
Olvasd el ezt is!
