Továbbra is kettősség jellemzi a hazai lakosság országon belüli költözködését: vannak olyan vármegyék, melyek fokozatosan szinte kiürülnek, míg máshol lassan ki kell tenniük a településeknek a „megtelt” táblát – derül ki az OTP Ingatlanpont friss elemzéséből. Bár csökkenő mértékben, de még mindig a fővárosi agglomeráció vonzza a legtöbb beköltözőt, nem véletlen, hogy ott került terítékre elsőként az ingatlanvásárlás korlátozása is.
A Központi Statisztikai Hivatal belső vándorlásra vonatkozó friss, 2024-es adatai szerint tavaly összesen több mint 240 ezer ember „mozdult meg” Magyarországon és költözött tartósan (állandó jelleggel) máshová. Ezzel a 2023-as 220 ezerhez képest mintegy 10%-kal élénkült a vándorlási kedv, ugyanakkor még mindig messze van a 2021-es csúcstól, ami 307 ezer volt.
Ha az egyes vármegyéket vizsgáljuk, akkor Pest vármegyébe több mint 42 ezren költöztek be, amivel magasan vezeti a listát, utóbbi tendencia állandó az elmúlt tíz évben. Mögötte a főváros áll csaknem 30 ezer beköltözővel, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán talán meglepetésre Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét látjuk 17.500 fővel. A legkevesebben, mindössze ötezren Tolna vármegyébe költöztek tavaly, de Nógrád 5200-as bevándorlása is alig haladta meg ezt, míg hátulról a harmadik helyen Vas vármegye állt 6200 fővel. Persze nagy különbségek vannak a vármegyék lélekszámában, ezért fordulhat elő, hogy az ezer lakosra eső odavándorlás száma Pest mellett Hevesben és Somogyban volt a legmagasabb, 30 feletti, miközben Budapesten mindössze 17,5.
Nem csak azt érdemes nézni, hányan költöztek egy adott vármegyébe, hanem azt is, hányan mentek onnan el, illetve a pontosabb mutató talán a két szám különbségéből adódó vándorlási különbözet. Ez például Budapest esetében lassan tíz éve negatív, hiába költöztek ugyanis tavaly csaknem 30 ezren a fővárosba, majdnem ezerrel többen hagyták ott azt. Elsősorban Pest vármegye „profitált” a belső vándorlásból, 2024-ben 5800-zal többen költöztek be, mint onnan el. A második helyen Győr-Moson-Sopron áll kereken 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér vármegye, ahol valamivel 1100 felett volt a szám. Ezzel szemben Borsodból és Szabolcsból több mint 2500-zal többen költöztek el, mint ahányan oda vágytak tavaly.
„A belföldi vándorlás esetében is érdemes hosszabb távú tendenciákat elemezni, nem feltétlenül egy-egy év adatát kiragadni” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ha az elmúlt tíz év (2015-2024) vándorlási különbözetét nézzük meg, akkor az látszik, hogy ebben az időszakban Pest vármegye lakossága több mint 114 ezer fővel bővült csak a belföldi vándorlás eredményeként, hiszen több mint félmillióan vándoroltak oda, miközben kevesebb mint 400 ezren mentek el máshová. Itt is látszik, hogy hiába Budapest esetében a második legmagasabb a bevándorlás, a főváros lakossága még így is majdnem 45 ezerrel csökkent a belföldi vándorlás miatt, tíz év alatt. Budapestet leszámítva a legnagyobb nettó elvándorlás Borsod és Szabolcs vármegyékből volt, mindkettő esetében mintegy 30 ezer fővel csökkent a népesség. A bevándorlásban pedig Pest vármegyén kívül Győr-Moson-Sopronban és Fejérben haladta meg a tízezer főt a különbözet tíz év alatt. Vagyis hosszú időtávon nézve talán nem túlzás azt állítani, hogy az ország egyes vidékei lassan elnéptelenednek, miközben máshol korlátozni kell a beköltözést az infrastruktúra korlátai miatt.
Részben a leírtakra reagálva született meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amit az elmúlt hetekben az Országgyűlés elfogadott. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok akár korlátozhatják vagy meg is tilthatják a beköltözést, illetve az ingatlanszerzést. Ha tömegesen élnek ezzel a lehetőséggel, akkor az intézkedés megmozgathatja elsősorban a fővárosi agglomeráció lakásárait.
„A belföldi vándorlás hatással van a kereslet-kínálati viszonyokra és így az árakra is a lakáspiacon, hiszen a magasabb beköltözési kedv fokozza a keresletet, így felfelé hajtja az árakat. Persze ez sok más dologgal is összefüggésben lehet, így például az egyes vármegyékben elérhető munkalehetőségekkel, melyek szintén tükröződnek a négyzetméterárakban” – emelte ki Valkó Dávid. Vagyis hiába lenne logikus azt mondani, hogy a folyamatosan emelkedő budapesti és agglomerációs lakásárak miatt a vevőknek érdemes az olcsóbb vármegyékben (Nógrád, Békés, Borsod) keresgélni, ott az elérhető jövedelem és munkalehetőségek akadályozzák a kereslet élénkülését.
Olvasd ezt is!
