Az európai háztartások rendelkezésre álló jövedelmük átlagosan 19%-át fordították tágan értelmezett „lakhatásra” 2024-ben – derül ki az Eurostat átfogó lakáspiaci jelentéséből. 2010 óta a lakásárak 53%-kal emelkedtek az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon volt a legnagyobb, 231%-os a drágulás, de alig maradt le mögöttünk Észtország 228%-kal, Litvánia viszont 179%-os áremelkedéssel már leszakadt a dobogó harmadik helyén.
A bérleti díjak ugyanebben az időszakban európai átlagban 25%-kal emelkedtek, ezen a piacon Észtország, Litvánia és Írország után a negyedik volt a 107%-os magyar drágulás. Vagyis egyrészt érezhetően nőtt a lakhatási költségek egy nagy szeletét adó lakásár és bérleti díj az utóbbi tizenöt évben, másrészt érezhető volt, hogy kinyílt az olló a lakásárak és a bérleti díjak között, utóbbiak emelkedése nem tartott lépést a lakások drágulásával. A kiemelkedő magyar áremelkedés mögött részben az infláció állt, a 39%-os európai átlagos áremelkedés mellett nálunk 86% volt az infláció 2010 és 2024 között, ami a kontinensen a legmagasabb volt.
Az európai átlaghoz képest a magyar lakhatási költségek a rezsit is beleszámolva 61%-on álltak tavaly, ami érezhető emelkedést jelentett a 2010-es 53%-hoz képest. Nálunk csak Litvániában, Lettországban, Romániában, Lengyelországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb ez az arány az EU-átlaghoz képest, a bolgároknak például mindössze az európai átlag 38%-ába került a lakhatás. A legmagasabb értéket Írországban, Dániában és Luxemburgban mérték, ahol 180-190%-a volt ez a kiadás az európai átlagnak.
Az építőipari kivitelezési költségek 56%-kal emelkedtek Európában 2010 és 2024 között, ebben a mutatóban szintén élen járt Magyarország a 172%-os drágulással. Mögöttünk Bulgária és Románia végzett, Görögországban viszont a 2010-es évek adósságválsága erre is rányomta a bélyegét, közel 15 év alatt mindössze 6%-kal emelkedtek az építőipari költségek.
Az Eurostat külön méri, hogy a lakhatási költségek milyen arányban okoznak a háztartásoknak túlzott anyagi terhelést. Magyarországon a városokban tavaly a népesség 11%-a fordította jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra, míg a vidéki településeken ez az arány 8,5% volt. Mindkettővel az európai középmezőny első felében voltunk. A legnagyobb arányban a görög háztartásokat terhelte meg anyagilag a lakhatási költség, ott majdnem 30%-ot tett ki ez az arány. A másik véglet pedig Ciprus és Horvátország, ahol alig néhány százalékban élnek olyan emberek, akik jövedelmük ilyen nagy részét fordították lakhatásra.
Összességében a magyar háztartások az elkölthető jövedelmük 19%-át fordították lakásra vagy / és rezsire 2024-ben, ez megfelelt az európai átlagnak. Mindez abból adódhatott, hogy miközben a rezsiköltségek a legalacsonyabbak nálunk, a lakásárak és a bérleti díjak elszálltak, illetve a jövedelmi helyzetet tekintve is az EU-rangsor utolsó harmadában vagyunk. A legtöbbet a görögök költöttek erre a célra, ők több mint minden harmadik megkeresett eurót a lakhatásra fordítottak, míg Cipruson 11% volt csak ez az arány.
„Az már látszik, hogy a 2025 őszén elindult Otthon Start program alapvető változásokat hozhat a magyar lakáspiacon, ezért néhány év múlva érdemes lesz majd visszatekinteni az azt megelőző esztendő adataira” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kedvezményes hitellehetőség komoly beruházásokat indíthat el az iparágban, ugyanakkor az ingatlanárak további emelkedése várhatóan a lakhatási költségekre is hatással lesz a következő időszakban.
Olvasd el ezt is!
