Míg Európában a munkajog és az adatvédelem sokáig nagyobb teret hagyott a munkahelyi kapcsolatoknak, az Egyesült Államokban a #MeToo mozgalom óta szigorú szabályok tiltják vagy korlátozzák a vezetők és beosztottak közötti viszonyokat. Az amerikai vállalatoknál a transzparencia befektetői elvárás, a vezetők pedig sorra buktak bele kapcsolataikba – elég a McDonald’s vagy az Intel egykori vezetőire gondolni vagy a bostoni Coldplay-koncerten a csókkamera által lebuktatott vezérigazgató - HR igazgató félrelépésre.
Most úgy tűnik, Európa is az amerikanizálódás útjára lép - írja a Világgazdaság.
A Nestlé-botrány nemcsak Svájc enyhébb adatvédelmi szabályozásának köszönhetően pattant ki, hanem a globális befektetői nyomásnak is, amely a hírnévkockázatok minimalizálására törekszik. Jogi szakértők szerint mindez a munkahelyi szabványok konvergenciájához vezet az Atlanti-óceán két partján.
A kulturális különbségek azonban továbbra is jelentősek. Franciaországban például a #MeToo idején számos közszereplő, köztük Catherine Deneuve is bírálta a mozgalmat, „puritanizmusnak” nevezve a túlzó fellépést. Mégis egyre valószínűbb, hogy a jövőben mindkét kontinensen több vezető kerül majd hasonló ügyek miatt reflektorfénybe.
„A munkahelyeken, ahol az emberek sokszor több időt töltenek, mint a családjukkal, szinte elkerülhetetlen a személyes kapcsolatok kialakulása” – fogalmazott John Coffee, a Columbia Law School professzora. Vagyis a szabályok szigorodása mellett is elmondható: a munkahelyi románcok továbbra is lesznek, de a kockázataik nagyobbak, mint valaha.
Idehaza a mentális betegségek gazdasági költségei is jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.
Tavalyi statisztikai adatok szerint átlagosan naponta 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, ez derül ki a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányából.
A háziorvosok itthon több mint 1,1 millió keresőképtelen munkanapot igazoltak mentális problémák miatt csak 2024-ben. A rendelőkben, gondozókban 64 ezer esetet láttak el.
A leggyakoribb probléma a szorongás Magyarországon, de sok a depressziós is, miközben a pszichiátriai gondozók száma csökkent 2005 és 2024 közt – 146 intézményről 120-ra. Megfelelő mennyiségű pszichiáter hiányában viszont a mentális betegek gyakran a gyógyszer vagy az alkohol felé fordulnak.
