A Der Spiegel Johannes Schöning informatikust kérdezte a témáról – a német cikket a hvg.hu szemlézte. Ahogy a szakember kiemeli, a navigációs rendszerek elsődleges célja, hogy az adott felhasználót minél gyorsabban eljuttassák A-ból B-be – nem pedig a forgalom globális optimalizálása. Így fordulhat elő, hogy egy korábban csendes mellékutca a Google Maps vagy a Waze javaslatára percek alatt bedugul, mivel az alkalmazás egyszerre rengeteg felhasználónak ajánlja ugyanazt az útvonalat. Schöning ezt „digitális dugónak” nevezi.
A különböző rendszerek eltérő megközelítést alkalmaznak: a TomTom a hosszú távú adatokra épít, a WeGo több autógyártóval működik együtt, míg a Waze a felhasználók bejelentéseit használja. A Google óriási piaci lefedettsége miatt szinte valós idejű képet tud adni a forgalomról, ám ez a megoldás sem hibátlan – egy berlini művész például 99 bekapcsolt mobillal sétált végig a városon, ezzel pedig sikerült mesterséges dugókat generálnia.
A szakértő szerint sokszor jobb, ha nem térünk le az autópályáról, még akkor sem, ha ott éppen torlódás van – különösen ismeretlen terepen, éjszaka vagy rossz időben érdemes a GPS által javaslot útvonalon maradni.
Bár elméletben lehetne hatékonyabb, a közös érdekeket jobban figyelembe vevő appokat építeni, ehhez nemcsak technikai feltételek szükségesek – például minden jármű valós idejű követése –, hanem az autósok együttműködése is. A legkézenfekvőbb megoldás persze az autók számának csökkentése lenne, de már az is előrevezető lehet, ha ismert terepen, például otthonunk környékén a GPS helyett a saját ösztöneinkre hallgatunk – lehet, hogy egy ötperces kerülővel lehetővé tesszük, hogy mások jóval gyorsabban eljussanak oda, ahová épp igyekeznek.
