A magányt ma már nemcsak személyes problémának, hanem globális közegészségügyi kihívásnak tekintik – és egyre inkább üzleti lehetőség is.
A WHO szerint a világ népességének mintegy 16 százalékát érinti a tartós magány, amely évente akár 871 ezer halálesettel is összefüggésbe hozható. Növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a demencia és a korai halálozás kockázatát. Európában a lakosság több mint harmada érzi magát időnként magányosnak, 13 százalékuk tartósan. Az Egyesült Államokban a felnőttek mindössze 13 százalékának van tíznél több közeli barátja, miközben egyre többen számolnak be teljes kapcsolathiányról - derül ki az Economx cikkéből.
Magyarországon a felnőttek 56 százaléka érzi magát magányosnak, a fiatalok körében pedig különösen magas az arány. A 18–24 éves magyar fiatalok közül 10-ből 7 magányosnak nevezte magát valamilyen formában. A szakértők szerint a magány negatív társadalmi és gazdasági hatásai már most is jelentősek, miközben a digitális megoldások egyszerre ígérnek enyhülést és vetnek fel komoly etikai kérdéseket.
Ebben a környezetben terjednek az AI-alapú „digitális társak”, amelyekkel a felhasználók akár napi másfél órát is beszélgetnek. Kutatások szerint már egy hét rendszeres csevegés is csökkentheti a magányérzetet, ugyanakkor egyes szakértők szerint a chatbotok a negatív érzelmeket is felerősíthetik. A szektor gyorsan üzletté vált: freemium és előfizetéses modellek kínálnak extra funkciókat, érzelmi kötődést és virtuális intimitást.
A Replikán például az alap beszélgetés ingyenes, a fokozatosan kialakuló érzelmi kötődésből fakadó igényeket azonban már fizetős extrák - például erotikus szelfik - elégítik ki.
Az Ada Lovelace Institute elemzése szerint ezek a rendszerek mindig azt nyújtják, amit a felhasználó ellenállhatatlannak talál, nem feltétlenül azt, amire valóban szüksége lenne. A cél a minél hosszabb interakció, hiszen ebből lesz egyre több adat és profit. A befektetők pedig öntik a pénzt a szektorba, Sőt, a nagyvállalatok a munkahelyi mentálhigiéné kapcsán is látnak potenciált ezekben a chatbotokban.
Szenzitív adataink megosztásából pedig számtalan probléma adódhat. Az Elon University digitális kutatóközpontjának kutatóinak fő aggálya az, hogy gyakorlatilag az összes AI chatbot felhasználja az ott megosztott adatokat a chatbot funkcióinak bővítésére, javítására, sőt, egyes IT-rendszerek ezeket az információkat „határozatlan ideig” tárolják is.
A kutatók szerint a következő információkat nem szabad megosztani a ChatGPT-vel és a hozzá hasonló AI-modellekkel:
- személyazonossághoz köthető információk, pl. lakcím, személyigazolvány-szám, jogosítványszám, valódi név. Ezek az információk ugyanis kiszivároghatnak, illetéktelen kezekbe kerülhetnek, legrosszabb esetben rosszindulatú személyek visszaélhetnek velük.
- Túlságosan intim, személyes információk például párkapcsolatokról, családi helyzetről, magánéletről. Ezeket az információkat nemcsak elraktározzák a chatbotok, hanem külső személyek is hozzájuk férhetnek, például bírósági végzés esetén (az USA-ban egészen biztosan).
- Egészségügyi adatok megosztása: ez egyrészt a fent is említett személyes adatok kiszivárgása miatt veszélyes, másrészt pedig az is előfordulhat, hogy az AI részinformációk alapján téves diagnózist, rossz tanácsot ad.
- Érzékeny munkahelyi, céges adatok, forráskódok, olyan információk, melyeket bizalmas szerződés véd. Ismét: ezek az adatok kiszivároghatnak, az AI-rendszer pedig tárolja ezeket.
- Pénzügyi információk: fizetési adatok, bankkártyák, adóbevallás, befektetési tanácsadás. Itt is ugyanazok a kockázatok merülnek fel, mint az egészségügyi adatokkal kapcsolatosan: egyrészt előfordulhat, hogy illetéktelen személyek férnek hozzá a fizetési adatainkhoz, másrészt pedig az AI olyan tanácsot adhat, amin az ember végeredményében pénzt veszít.
