Mozgalmas évet jósol 2026-ra a világpolitikában Feledy Botond, külpolitikai szakértő. Donald Trump elnökségének első évében megmutatta, milyen aktívan politizál világszerte. És ez így lesz jövőre is. 2025 végén a szaúd-arábiai koronaherceggel folytatott megbeszélése például azt sejteti, hogy a közel-keleti béketeremtés folytatódhat, és újra napirendre kerülhet az Izrael és az arab államok viszonyát rendező Ábrahám egyezmény. Ezen felül az USA egyre aktívabb Kína „hátsó kertjében”, azaz Délkelet-Ázsiában, amit jól mutat, a thai-kambodzsai konfliktus kezelése is. Magával Kínával ugyanakkor az eddigieknél nyugodtabb lehet a viszony, hiszen a felek egy évre szóló tűzszünetet kötöttek a vámháborúban, és létre fog jönni a két vezető első személyes találkozója Trump második ciklusában.
Az amerikai elnök gőzerővel dolgozik az orosz-ukrán béke tető alá hozásán is. Feledy Botond szerint itt két forgatókönyv képzelhető el. Vagy az oroszok tovább húzzák az időt, ezalatt pedig hadi sikereket elérve helyezik egyre nagyobb nyomás alá a korrupcióval belpolitikailag küzdő ukrán oldalt. Vagy az ukránokkal kötött nyersanyagszerződést valamiféle a gázai rendezéshez hasonló megoldással – amely számos kérdést nyitva hagy – végül csak megszületik egy béke megállapodás. Utóbbi esetben azonban a külpolitikai szakértő szerint nagy kérdés, ki fogja majd azt betartatni? Ha béke lesz Ukrajnában, 2026-ban részben a befagyasztott orosz pénzek bevonásával megindulhat az ország újjáépítése, amiből az USA minden bizonnyal sokat profitálhat, ami 140 milliárd eurót az EU nem vett el, azt Trump einstandolná az oroszoktól.
2025-ben az Európai Unió szembesült azzal, milyen súlyos következményei vannak döntésképtelenségének. Brüsszelnek a mesterséges intelligencia alkalmazásában történő lemaradása, az egységes tőkepiac hiánya, a nyersanyagforrások elégtelensége és saját iparának, benne főként az autóiparnak a gyengélkedése is komoly fejfájást okozhat 2026-ben is. A közösség akár segíthetne is tagállamain sokasodó gondjaik megoldásában, ám ehhez hiányzik a közös politikai akarat és ebből fakadóan a fiskális tűzerő is – hívja fel a figyelmet Feledy Botond.
2026-ban élesedik a következő 7 éves uniós költségvetés tárgyalása, miközben jópár tagállamban ingatag a belpolitikai helyzet. Sőt, egy előrehozott francia választás, Macron bukása vagy az osztrák koalíció felbomlása az Európai Parlament Patrióták frakciójának megerősödését hozhatja, amely tovább tüzelheti a mainstream uniópárti középpártok és a szélsőségek vitáját, miközben a konzervatív közép egyre többször kacsint majd össze a szélsőségesnek tekintett riválisaival egyes szavazásokon, ahogy az már 2025-ben is történt.
Feledy Botond több olyan jelenségre is felhívta a figyelmet, amelyek akár döntően befolyásolhatják világunk következő évét. Az egyik ilyen a felpörögni látszó kiberháború. Kína például 80 százalékkal növelte az amerikai kormányzati célpontok elleni online támadásait a kormányzati leállás idején, Oroszország pedig a hibridhadviselés részeként fokozta az európai célpontok elleni szabotázsakcióit. A külpolitikai szakértő szerint a klímaváltozásra is figyelni kellene. Nyakunkon a csapadékhiány, máshol épp az extrém időjárás, ezek később az áramtermelésben, a mezőgazdaságban és a közlekedésben 2026-ban is komoly üzletmeneti fennakadásokat okozhatnak.
A radikalizáció is fenyegető veszélyt jelent. Egyrészt a két éve tartó gázai háború nyomán Európában is megjelentek a közösségi médián keresztül beszervezett iszlamista szélsőségesek, másrészt sok európai országban erősödnek a szélsőjobboldali politikai erők. Európa kereskedelmi háborúba is bonyolódhat jövőre, hiszen Trump nyomására egyre megengedőbb az amerikai cégekkel, miközben a kínai vállalkozások ellen növekvő politikai ellenállás mutatkozik. És akkor még nem beszéltünk a munkaerőpiacot és a hatékonyságot felkavaró mesterséges intelligencia okozta kihívásokról.
Olvasd el ezt is!
