Kit érdekel egy olyan felület, ahova rövid, vicces, táncolós videókat lehet feltölteni? Pedig a TikTok a világ egyik leggyorsabban fejlődő közösségi média platformja, 700 millió, zömében fiatal felhasználóval. Nemrégiben elindult az üzleti alkalmazása.

Mi ez?

Robbanásszerűen nő a TikTok platform népszerűsége, főleg a 25-35 éves korosztályban. Felhasználóinak zöme más platformon keresztül nem is érhető el, például mindössze 35-38 százalékuk van jelen a legnagyobb közösségi médiaként számon tartott Facebookon. Vonzerejét az jelenti, hogy nem kell a barátokat követni, mégis minden nap újabbnál újabb tartalomra bukkanunk. A legtöbb tartalom zene és valamilyen kreatív ötlet társításából jön létre, ezáltal örömet okoz és kreativitásra ösztönöz.

Hogyan lehet hirdetni?

A TikTok üzleti megoldásai vállalkozások számára Közép-Kelet-Európában Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon érhetőek el, ma még csak hirdetési ügynökségen keresztül elérhetőek. Érdemes azonban felkészülni arra, hogy a régi bevált hirdetési módszerek itt nem működnek. A hirdető választhat: vagy maga tanul bele a TikTok hirdetések műfajába vagy fizet a reklámozásért egy rutinos szereplőnek.

Ha magunk készítenénk hirdetést, akkor számos szabályt kell szem előtt tartanunk. A legfontosabb, hogy a TikTok számos szigorú technikai feltételt támaszt a képaránytól kezdve a felbontáson és a kiterjesztésen át egészen a videók hosszáig vagy a fájlok méretéig. Ezek ráadásul attól függően, hogy hol (a videók között, a hírfolyamban vagy a Vigo és a Helo alkalmazásokban) szeretnénk megjeleníteni a reklámot, változhatnak is.

Ha sikert szeretnénk elérni, függőlegesen forgatott, 9-15 másodperces, már az első néhány másodpercben valamilyen figyelemfelkeltő elemet tartalmazó, aláfestő zenével és rövid kísérőszöveggel ellátott, valamilyen felhívást is tartalmazó lehetőleg angol nyelvű kisfilmben érdemes gondolkodni.

Mennyibe kerül?

Sokba. Más közösségi platformokhoz képest meglepően sokba. Ezer megtekintés 10 dollár, de előtte a kampány elindításhoz is le kell szurkolni 500 dollárnyi előleget. Egy 5 millió megtekintést elérő kampány napi 50 ezer dollárt kóstál. A videók közötti hirdetés megtekintésenként 10 dollár, de 600 megtekintést előre ki kell fizetni. Egy szponzorált hashtag kihívás pedig hetente 150 ezer dollárba kerül.

Friss

©Piotr Swat/123RF.COM

Már nem tekinti veszélyesnek a Xiaomi-t az Egyesült Államok

A Pentagon biztonságosnak nyilvánította a Xiaomi-t, így a kínai vállalat lekerül a kormányzat katonai feketelistájáról. A bejelentést követően 6 százalékkal emelkedtek a vállalat részvényárai-írja a Reuters.

Korábban a Pentagon kínai katonai irányítású vállalatnak nevezte a Xiaomi-t, és azzal gyanúsította, hogy aktívan részt vesz Kína „katonai-polgári fúziós stratégiájában". Ezekből kiindulva Donald Trump elnökségének utolsó heteiben feketelistára tette a vállalatot. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy az amerikai befektetőknek megtiltották, hogy részesedést vegyenek a cégben, a Xiaomi-t pedig eltiltották az amerikai technológiáktól. Vagy legalábbis korlátozták az elérést. A határozat 20 százalékos árfolyamesést eredményezett a vállalatnak. A Xiaomi perre vitte az ügyet.

A Xiaomi törvénysértőnek nevezte Washington döntését. A vállalat arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazati jogok 75 százalékát a két alapító birtokolja, akiket semmilyen bizonyítható szál nem köt a kínai katonasághoz. Az meg már csak hab a tortán, hogy a cég 3 legfontosabb befektetője amerikai vállalat.

Márciusban ideiglenesen szüneteltették a kínai cég korlátozását a „helyrehozhatatlan károkozás" elkerülése végett, viszont most teljesen és végérvényesen levették a vállalatot a tiltólistáról.

Nincsenek egyedül

Donald Trump a hivatali ideje alatt számos kínai cégnek keresztbe tett. A legnagyobb vihart a Huawei ügye kavarta, ők 2019-ben kerültek fel az USA export-feketelistájára. Teljesen eltiltották őket az összes amerikai technológiától. Az eredmények katasztrofálisak voltak, a Huaweiiokostelefon részlege jelentős károkat szenvedett.

A Huaweii mellett még hat további kínai céget tett tiltólistára Trump, köztük a SMIC félvezetőgyártót.

Doug Fuller professzor úgy véli, a Xiaomi esete annak a jele, hogy a Biden-adminisztráció jóval elnézőbb lesz a kínai vállalatokkal.

Ne hagyd ki!