Mára az ország 86 százalékán megtalálható az aranysakál, a faj átlagos éves gyarapodási üteme eléri a 40 százalékot, így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában. Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival évek óta kutatja a ragadozó állatot, most újabb eredményekről számolt be az Agrárszektornak.
Hogy a faj területhasználatával kapcsolatban tisztább kép rajzolódjon ki, a szakemberek GPS-nyakörvek segítségével 22 nőstény és 23 hím sakált követtek nyomon Somogy vármegyében, melyekről 2020 decembere és 2023 januárja között összesen 236 675 órányi adatot gyűjtöttek. A megfigyelt sakálok közül 31 példány két évnél idősebb felnőtt, 14 példány pedig egy és két év közötti fiatal volt.
Távol tartják magukat lakott helyektől
A The Journal of Wildlife Management tudományos szaklapban most közölt eredmények szerint a megfigyelt sakálok leginkább az erdők és a mezőgazdasági területek határához közeli területeket részesítették előnyben, miközben következetesen próbálták távol tartani magukat a lakott területektől, építményektől. Az is kiderült, hogy a hímek és a fiatal egyedek nagyobb területet használtak, mint nőstény ivarú társaik vagy az idősebb példányok - írja az Agrárszektor.
Ezért növekszik a populáció
Korábbi kutatásokból kiderül, hogy az aranysakál állománynövekedésének kedvez, hogy a fő zsákmányállatainak számító kisemlősök és a gyakran fogyasztott organikus hulladék is bőségesen elérhető. Az aranysakál családi szerkezetekben, csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt segítőként az éppen nem szaporodó példányok is a kölykök rendelkezésére állnak. Versenyelőnye a rókával szemben, hogy egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ráadásul akár egyetlen nap alatt, így a kölykök felnevelése is hatékonyabb.
