A méz felvásárlási ára évtizedes mélyponton van, és más bajok is sújtják az ágazatot. Nemcsak a méhészek, de a hatóság szerint is sürgősen ki kell tenni az EU-s irányjelzőt.
A KSH adatai szerint 2017-ben dúskáltunk a csaknem 32 ezer tonna mézben, ám a pandémia idején beszakadt a mézpiac. Tavaly 20 ezer tonna körül termeltünk. Az éves hazai fogyasztás fejenként egy kiló méz, húsz éve ez még csak húsz deka volt. Cirka hatezer tonna mézet értékesítenek a méhészetek és négyezer tonnát a hazai boltok lakossági fogyasztásra.
Az összes többi mézet nagyban értékesítenék, ha vennék. De nem veszik, egész Európa szenved az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, Bross Péter szerint. Tőlünk keletebbre az alacsony életszínvonal miatt olcsóbban tudják adni a mézet. Recesszió idején ez mérvadó szempont, viszont a kínai méz fillérekért és minőségi ellenőrzés nélkül ömlik az unióba.
Hektikus termelés
Évente úgy 600 ezer tonna méz fogy az EU-ban, aminek 55%-át fedi le a piac, a többi import, az arány pedig nő. A hazai méz ezért mindenhol beragadhat, több éves készleten ülnek a méhészek. A termelési kedv máris kezd visszaesni. Míg az OMME taglétszáma 14 400 volt két éve, most 12 800 méhészt számlálnak.
Az időjárástól nagyban függő méztermelés kiszámíthatatlan. Bross Péter szerint erre a hektikusságra maximum úgy lehetne piacot építeni, ha a magyar méhész egyetlen csatornán juttatná ki a felvásárlókhoz a nagybani mézet. Viszont ezt 12 ezer méhésszel lehetetlen megcsinálni. Ha a számuk csökken, elgondolkodtató lesz ez az irány.
Amerikai példa
„Amúgy sem a méz adja a méhek elsődleges hasznát, hanem a beporzás” – teszi hozzá az egyesület elnöke. A vadbeporzók száma a peszticidek miatt drasztikusan lecsökkent, így kritikus szerep juthat a házi méheknek a méztermelésen túl. Az Egyesült Államokban például beporzási díjat fizetnek a gazdák a méhészeknek, ennek hazai átvétele megmentené az ágazatot.
Fel kell lépni az EU-ba ömlő kétes eredetű mézek ellen is. Az USA antidömping vámjának mintáját lenne szükséges követni Bross szerint. A vámmal terhelt importméz így drágulna, a nyomon követéssel és a minőség-ellenőrzéssel pedig a vásárlók asztalára ismét hazai méz kerülhetne – de ez már az unión múlik. Az OMME benyújtotta ezzel kapcsolatos panaszát az Európai Bizottságnak, az eljárás folyamatban van.
A kaposvári Zselici Méhész Egyesület elnöke, Mészáros János szerint az is gond a rapszodikus európai méztermelés mellett, hogy mindeközben a méheket betegségek is tizedelik. Az időjárási szélsőségek miatt pedig a vetésterületek is csökkentek a gyöngébb termésátlagok miatt, ami okot ad a jövőbeni aggodalmakra.
Kötelező feltüntetni…
„A hazai mézpiaci helyzetet döntő mértékben befolyásolja az Európai Unió politikája e termékkel kapcsolatban. Mivel az unió is felismerte a harmadik országból érkező olcsó mézekkel kapcsolatos problémákat, ezért bevezették, hogy 2026. második felétől kötelező feltüntetni a termékeken az üvegben lévő mézkeverékek származási országát” – tájékoztatott a Nébih egy apró előre lépésről.
Közben megjelent a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztésére irányuló új pályázati felhívás a KAP Stratégiai Terv keretei között. A megduplázott mértékű, immár méhcsaládonként évente 30 euró (12 419 forint) összegű támogatás iránti kérelmek benyújtására a 2025. január 27-től 2025. március 13-ig tartó időszakban lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter december 21-én.
