Hazánk művelt földterületeinek csupán 1,5 százalékán van kiépített öntözőrendszer

Akár több százmilliárd forintos kárt is okozhat a csapadékhiány a hazai mezőgazdaságban évente. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke ezért úgy gondolja, hogy az öntözőrendszerek hiánya lehet az magyar agrárium fejlődésének az egyik legnagyobb gátja manapság. Az öntözésfejlesztések támogatására készül a NAK is.


El vagyunk maradva az öntözésfejlesztés területén

A klímaváltozás miatt hazánkban manapság nehezen képzelhető el egyebek mellett sikeres kertészet, kukorica-, vetőmag- és fehérjenövény-termesztés öntözéses gazdálkodás nélkül. Vízkészletünk lenne hozzá elég, azonban a termőföldjeink csupán 1,5 százalékát öntözzük, miközben az uniós átlag kicsivel marad 10 százalék alatt, de például Spanyolországban 20 százalékon áll ez a mutató – írja Győrffy Balázs a NAK elnöke nyilatkozatára hivatkozva az agrárszektor.hu.

A mezőgazdaság kára a csapadékhiány miatt 40-250 milliárd forint között alakult korábban hazánkban, tavaly azonban meghaladta a 300 milliárdot.

Kevés előrelépés az ügyben

A kormánynak több intézkedése volt az öntözésfejlesztés érdekében a közelmúltban (például csökkentette a vízdíjakat, meghosszabbították az öntözési idényt, továbbá a gazdálkodók már 20 évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt, valamint újabb tervek is vannak napirenden), de ez még nem elég.

Az elmúlt időszakban történt előre mozdulás az öntözésfejlesztés terén, azonban nagyon messze még a cél, további határozott lépések szükségesek. Jelenlegi tapasztalataink alapján jellemzően az öntözött területen jönnek létre az öntözési közösségek. Továbbá bár magas uniós támogatási intenzitással lehet végrehajtani az öntözésfejlesztést, de ennek az az ára, hogy még hosszabb és még bürokratikusabb rendszeren keresztül lehet mindezt érvényesíteni. Az újonnan öntözendő területeken létrejövő közösségek esetében pedig az a tapasztalat, hogy ezen területek bevonása az öntözésbe további állami csatornafejlesztéseket von maga után; ennek finanszírozása pedig jelenleg felettébb korlátos

- nyilatkozta Győrffy Balázs.

Vannak javaslatok az ügyben

A szakember beszélt arról is, hogy a NAK, valamint a MAGOSZ közösen készített egy vízgazdálkodást érintő javaslatcsomagot. Ebben szerepel például a vízkínálat további fejlesztése, amely nagyjából 1,2 millió hektáron javíthatja az éghajlati szélsőségekkel szembeni ellenállást, valamint legalább 300 ezer hektáron biztosíthatja az öntözéshez a vízszükségletet. Továbbá a javasolják egyebek mellett a hazai vízkapacitások növelését, a csatornák fenntartáshoz a szükséges források biztosítását, valamint a termelők számára a víz kiszámítható áron történő szolgáltatását és a csatornafejlesztések finanszírozását is.

Amennyiben nem történnek meg állami fejlesztések, abban az esetben nem elégíthetőek ki a termelői igények, az öntözést ugyanis egy állami tervezési programmal lehet a leghatékonyabban ösztönözni. Ehhez pedig meg kell teremteni mind az öntözésfejlesztés, mind pedig az ezt megelőző vízmegőrző feladatok egyszerűen hozzáférhető, kiemelt uniós támogatását

- mondta Győrffi Balázs.

Az elnök megemlítette, hogy a NAK tervei között szerepel az is, hogy speciális tanácsadással segítsék az öntözött területek növekedését.

Mindez azt jelentené, hogy a gazdálkodóknak - az igény és lehetőség keresztmetszetében - egy öntözésfejlesztési tervet készítenénk. Bemutatnánk neki a termőterülethez illeszkedő mezőgazdasági vízgazdálkodási lehetőségeket, az uniós pályázatokat, az öntözési közösségekben rejlő előnyöket, a vízjogi engedélyezéshez szükséges feltételeket és lépéseket, megadnánk a folyamatban résztvevő területileg illetékes vízügyi hatóságok, szakhatóságok, valamint igazgatási szervek elérhetőségeit. Mindezt annak érdekében, hogy a termelőket eligazítsuk az öntözésfejlesztés bürokratikus, ám de annál magasabb uniós támogatási intenzitású megvalósítási lehetőségében

- tájékoztatott Győrffy Balázs.


The Conversation

Ne hagyd ki!