Az ELTE kutatói 20 éve figyelik Budapest és környéke hőmérsékleti változásait. Véleményük szerint több zöld kell, és más építőanyagok, hogy mérsékeljük a városi hősziget hatást. Mutatunk néhány konkrét példát arra, hogy elődeink hogyan védekeztek a nagyvárosi hőszigetek ellen.
Májusi 40 fok
A klímaváltozással egyre gyakoribbá váló hőhullámok és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét, és növelik az egészségügyi kockázatokat – figyelmeztetnek a Másfélfok.hu oldalán az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének kutatói.
A meteorológusok azt írják, hogy a sűrűn beépített belvárosban nem csak a vízszintes, hanem a függőleges síkok is többszörösen visszaverik és sugározzák a nap hőjét. Így már tavasszal 40 Celsius-fokosra melegednek az aszfalt és betonfelületek, miközben a természetes zöldfelületeken 10 fokkal hűvösebb van. A megoldást abban látják, hogy több zöld felületre van szükségünk városainkban, a csapadékot kék-zöld infrastrukturális elemekkel kell helyben tartanunk, át kell gondolnunk építő- és burkolóanyagaink anyagát és színét, a városi közlekedést.
Öt tipp a védekezésre
- Nyáron a zölddel befuttatott épületekben a hőmérséklet akár 13 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet, mint a csupasz házakban. A gyorsan fejlődő növényeknek mindössze egy-két évre van szükségük ahhoz, hogy egy nyolc négyzetméteres területet teljesen befedjenek. Fákat akár a lapostetőre is lehet ültetni, ahogyan az olaszországi Lucca lakói tették a 12. században a Guinigi-torony tetején, a mai napig élő példát mutatva az épületek természetes hűtésére.
- A nagyvárosokban a szürke, fekete aszfalt nappal elnyeli, éjszaka kisugározza a forróságot. De mi történik akkor, ha az utak felületét fehérre festjük, ami visszaveri a napsugarakat? A módszert a kaliforniai Los Angeles-ben tesztelték. A város területének 10 százalékát fekete aszfalt borítja, amely a napenergia 95 százalékát elnyeli, miközben akár 60-70 Celsius fokra is felhevül. Az utak fehérre festése után az első mérések szerint az aszfaltréteg felszíni hőmérséklete mintegy 10 Celsius fokkal csökkent.
- A víz használata a hűtésre évezredek óta jól bevált módszer. A mai várostervezők sok elődtől tanulhatnak, például az andalúziai építészet egyik gyöngyszemének számító Alhambra építőitől, akik medencék, szökőkutak telepítésével biztosították, hogy a párolgás lehűtse a forró, száraz spanyol levegőt.
- Az építészek is sokat tehetnek a hűtésért. A párizsi Arab Világ Intézet tervezője, a francia Jean Nouvel az iszlám építészetben alkalmazott rácsszerkezetekből merített ihletet. A homlokzaton több száz fényérzékeny, mozgatható membránból álló rendszert hozott létre, amelyek nyitással vagy zárással szabályozzák, hogy mennyi fény jusson be az épületbe.
- A hőcsapda elkerülésében kulcskérdés a nagyvárosi forgalom környezetbarát megszervezése, a tömegközlekedés fejlesztése, az autóhasználat visszaszorítása, a kerékpározás népszerűsítése. Fák árnyékában, csobogó szökőkutak mellett, hűvös ligetekben a kánikulát is ki lehet bírni a metropoliszokban.
