A KPMG 52 ország 675 női vezetőjének - közel háromnegyedük családanya - bevonásával végezte el kutatását. Felmérték az üzleti kilátásokat, kihívásokat, a fejlesztési irányokat, a munkatársi elégedettség elemeit, de kitértek a fizetéssel, egyéni motivációval, megbecsüléssel, karrierkilátásokkal, munkahellyel és munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekre is.
Felborult egyensúly
A vírus miatt átalakult munkaerőpiaci helyzet a nőket is nyomás alá helyezte. Kommunikációs és időgazdálkodási szempontból a távmunkára való átállás pozitív változásokat hozott. A nők esetében a munka-magánélet egyensúly azonban felbillent. A távoktatás, a rokonokkal való kapcsolattartás, a rekreációs tevékenységek mind-mind nagyobb terhet rónak a nőkre a felmérés alapján. Ennek ellenére a válaszadók 41 százaléka úgy véli, hogy a pandémiás helyzet nem sodorta veszélybe a munkahelyi esélyegyenlőséget.
Kiemelt területek
A hölgyek 42 százaléka szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló fenntarthatósági lépések a stratégiai döntések szempontjából még hangsúlyosabbak lesznek a járvány utáni időszakban. Az ember is nagyobb figyelmet kap, hiszen a korábbinál nagyobb jelentősségűvé vált az egészségmegőrzés is.Ezeket a tendenciákat a válaszadók 58 százaléka szeretné tovább erősíteni a jövőben is.
Fontosak a megérzések
A felmérésből kiderült, hogy bizony a magyar női felsővezetők több területen is másként látják a világot. Az egyik legjelentősebb különbség, hogy náluk a humánerőforrás fejlesztése jóval fontosabb, mint a digitalizáció. Ezen a téren közel 30 százalékos különbség volt a külföldi válaszadókhoz képest. Az is kiderült, hogy a mi női vezetőink intuitívabbak, így krízishelyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellenkeznek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek megérzéseikre alapozva.
Miben mások a magyar női vezetők?
Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot. Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar felsővezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag. Személyes erősségeikre irányuló kérdésekre adott válaszaik szerint a magyar női vezetők rugalmasabbnak, empatikusabbnak és éleslátóbbnak tartják magukat mint mások. Végezetül a magyar részeredményekből az is kitűnik, hogy a sztereotipizálásból fakadó sérelmek a nemzetközi átlagnál kevésbé foglalkoztatják női vezetőinket.
A felmérés további részleteiről itt tájékozódhatnak.
