Védjegyoltalom

Védjegynek nevezik azokat a megjelöléseket, amelyeket az áruk és a szolgáltatások kereskedelmi és üzleti forgalomban való megkülönböztetésére használnak. A hétköznapi nyelvhasználatban a védjegyre sokszor márkaként hivatkoznak. A technika fejlődése következtében ma már szinte bármilyen egyértelműen azonosítható, ábrázolható megjelölés lehet védjegy. Így minden olyan szó vagy ábra, ezek kombinációja, 3 dimenziós forma (termék csomagolása), színek és mintázatok, hangok, mozgó, multimédiás és hologram megjelölések, valamint ezek bármilyen kombinációja lehet védjegy, amelynek védjegyként történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.


A védjegy jogi szempontból védelem alá helyezhető, tulajdonosa, az ún. jogosult javára. Ezt az iparjogvédelmi eljárásban megszerezhető, a tulajdonjogot megerősítő jogi védelmet hívják védjegyoltalomnak. A védjegyoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára és hasznosítására. A használat pedig lehet a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak megjelölése, a védjegy használatának más részére történő engedélyezése, vagy a védjegy értékesítése. A védjegy tehát a megjelölés (a márka), a védjegyoltalom pedig ennek a tulajdonjogát és a védelmét biztosító iparjogvédelmi eszköz.

A védjegyoltalom különböző módon körbe határolt jog. Az első határt azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a köre jelenti, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják, ezért amelyekre a védjegyoltalmat kiterjesztették. Ennek a meghatározására leggyakrabban az ún. Nizzai Megállapodás szerinti nemzetközi osztályozási rendszert használják az oltalom megszerzésére irányuló eljárás során, amely 45 osztályba sorolja az árukat és a szolgáltatásokat. A második határt az oltalom földrajzi hatálya jelenti, amely azokat az országokat (adott esetben Régiót) foglalja magában, amelyekben az oltalmat megszerezték. A nemzetközi egyezmények révén ma már a magyar védjegyoltalom többnyire a világ bármely részére kiterjeszthető. A harmadik határt az az időtartam jelenti, ameddig a védjegyoltalom érvényesen fennáll. Az oltalom általában 10 évig érvényes, és a jogosult kérelmére korlátlan alkalommal megújítható. Negyedik határként figyelembe kell vennünk mások érvényes oltalmon alapuló jogait. Nem szerezhetünk védjegyoltalmat olyan megjelölésre, amely más javára már oltalom alatt áll, vagy más oltalom alatt álló védjegyével összetéveszthető.

Végül említsük meg a jogosult tőkeerejét. A védjegyoltalom megszerzése és fenntartása jogszabályban meghatározott eljárásban lehetséges, és minden esetben díjfizetéshez kötött. A díj összege pedig részben az áruk és szolgáltatások körét kijelölő osztályok számától, részben pedig a földrajzi hatálytól függ.

Mégis mire lehet jó egy ilyen eszköz, amelynek a megszerzése látszólagos egyszerűsége ellenére szabályokhoz és díjfizetéshez kötött?

  • Vegyük előre a piaci versenyben elérhető előnyöket. A védjegy az az eszköz, amely alapján a vevők a védjegy tulajdonosának áruit és/vagy szolgáltatásait egyértelműen meg tudják különböztetni a versenytársaktól. A védjegynek ezért a marketing tevékenységhez szükséges eszköz biztosítása mellett, a kereslet orientációjára is erős hatása van. Az áru és/vagy a szolgáltatás versenyképességét minősége és ár/érték aránya adja. Ennek azonosítását pedig elsődlegesen a termék- vagy a szolgáltatási arculat részét képező védjegy biztosítja a kereskedelmi és üzleti forgalomban, mivel a vevők az árut és a szolgáltatást a védjeggyel, és védjegy révén azonosítják.
  • A védjegyoltalom iparjogvédelmi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosa mindenki mást eltiltson a védjegy használatától, biztosítva ezzel, hogy az árui vagy a szolgáltatásai köré általa felépített goodwillt tisztességtelenül és jogosulatlanul, a vevők megtévesztésével más ne használhassa ki. A védjegyoltalomnak ez a tulajdonsága és szerepe a gyakorlatban egyre erőteljesebben érvényesül, hiszen az online kereskedelem széles körű terjedésével a gyártó/szolgáltató és a vevő egyre ritkábban kerül közvetlen kapcsolatba. Így a vevők megtévesztésének, a vevők és a gyártók/szolgáltatók megkárosításának megakadályozásában a védjegyoltalomnak kiemelkedő szerepe van.
  • A védjegyoltalom forgalomképes jog. Használatba adható, megterhelhető, értékesíthető. Így más vagyontárgyakhoz hasonló módon üzletileg hasznosítható. A kereskedelem és a szolgáltatás területén elterjedt franchise hálózatok részben ennek a piacosítható jellemzőnek az üzleti hasznosításán alapulnak.
  • A védjegyoltalom a vagyon részét képező értékkel bíró eszköz is. Értékét részben a létrehozására irányuló kiadások, részben a használatával és hasznosításával elérhető jövedelmek alapján meghatározható piaci értéke adja. A tapasztalatok szerint pedig a jól felépített termék- vagy szolgáltatási arculat részét képező védjegynek a létrehozására irányló kiadásokat lényegesen meghaladó piaci értéke van. Ez olyan vagyonnövekmény, amely a tulajdonos vagyonában legális eszközökkel kimutatható, nyilvántartható.

Röviden összefoglalva tehát a védjegy egy sokoldalú eszköz, amely az üzleti és a kereskedelmi forgalomban, a vállalati gazdálkodásban sokféle módon használható. Az oltalom megszerzésének költségei ezért többnyire már rövid távon megtérülnek. Az oltalom megszerzésével összefüggő nehézségek pedig szabadalmi ügyvivő igénybevételével könnyen áthidalhatók. A védjegyoltalom megszerzése iparjogvédelmi eljárás. A szabadalmi ügyvivők azok a hivatásos képviselők, akik az iparjogvédelmi ügyekben és eljárásokban, ezek között a védjegyoltalom megszerzésében, a hasznosítással összefüggő feladatokban szakszerű képviseletet látnak el. Közreműködésükkel az oltalom megszerzésre irányuló folyamat egyszerűsíthető és költséghatékonnyá tehető.

Ha szeretne többet megtudni a védjegyekről, a védjegyoltalom megszerzésére irányuló eljárásokról, vagy a lebonyolítás nehézségeit szeretné racionális szintre csökkenteni, több évtizedes szabadalmi ügyvivői gyakorlatunkra alapozva, forduljon hozzánk bizalommal!


The Conversation

Ne hagyd ki!