Hatalmas fordulatot hozhat a vállalkozók és a gazdák életében is az 5G mobilhálózat és a mesterséges intelligencia, röviden MI. Erről beszélgettünk Jakab Rolanddal, az Ericsson Magyarország regionális igazgatójával, a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökével.
Haszon: Miért lesz jó nekünk az 5G, azon kívül, hogy új mobilkészülék kell hozzá?
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország regionális igazgatója
Fotó: Haszon
Jakab Roland: Az 5G alapvető jelentősége, hogy ultragyors adatcserét tesz lehetővé: a késleltetése csupán néhány ezredmásodperc (milliszekundum), míg a mai mobilhálózaté 30–40 ezredmásodperc. Valóban új készülék kell hozzá, de ma már nem csak a csúcs-, hanem a középkategóriás telefonok közül is egyre több támogatja az új technológiát. És cserébe olyan előnyöket kapunk, mint a jobb minőségű fotók, videók készítése és azonnali megosztása, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelése.
Ami pedig az üzleti felhasználást illeti, a lehetőségek szinte végtelenek. A 3G elősegítette a mobilinternet elterjedését, a 4G pedig valóra váltotta a szélessávú mobilnetet és elhozta az app-ok forradalmát. Az 5G pedig olyan infrastruktúrát nyújt, amely a társadalom minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat a digitális egészségügytől az intelligens energiahálózatokig, az okos gyáraktól az összekapcsolt mobilitásig és precíziós mezőgazdaságig.
Gondoljunk például az önvezető járművekre és drónokra, a távolról történő egészségügyi ellátásra, a közműhálózatok távfelügyeletére, az ipari automatizációra, továbbá a kiterjesztett és virtuális valóságon (AR, illetve VR) alapuló alkalmazásokra a szórakoztatásban.
Fontos szót ejteni az IoT-ről is: a hálózatba kapcsolt tárgyak világa (Internet of Things, IoT) olyan fogalom, amelyről már a 3G óta hallani lehet. De igazából az 5G nyitja meg előtte az utat azzal, hogy egy négyzetkilométernyi területen akár több millió eszközt csatlakoztassunk, vezéreljünk és kezeljünk. Ehhez a korábbi generációkban nem volt meg a szükséges technológiai háttér.
H.: A termelésben ez mit hozhat?
J. R.: Ha például egy vállalat szeretne egy új gyártósort felszerelni, és ezért át kellene huzaloznia az egész gyárat, de mivel több száz kilométerre lenne szükség a méterenként kétszáz euróba kerülő kábelből, akkor nem kérdés, hogy megéri az 5G, amit egy gombnyomással elindíthat.
Sőt az alacsony, 10 milliszekundum (ms) alatti késleltetés azt is lehetővé teszi, hogy az egyes ipari robotokról le lehet választani a saját intelligenciát, és az egészet egy központba helyezni – ez a „felhőrobotika".
Az összehangolt működés akár egy gombnyomással változtatható: a gyártósor az egyik héten például még piros mikrosütőket készít, de a következőn már kék kávéfőzőket. Ha ebbe bevonjuk az egész telep mozgási logikáját, úgy közel járunk ahhoz, hogy egy gyár szinte bármilyen konfigurációban bármit elő tudjon állítani – pont annyit és akkor, amennyi szükséges. Valósággá válhat az egyedi tömegtermelés. Ez a képesség hatalmas rugalmasságot fog biztosítani az ellátási láncokban.
H.: Hogyan érinti ez a kkv-kat?
J. R.: Azok a beszállítók (kkv-k), akik képesek lesznek alkalmazkodni ehhez a megváltozott környezethez, jelentős versenyelőnyt fognak élvezni. Ehhez azonban sokuknak a technológiai fejlettségük skáláján akár több lépcsőfokot is előre kell lépniük.
Mindebben óriási lehetőségek vannak: az iparban a vezeték nélküli hálózatba kapcsolt eszközök száma exponenciálisan nő, és a következő évtizedben a 4 milliárdot is meghaladhatja.
Nemrég az Ericsson megrendelésére egy tanulmány is vizsgálta, milyen előnyökkel járhat Európa számára az 5G. Az okosipar területén, ahová az okosgyárak mellett a bányák, kikötők, repülőterek, az energetika és a közművek, valamint a szállítmányozás és a logisztika is tartozik, csak Magyarországon 154,1 milliárd forintos befektetéssel 416,5 milliárd forintos haszon érhető el a következő években az 5G kiépülésével.
A teljes interjút a Haszon magazin januári lapszámában olvashatod!
