Hogy micsoda???
Egy új irányelv (DAC6) értelmében ha valaki agresszíven, határon átnyúló adócsökkentési célú manővereket hajt végre, akkor az ebben segédkezőknek (ügyvédek, tanácsadók, könyvelők) illetve magának az érintettnek is jelentenie kell ezt az adóhatóság felé. Az „önfeljelentést" 30 napon belül meg kell tenniük az érintetteknek.
Mely ügyleteket kell jelenteni?
A magyar Pénzügyminisztérium szerint nem csak kézzel fogható dolgok, például szerződések vagy egyéb papír alapú ügyleteket kell jelenteni, hanem ténybeli helyzeteket is, például amikor egy társaság székhelyétől eltérő helyen kezdi megszervezni a vezetőségi üléseket.
Mi minősül határon átnyúló ügyletnek?
Ehhez az kell, ha annak legalább két résztvevője különböző uniós államok polgára vagy az egyikük uniós a másikuk pedig harmadik állam útlevelével rendelkezik. Nem mindegy tehát, hogy ki is lesz egy konstrukció szereplője. Szereplőnek a pénzügyi tárca szerint az számít, aki aktív szerepet játszik a konstrukcióban. Ehhez elég például, ha tulajdonosként jóváhagyja az ügyletet. Ez pedig sima belföldi manővereket is bejelentési kötelezettség alá helyez, ha például azokat a külföldi döntéshozó írja alá.
Van-e adóelőny?
Jelenteni a fenti feltételeken túl akkor kell egy-egy ügyletet, ha az adóelőnnyel jár. Az, hogy mi számít adóelőnynek, nem egyértelmű. A pénzügyi tárca szerint nem kell, hogy az adóelőny belföldön valósuljon meg és az sem, hogy az EU-n belül. Nem adóelőny ugyanakkor, ha az ügylet valós, gazdasági, kereskedelmi okokból jön létre.
Mit lehet tenni?
Mint látható a szabályozás tág és sok esetben homályos. Ha valaki biztosra akar menni, akkor minden olyan adózási szempontok vezérelte ügyletet meg kell vizsgálnia, amelyik több országot is érint. Érdemes tanácsadót is bevonni annak érdekében, hogy kiderüljön: kell-e adatot szolgáltatni róla vagy sem?
