A kormány kizárólag olyan megállapodást fog támogatni a globális minimumadó bevezetése kapcsán, amely nem sérti a magyar érdekeket - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi ülésén.



Formálódik a kompromisszum?

A közlemény szerint a külügyminiszter arról számolt be, hogy ez egy kifejezetten érzékeny kérdés, hiszen Magyarországon a legalacsonyabbak Európában a magánszemélyek és a vállalkozók adóterhei, illetve a magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapját az egykulcsos adók bevezetése jelentette 2010 után. Mint mondta, az OECD előtt lévő javaslatnak két része van. Az első a tevékenységüket helyhez nem köthetően végző, nagy digitális vállalatok megadóztatásáról szól, s ebben teljes is az egyetértés. A második rész azonban már bonyolultabb, az a "valós gazdasági tevékenységet végző cégekről" szól - közölte.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Magyarországon jelenleg érvényben lévő, 9 százalékos társaságiadó-kulcs a legalacsonyabb Európában. Ez szerinte jelentős előnyt biztosít Magyarországnak a beruházások ösztönzése, a munkahelyek teremtése szempontjából. Ezért csakis olyan javaslatot tudunk elfogadni, amely ezt az előnyt nem sodorja veszélybe.

Tájékoztatása szerint a magyar kormány tíz éves átmeneti időszak bevezetésére és kivételek meghatározására tett javaslatot, valamint arra, hogy a munkaerő-költségeket és a vállalatok működéséhez szükséges eszközök értékét hogyan vegyék figyelembe a minimumadó megállapításánál. Amennyiben ezeket a többi ország elfogadja, akkor kialakulhat olyan kompromisszum, amely egyrészt lehetővé teszi a globális minimumadó bevezetését, másrészt nem sérti a magyar érdekeket, nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét.

Az előzmények

Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért nem támogatta a globális minimumadó bevezetését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén, jelentette ki júliusban a pénzügyminiszter.

A magyar álláspont a kezdetektől fogva világos, elkötelezettek vagyunk a tisztességes adóverseny és a digitális cégek megadóztatása mellett, de az adóemelés nem büntethet valós gazdasági tevékenységet végző, termelő vállalkozásokat, mert az munkahelyeket, beruházásokat veszélyeztethet. A magyar kormány válságkezelő intézkedései a munkahelyek megvédésére, a beruházások ösztönzésére és az adócsökkentésekre épültek, az adóemelést semmilyen formában nem támogatjuk

- idézte a tárca július elején kiadott közleménye Varga Mihályt.

A pénzügyminiszter hozzátette: a globális minimumadó akadályozná a gazdasági növekedést, túl magas a tervezett 15 százalékos adókulcs és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie. Magyarország több javaslatot is tett a szabályozás javítására, amelyek egy részét egyelőre még figyelmen kívül hagytak. A célunk most (vagyis még júliusban) az, hogy a következő (októberi) OECD-ülésre egy igazságos szabályrendszer alakuljon ki, amely minden állam érdekét figyelembe veszi, függetlenül annak méretétől és fejlettségi szintjétől. Magyarország továbbra is folytatja az OECD tagállamokkal a konstruktív együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás születhessen.

Mi is ez a terv?

130 ország egyezett meg arról július elején, hogy támogatja a globális minimumadó bevezetését – közölte az OECD. Nem kis országokról van szó, hiszen a G20 összes tagja támogatja az elképzelést, összességében pedig a globális GDP 90 százalékát adják ezek az államok.

A fő cél, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott fizessenek adót, ahol működnek és profitot termelnek – függetlenül attól, hogy az adott országban rendelkeznek-e fizikai jelenléttel (a Facebook európai központja például Írországban van, ezért hiába érhető el az öreg kontinens összes országában, így jelenleg adót a szigetországban fizet). Az adó bevezetésével az OECD számításai szerint több mint 200 milliárd dollárnyi bevételhez jutnának az államok. A tervek szerint először a legalább 20 milliárd eurós árbevétellel rendelkező cégeket érintené a szabályozás, amit idővel a 10 milliárdos bevételt elérő vállalkozásokra is kiterjesztenének.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!