A kormány kizárólag olyan megállapodást fog támogatni a globális minimumadó bevezetése kapcsán, amely nem sérti a magyar érdekeket - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi ülésén.
Formálódik a kompromisszum?
A közlemény szerint a külügyminiszter arról számolt be, hogy ez egy kifejezetten érzékeny kérdés, hiszen Magyarországon a legalacsonyabbak Európában a magánszemélyek és a vállalkozók adóterhei, illetve a magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapját az egykulcsos adók bevezetése jelentette 2010 után. Mint mondta, az OECD előtt lévő javaslatnak két része van. Az első a tevékenységüket helyhez nem köthetően végző, nagy digitális vállalatok megadóztatásáról szól, s ebben teljes is az egyetértés. A második rész azonban már bonyolultabb, az a "valós gazdasági tevékenységet végző cégekről" szól - közölte.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Magyarországon jelenleg érvényben lévő, 9 százalékos társaságiadó-kulcs a legalacsonyabb Európában. Ez szerinte jelentős előnyt biztosít Magyarországnak a beruházások ösztönzése, a munkahelyek teremtése szempontjából. Ezért csakis olyan javaslatot tudunk elfogadni, amely ezt az előnyt nem sodorja veszélybe.
Tájékoztatása szerint a magyar kormány tíz éves átmeneti időszak bevezetésére és kivételek meghatározására tett javaslatot, valamint arra, hogy a munkaerő-költségeket és a vállalatok működéséhez szükséges eszközök értékét hogyan vegyék figyelembe a minimumadó megállapításánál. Amennyiben ezeket a többi ország elfogadja, akkor kialakulhat olyan kompromisszum, amely egyrészt lehetővé teszi a globális minimumadó bevezetését, másrészt nem sérti a magyar érdekeket, nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét.
Az előzmények
Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért nem támogatta a globális minimumadó bevezetését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén, jelentette ki júliusban a pénzügyminiszter.
A magyar álláspont a kezdetektől fogva világos, elkötelezettek vagyunk a tisztességes adóverseny és a digitális cégek megadóztatása mellett, de az adóemelés nem büntethet valós gazdasági tevékenységet végző, termelő vállalkozásokat, mert az munkahelyeket, beruházásokat veszélyeztethet. A magyar kormány válságkezelő intézkedései a munkahelyek megvédésére, a beruházások ösztönzésére és az adócsökkentésekre épültek, az adóemelést semmilyen formában nem támogatjuk
- idézte a tárca július elején kiadott közleménye Varga Mihályt.
A pénzügyminiszter hozzátette: a globális minimumadó akadályozná a gazdasági növekedést, túl magas a tervezett 15 százalékos adókulcs és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie. Magyarország több javaslatot is tett a szabályozás javítására, amelyek egy részét egyelőre még figyelmen kívül hagytak. A célunk most (vagyis még júliusban) az, hogy a következő (októberi) OECD-ülésre egy igazságos szabályrendszer alakuljon ki, amely minden állam érdekét figyelembe veszi, függetlenül annak méretétől és fejlettségi szintjétől. Magyarország továbbra is folytatja az OECD tagállamokkal a konstruktív együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás születhessen.
Mi is ez a terv?
130 ország egyezett meg arról július elején, hogy támogatja a globális minimumadó bevezetését – közölte az OECD. Nem kis országokról van szó, hiszen a G20 összes tagja támogatja az elképzelést, összességében pedig a globális GDP 90 százalékát adják ezek az államok.
A fő cél, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott fizessenek adót, ahol működnek és profitot termelnek – függetlenül attól, hogy az adott országban rendelkeznek-e fizikai jelenléttel (a Facebook európai központja például Írországban van, ezért hiába érhető el az öreg kontinens összes országában, így jelenleg adót a szigetországban fizet). Az adó bevezetésével az OECD számításai szerint több mint 200 milliárd dollárnyi bevételhez jutnának az államok. A tervek szerint először a legalább 20 milliárd eurós árbevétellel rendelkező cégeket érintené a szabályozás, amit idővel a 10 milliárdos bevételt elérő vállalkozásokra is kiterjesztenének.
