Bűnözők tesznek közzé valótlan hirdetéseket az MNB és egy tőzsdei kibocsátó állítólagos befektetési programjáról, amelynél az ügyfelek számlapénzére a jegybank garanciát vállalna. A hirdetések, ismert internetes portálok arculatával visszaélő cikkek hamisítványok. A csalók egyetlen célja – a jegybank nevével is visszaélve – a befektetők pénzének megszerzése. Az MNB feljelentést tett és figyelmeztetést adott közzé honlapján a történtek nyomán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a nyomozó hatóságnál és honlapja Figyelmeztetések menüpontjában jelzést tett közzé az ügyfelek számára egy, a nevével visszaélő újabb csalássorozat nyomán. Mint emlékezetes, tavaly szeptemberben és idén májusban adathalász támadók a jegybank telefonszámaival visszaélve próbálták megszerezni az ügyfelek bizalmas banki adatait.
A mostani támadássorozatnál a bűnözők a közösségi médiában tesznek közzé – vélhetően robotokkal – céges hirdetéseket arról, hogy az MNB (jellemzően a MOL-csoporttal vagy más társasággal közösen) befektetési programot indított el, s ennek keretében az együttműködő cég részvényeit lehet megvenni. A hirdetésre kattintó érdeklődőket olyan honlapra navigálják át, amelyiken az ország vezető internetes hírportáljainak arculatával, esetleg ismert közéleti szereplőkkel, hamisított újságcikkekben reklámozzák a befektetést. Innét továbblépve az ügyfelek megadhatják adataikat, majd a csalók telefonos, e-mailes egyeztetés nyomán szerződéstervezetet küldenek nekik. Az ezt aláíró, majd pénzt átadó ügyfelek többé nem kapják vissza befektetésüket.
A csalók mostanáig Luna Capitals, Cosmos Capital, Act Human Capital, Devix Group, Market Internal, illetve Multistox cégneveket használtak a visszaéléseknél. A bűncselekmény hitelességének növeléséért az általuk kiküldött „Projekt beruházási megállapodás” vagy „Arbitrázsi megállapodás” elnevezésű szerződéseken egy jelenleg vagy korábban felügyelt intézmény MNB tevékenységi engedélyszámát szerepeltetik.
Az ügyfelekkel való egyeztetések során az MNB közvetítői adatbázisából véletlenszerűen kiválasztott magánszemélyek neveit és nyilvántartási számait használják. Szintén e célt szolgálja, hogy a dokumentumokon valótlanul azt is állítják, hogy a befektetők ügyfélszámláján lévő pénzt a jegybank garantálja. A minimális befizetési összeg 90 ezer forint, amire a hirdetésekben irreális (akár heti 100 százalékos) hozamot ígérnek, passzív jövedelemként elérhető kiváló megtakarítási lehetőségként.
A valóság ezzel szemben az, hogy az MNB nem indított el befektetési programot a közelmúltban egyetlen tőzsdei kibocsátó társasággal sem, s így ehhez kapcsolódó garanciát sem vállal. Az MNB-hez idén eddig több mint 20 ügyfélmegkeresés érkezett a témában. Két ügyféltől a csalók nem csak a kezdeti befektetési összeget, de milliós megtakarítást vettek el, a magukat „befektetési tanácsadóként” vagy „könyvelőként” feltüntető csalók úgy, hogy távoli elérést biztosító programot telepíttettek az adott magánszemély számítógépére. Támadásaik célja egyedül a befektetők megtakarításainak megszerzése, a csalás, vagyis nem végeznek jogosulatlan pénzügyi tevékenységet (pl. engedély nélküli tőkepiaci műveleteket, betétlekötést stb.) sem. Az ügyfelek pénzét magánszámlákra utaltatják el, majd azonnal eltűnnek.
Ha egy ügyfél esetlegesen pénzt adott át a bűnözőknek vagy bankszámlájánál visszaélést tapasztal, célszerű haladéktalanul feljelentést tennie a rendőrségen, bejelentést tenni bankjánál, segítve a visszaélések felderítését.
