A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) június végén 9,307 millió lakossági hitelszerződést tartottak nyilván, ezek közül 7,108 millió még élő hitel volt, a többi már megszűnt szerződések adatait tartalmazta. Egy hitelfelvevőre nagyjából két szerződés jut. A KHR ugyanis 4,972 millió természetes személyt tart nyilván a több mint 9,3 millió szerződés mögött.
A KHR-be bekerülnek a jó és a rossz hitelek is, pozitív és negatív listát egyaránt tartalmaz, vagyis a bankok nem csak azt tudják meg belőle, ha egy adós nem fizette rendesen korábban a hiteleit, de azt is, ha volt hitele, és azt korrekt módon törleszti, vagy már vissza is fizette, emlékeztet a Napi.hu.
Így alakultak a számok
A válság hatására valamelyest csökkent a hitelfelvevők száma, ami 2017-2019 között 5 millió fölött állt. A mélypont idén áprilisban volt, amikor már csak 4,941 millió lakossági ügyfél szerepelt a rendszerben, ezt követően viszont felpörgött a hitelpiac, és két hónap alatt újabb 30 ezer természetes személy került fel a listára.
A lakossági adatbázisban szereplők többsége a rosszul fizetők kategóriájába tartozik, a nem fizető adósokat tartalmazó feketelista azonban (nagy valószínűséggel a még érvényben lévő törlesztési moratóriumnak köszönhetően, ami meggátolja, hogy új nevek kerüljenek föl) folyamatosan rövidül. Jelenleg 867 ezer fennálló lakossági mulasztást tartanak nyilván a KHR-ben, és 256 ezer már megszűnt mulasztás érhető még el a rendszerben. A megszűnt mulasztások egy évvel azután törlődnek a feketelistáról, hogy az adósok rendezték azt. (A bankkártyás és hitelcsalásos visszaélések kivételnek számítanak, azokat csak öt év után törlik a KHR-ből.)
