Május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvény. Innentől kezdve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi.
Mintegy nyolchónapnyi párbeszédet követően elkészült az útmutató az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálatához, a kiadvány összeállításához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) széleskörű iparági és kereskedelmi egyeztetéseket folytatott.
2018 és 2021 között - az EU fogyasztóvédelmi projektje részeként - mintegy 120, Magyarországon, Németországban és Ausztriában kapható termék összehasonlítását végezték el. A projekt tapasztalatait is feldolgozva az útmutatót összeállító munkacsoport olyan egyértelmű megállapítások rögzítésére törekedett, amellyel a kettős minőség ténye kizárható, ezáltal elkerülhető a vásárló megtévesztése.
A tájékoztató további célja, hogy segítséget nyújtson az ipar, a forgalmazók és a hatóság szakembereinek a kettős minőség jelenség azonosításában és kezelésében, valamint értelmezési segédletet nyújtson az élelmiszerekre vonatkozó hazai előírásokról. Az útmutató a szabályozási előzmények és az irányadó jogszabályok ismertetésén túl elsősorban gyakorlatias, kézzelfogható segítséget kíván nyújtani az élelmiszer-vállalkozásoknak az előírások betartásához. Bemutatja a hatósági vizsgálatok lehetséges főbb szempontjait is.
A Nébih kiemelten kezeli az útmutató naprakészen tartását és szükség szerinti revízióját.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható május 28-tól a kettős minőség, vagyis ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek. Magyarország 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést e káros gyakorlattal szemben.
Durva bírság fenyeget
Véget vet tehát a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésének, hogy szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma tavaly 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a vizsgálat után elmondta:
A bevizsgált 120 termékpár mintegy harmada, 41 árucikk esetében állapítható meg kettős minőség. Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. Tizennégy terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják
Az eltérő minőségű termékek neve május 28-tól kezdődően a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé.
